Mit hoz nekünk az új fogyasztásmérési ciklus, a WLTP?
Jövő héten nem csak az iskolakezdés jelent fordulópontot, WLTP ciklusos fogyasztásmérési bizonyítvány nélkül szeptembertől már nem lehet új autót eladni az EU-ban.

A WLTP ciklus valós forgalomban méri az autók emisszióját - jövő héttől csakis az ilyen teszten bizonyított modellek helyezhetők újonnan forgalomba. Legalábbis egy-két kivételt leszámítva...
A szeptemberi dátum nem csak a forgalomra, így mindenki életére hatással bíró iskolakezdés kapcsán emlékezetes, számos autópiaci előírás is rendre a kilencedik hónaptól hatályos. Tavaly szeptember óta például nem lehet új modellt bevezetni WLTP norma szerinti fogyasztásmérési eredmény nélkül, idén szeptembertől pedig csakis annak birtokában értékesíthetők új autók az Európai Unióban (kivételt képeznek persze a raktáron ragadt autók). Magyarán az autógyártóknak minden egyes modelljüket, modellvariánsukat le kellett (volna) teszteltetniük mostanáig. De mi a valóság? Ennek kívántunk utánajárni.
A márkák már jó ideje megkezdték a felkészülést, hiszen az új modellekhez már tavaly szeptember óta kötelező a WLTP ciklusos méréseredmény
Mielőtt azonban kitérnénk arra, hogy milyen változásokat hoz a WLTP az egyes márkák kínálatában, nézzük, hogy mit is jelent ez a norma. A Worldwide Harmonised Light Vehicle Test Procedure, azaz a WLTP a még a nyolcvanas években született, s a valóságtól távol álló, laborkörülmények közötti NEDC (New European Drving Cycle) normát hivatott kiváltani. Ehhez a valós közlekedésben gyűjtött adatokon alapuló méréshez a világ minden tájára jellemző közlekedési helyzeteket is modelleztek. Az új mérés négy különböző vezetési ciklust tartalmaz, alacsony, közepes, gyors és extrém gyors sebességűt (városi, elővárosi, országúti és autópályás vezetést), mindegyik ciklusban különböző vezetési helyzetekkel, megállásokkal, gyorsításokkal, fékezésekkel. Minden modell minden hajtásláncverzióját külön tesztelik, ráadásul az elérhető legkönnyebb és legnehezebb verziókkal is (a tömeg ugyebár a rendelt extrák mennyiségétől is függ). Bár a WLTP ciklus azért született, hogy az autók fogyasztási és emissziós adatai globálisan összevethetők legyenek, az EU és az egyéb régiók más-más fázisban vezetik be az új normát, illetve az ahhoz kapcsolódó előírásokat és adózási rendszereket.
Minden modell minden motorvariánsát külön-külön meg kell vizsgáltatni
Miként azt már említettük, tavaly szeptember óta nem lehet új modellt bevezetni WLTP mérés szerinti méréseredmény nélkül, a komolyabb korlátozás ugyanakkor az idén szeptembertől hatályos korlátozás, mely szerint nem is lehet már értékesíteni, pontosabban újonnan üzembe helyezni a WLTP eredmény nélküli modelleket. Miért nem csináltak ilyen mérést egy-egy modelljükhöz a gyártók? A válasz a hazánkban is jellemző kapacitáshiány. Utóbbi nem is csupán a mérések elvégzésére értendő, hanem arra is, hogy a gyártóknak nyilvánvalóan igazítaniuk kell korábbi modelljeiken, hogy az új norma szerint ne nagyon emelkedjen modelljeik norma szerinti fogyasztása és emissziója. [BANNER type="1"] Utóbbi miatt aztán nem egy márka esetén láthattuk azt, hogy az új normára való tekintettel kivezettek bizonyos motorvariánsokat, akár csak átmenetileg. A konfigurátorokban barangolva már hónapokkal ezelőtt feltűnt, hogy egy-egy modell kiesett. Annak feltérképezésére, hogy pontosan milyen változást okoz, illetve okozott a WLTP-átállás az egyes márkáknál, várható-e a most épp nem rendelhető modellek visszatérése, körbekérdeztük a márkákat, de teljes képet nyilván nem tudunk adni.
Kívánatos a 2,5 literes turbómotorjából 400 lóerőt hozó Audi TT RS, ám most épp nem is rendelhető
Már csak azért sem, mert nem mindegyik márkától érkezett válasz. Böngészés alapján jó hír, hogy az Alfa Romeónál nem látható változás, az Audinál már igen, pontosan az, ami a teljes Volkswagen-konszernre igaz: számos motorvariáns, így például a 2,0 literes TSI, illetve TFSI motor 200 lóerő feletti példányai a Superb Sportline kivételével épp nemigen rendelhetők, illetve nagyobb benzinmotorok is hiányoznak, így például a TT RS vagy az RS5 sem kapható épp. A BMW-től kapott válasz ígéretesebb: csak egy-egy rétegmodell, így például a JCW Minik vagy a BMW 760Li nem kapható épp, utóbbi hiányáért mindenképp érdemes néhány könnycseppet elmorzsolni.
Számos, jellemzően nagyobb teljesítményű modelltől el kellett búcsúznunk, de vannak kivételek is, a Citroën például a C4 Cactus alapváltozatát nem kínálja már
Az utóbbi hónapokban akár egy-egy tesztautóról is kiderülhetett, épp olyat most éppen nem lehet rendelni, így volt például a Renault Grand Scenic esetén is
Ahogyan a Ford mondja, náluk nem okoz semmiféle változást az új norma, az 1,0 és 1,5 literes EcoBoost motorok már mind teljesítik az új normákat. A Focus bemutatóján azért megtudtam a gyári emberektől azt az információt, ami ma már az árlistán is látható: a 2,0 literes EcoBoost motortól el kellett búcsúzni, így Mondeo csakis 1,5 literessel rendelhető (készletről még megcsíphető a 240 lóerős 2,0 literes is). Az S-MAX és a Galaxy viszont már csakis dízellel rendelhető. A Honda a WLTP miatt semmit nem variált kínálatán, a tavaly érkezett Civic, s az idei CR-V, valamint persze a frissített Jazz és a HR-V is az új norma teljesítésével érkezett. A Nissan esetén az 1,2-es és az 1,6-os turbós benzinmotorokat egyaránt az 1,33 literes váltja a Qashqai-ban, ám cikkünk megjelenésekor még a régi motorok szerepelnek az árlistán. Idővel az 1.6 dCi is nyugdíjba kerül, követi egy még izmosabb 1.7 dCi. Ugyanezek a "nyugdíjazások" láthatók a Renault-nál is, s a Dacia esetében is alighanem zárosan megjelennek a friss, 1,33 literes turbós benzinesek. A Renault kapcsán még meg kell jegyezni, hogy a szerényebb volumenű modellek, például a nemrégiben tesztelt EDC váltós Grand Scenic, vagy például a dízel és szintén EDC váltós Megane GrandCoupe épp szintén nem rendelhetők.
A Kiánál a modellfrissítések már megoldották az átállást, nyugdíjba került ugyebár a Ceed 1,6-os szívó benzinese és a Sportage, Carens, Optima modellek 1.7 CRDi dízele, utóbbit 1,6-os fogja váltani, a Sportage V6-os motorján pedig igazítanak egy hajszálnyit. A Lada speciális engedéllyel árulja még (akár 1 évig) raktárról a korábbi, Euro 6b normás autóit, ám szeptembertől már az Euro 6c normát teljesítőket importálja. Az Opelnél az egyetlen utód nélkül kifutott motor a minap az Insgnia GSi-ben próbált 260 lóerős 2,0 literes benzines. Minden más esetben, ahol változtatni kellett, újabb motorok váltják a régit. Például a Mokka X belépőjének számított 1,6-os, 115 lóerős szívó helyett 1,4-es, 120 lovas turbó lett az alapmotor, a Grandland X és Crossland X modellekben a PSA új, 1,5 literes dízele váltja a korábbi 1,6-ost.
Ahogyan az több más modellnél is megfigyelhető, a Kia Ceed 1,6-os szívó benzinesét is 1,4-es turbós váltotta
A Mazda és a Volvo egyaránt büszke arra, hogy 2018-as modellsora alapból teljesíti az új normákat, a Mazda benzinesei ráadásul részecskeszűrő nélkül. A Toyotától szintén azt az infót kaptuk, hogy a márka felkészült a WLTP-re, ezért várhatóan nem lesz semmiféle fennakadás autóik forgalmazásában. A Suzuki hasonlóan, s érdekes, hogy a márka nem csak az 1,6-os szívó benzinesét vezette ki, s váltotta az új, 1,4-es Boosterjet turbóra, hanem az 1,6-os dízelt is. Így aztán a Suzuki hazai kínálatában már nincs dízel! A Volkswagen-konszerntől nem kaptunk választ, de ami igaz az Audinál, az a többi márkánál is: a 2,0 literes turbós benzines az Octavia RS-től a Golf GTI-ig hiánycikk, sőt, a Golf egyetlen benzinese jelenleg az 1.5 TSI Evo, ennél is komolyabb hiány, hogy például Passat, Tiguan Allspace és Sharan is kizárólag dízelmotorral kapható jelenleg. Hogy ne csak a Volkswagentől hozzunk példát: Skoda Octaviából nincs jelenleg összkerekes benzines, miként RS-ből is csak dízel kapható épp.
Nem csupán az 1,6-os szívó benzines 1,4-es turbósra cserélését hozta a Suzuki Vitara frissítése, nyugdíjazták az 1,6-os dízelt, ahogyan az SX4 S-Cross kínálatából is kikerült a gázolajos
Ide jutottunk 2015 őszétől, ugyanis a WLTP normát gyakorlatilag az akkor kirobbant dízelbotrány hívta életre. Reálisabb mérési ciklusért kiáltott az autóipar, ám ennek épp a benzinmotorokat nehezebb megfeleltetni. Legalábbis jelenleg, hiszen a dízelekben már eleve ott volt a részecskeszűrő, ami ma a legtöbb benzinesbe is be kell kerüljön, hogy teljesítse az aktuális normákat. Egyrészt tehát örülhetünk a reálisabb fogyasztásmérésnek, ugyanakkor ez az új norma még bonyolultabb tisztítórendszereket, az autókba még több hibalehetőséget hoz. Továbbá azt is, hogy vannak márkák, amelyeknél jelenleg számos változat nem kapható épp.
Számos Volkswagen modell, így a Passat is kizárólag dízellel kapható jelenleg