Mit nézzünk át a műszaki vizsga előtt?

A ma érvényben lévő szabályok értelmében az újonnan forgalomba helyezett autók műszaki vizsgája négy évre szól, majd ennek lejártával kétévente válik esedékessé a következő szemle.
Megszokhattuk, hogy az autózáshoz köthető dolgokért fizetni kell, és ez így van a kötelező műszaki vizsgánál is: jelen állás szerint egy személygépkocsi vizsgadíja 16 290 Ft, de ez komplex költség, amelyben benne foglaltatik az évenkénti zöldkártya eltörlése miatti környezetvédelmi vizsgálat díja is – ez összegszerűen 5 800 forintot tesz ki az iménti összegből. Aki megteheti, hogy négyéves kora előtt megválik autójától - ismét újra cserélve azt - annak felesleges további olvasnia, hiszen a műszakiztatás teljes költsége és procedúrája már az új tulajdonos gondja lesz. Akik viszont hosszabb távra terveznek, netán használt autóval rendelkeznek, azoknak ajánlatos felkészülve megjelenni a bejelentett időpontban egy vizsgáztatási engedéllyel rendelkező külsős állomáson, vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) telephelyén.
Ha az autó rendszeresen szervizelt, akkor különösebb meglepetések nem érhetik a tulajdonost, hiszen döntően „képben van” a kocsija általános kondícióját illetően. Az otthoni átvizsgálás azonban nem felesleges időtöltés. Mit érdemes ilyenkor szemrevételezni? Kezdjük kívülről, rögtön az üvegekkel. A szélvédőn nem lehet repedés, és a látótérben kavicsfelverődés okozta sérülés – utóbbit javítva elfogadják, ha a munka szakszerűen kivitelezett. A szélvédő nem lehet fóliával sötétített, míg a két első oldalüveg fényáteresztő képességét 75 százalékban írják elő, ami annyit jelent, hogy a fóliázás itt sem megengedett, tehát ha van (például így vettük az autót), a vizsgára ajánlott eltávolítani, mert ez bukást eredményező állapot. A hátsó szélvédő és az oldalablakok sötétítése megengedett, és ez manapság legtöbbször már a gyárban megtörténik, felragasztott sötétítő fólia esetén azonban annak fényáteresztését igazoló műbizonylat szükséges.
A lámpákra is figyeljünk oda, minden világítóberendezésnek működnie kell, tehát helyzetjelző, tompított és távolsági fény, irányjelző, fék, tolató, és ha van, akkor a ködlámpa sem kivétel. A búrák nem lehetnek repedtek, pláne töröttek, a régebbi konstrukcióknál a korrodált, sérült foncsorra kell ügyelni.
A karosszériánál csak a kisebb, napi használatból eredő horzsolásokat, horpadásokat nézik el, karambolos, elemhiányos autóval kár is próbálkozni, és ügyeljünk a korrózióra. Ne dőljünk be a városi legendáknak, például kezdődő sárvédő íves „virágzással” még nem fogják elmeszelni a kocsit, maximum ráírják a vizsgalapra a hibát, de érezzük, hogy van egy határ, ami nem a hallhatóan csámcsogó rozsdánál, a szitává porlott küszöböknél kezdődik.
Külső szemrevételezésnél a gumikról se feledkezzünk el, nézzük meg, nem repedezettek, netán szerkezetileg károsodtak-e az abroncsok – utóbbi a szálszakadás, amit jellegzetes dudor jelez. A törvényileg előírt kötelező minimális profilmélység 1,6 mm, de ahogy már többször elmondtuk, a saját biztonságunk érdekében 3-4 milliméternél cseréljünk abroncsot.

Érdemes néhány mondatban a kerekekről és a fényszórókról külön is szólni. Nem árt tudni, hogy ha nem gyári könnyűfém felni van felszerelve, akkor a vizsgán bizony kérhetik a műbizonylatot. A kerekeknél (gumi és felni) nem lehet méretbeli eltérés, csak akkor, ha ezt a gyári specifikáció előírja – például sportos típusoknál hátul a nagyobb felnire szélesebb abroncs kerülhet. A gumiknál megengedett az eltérő mintázat, de tengelyenként azonosnak kell lenniük. A fényszóróknál az utólagos, sokszor a gagyi kategóriába tartozó xenon berendezésekre kell kitérni, hiszen dömping van a kereskedelemben, és nyakra-főre szerelik be ezeket a javarészt szabálytalanul működő, a szembejövőket kellemetlenül vakító (kvázi balesetveszélyes) holmikat. Ez önmagában is külön sztori, így most csak annyit, a szélvédőmosóval együtt dolgozó lámpamosó és automata szintszabályozás nélküli xenonnal nincs pardon, bukik a jármű.

Az utastérben is akadhat tennivaló. A műszereknek (hiba- és visszajelző fényeknek) működniük kell, az ülések rögzítése legyen stabil, állíthatóságuk pedig problémamentes. Ellenőrizzük az összes biztonsági övet, az automata csévélőt, a csatlakozókat, mert ezek szerepe kiemelten fontos a biztonságos közlekedésben. Ha az autóban övfeszítő is van, az nem lehet „elsülve”, kötelező a gyári állapot – ha korábban már működésbe lépett a szerkezet, és ezáltal használhatatlanná vált, akkor ezt színes (sárga vagy piros) kis jelzés mutatja a csatnál. Próbáljuk ki a dudát, és az ablaktörlő- illetve mosóberendezést – ha van, akkor hátul is. A gumik ne legyenek szakadtak, ha szükséges, cseréljük őket. Működjön a szellőzés, a páramentesítés. A kötelező tartozékok között ne feledkezzünk el a pótkerékről, szükség esetén állítsuk be a légnyomást, készítsük össze a kerékcseréhez szükséges szerszámokat. Ha pótkerék nincs, akkor a defektjavító szettet mutassuk majd be a szemlén. A vizsgabiztos munkájának gyorsítása, segítése érdekében ajánlott előkészíteni az elakadásjelzőt és az elsősegélycsomagot – utóbbi érvényességét nem csak a vizsgán, de a forgalomban a rendőr is számon kérheti.

Ha megvagyunk az otthoni átnézéssel, és tutira akarunk menni, akkor igénybe vehetjük a műhelyek vizsgára felkészítő szolgáltatását, amelynek során műszerek segítségével, speciális eszközökkel is átnézik azokat a dolgokat, amiket a műszakin ugyancsak megtesznek majd a vizsgáztatók. Ide tartozik a fényszórók beállítása: ez egyszerű, de nagyon fontos művelet, melyet a szerelők szükség szerint néhány perc alatt megoldanak. A futómű alkatrészeit az autót felemelve szemrevételezik; a csapágyak, a gömbfejek, a szilentek legyenek rendben, a porvédőgumik ne legyenek szakadtak, és ha már a magasban van a kocsi, a kipufogó is kipipálható a listán – utóbbinál nem baj a felületi korrózió, de átlyukadva nem lehet sehol. A féket, a lengéscsillapítókat próbapadon tesztelik. A közös tengelyen lévő kerekek között elöl maximum 20, hátul 30 százalékos fékerő-eltérés megengedett, és nem lehet gond a nem álló helyzetű rögzítésre szolgáló kézifékkel sem, mert kritikus helyzetben (megszűnt lábfék esetén) ezzel kell lassítani a járművet, de emelkedőn való elinduláskor is szerepet játszik. Ha valamilyen alkatrész (fékbetét, tárcsa, porvédőharang, stb.) cserére szorul, jobb megválni tőle minél előbb, és így - megnyugtató módon - az autó is rendben van, valamint a műszaki vizsga is problémamentesen lesz abszolválható.