Mit tegyünk, ha baj van a kuplunggal?

Menet közben a kuplungtárcsa nem kopik, hiszen a súrlódó felületek összeszorítva, együtt forognak. Kopás csak elinduláskor és sebességváltáskor, az össze- és szétkapcsolódáskor jelentkezik, amíg a különböző sebességgel pörgő tárcsák összeérnek. Ilyenkor a kopás mellett erős melegedés is fellép, és minél nagyobb a fordulatszám-különbség, valamint a terhelés, annál nagyobb mértékben. Legdurvább igénybevétel akkor éri a kuplungot, amikor meredek emelkedőn kell elindulni, például pincegarázsból kihajtáskor. A tárcsa anyaga a túlmelegedés hatására megéghet, a megégett tárcsa tükrös felülete miatt pedig a nagy nyomóerő dacára sem alakul ki a tapadás, a kuplung csúszni kezd. Ilyenkor a motor hiába pörög fel, az autó csak késve, vagy egyáltalán nem gyorsul. Csúszást azonban nem csak a megégett, hanem a természetes kopás következtében elvékonyodó tárcsa is okozhat, amelyet a rugók már nem képesek a tapadáshoz szükséges erővel szorítani. Aki csúszó kuplungos autójával nem siet a szerelőhöz, az nagyobb kiadások elé néz: a nagyfokú melegedés miatt a lendkerék felülete, vagy az acél nyomólap is károsodhat. Ezért a kopott kuplungtárcsa cseréje során a szétszerelés után ellenőrzik a nyomólap (azaz a szerkezet) állapotát is, amely nem csak akkor szorul cserére, ha felületén beégések láthatók, hanem akkor is, ha a kopott tárcsa szegecsei összekaristolták, vagy egyszerűen csak elkopott. Kérdéses esetben nem érdemes a nyomólap cseréjén takarékoskodni, hiszen az új alkatrész ára általában olcsóbb, mint a kuplungcsere munkadíja.
Hogyan vehető észre, hogy baj van a kuplunggal? A nehezen mozgó pedál általában bowden problémára utal. A tárcsánál az égés erős, jellegzetes szaggal párosul, és tapasztalható jelenségként említhető, hogy gázadásra az autó nem a megszokott módon gyorsul, miközben a motor felpörög – a legdrasztikusabb esetben már csak alig, vagy egyáltalán nem indul el. Csapágyhibára utal a kinyomott pedálnál hallható hang, míg a szerkezet károsodását zörgés, sebességváltásnál recsegés, akadozás, nehézkes kezelés jelzi. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy pusztán holtjáték-állítással még orvosolható a probléma, és nincs szükség komolyabb anyagi ráfordításra, de akárcsak az alkatrészcserés javítást, ezt is a szakműhelyben tudják elvégezni.

Végezetül egy megfontolandó tanács. Ugyan nem véletlenül árusítják egy dobozban, kuplung-szettként a tárcsát, a nyomólapot és a kinyomócsapágyat, és abban is biztosak lehetünk, hogy tíz autószerelőből kilenc azonnal rávágja, ezeket az alkatrészeket bizony együtt kell cserélni, ettől függetlenül mérlegeljünk! Nem mindegy ugyanis milyen autóval rendelkezünk, és ezzel összefüggésben mennyit költünk. Konkrét példával, egy 1992 körüli, cirka 400 ezer forintot érő BMW 525i esetében, ha cserére érett a tárcsa, akkor 20 ezerért már kapható jó minőségű alkatrész (ajánlott hozzá kinyomócsapágy is, kb. 5-9 ezer Ft), míg egy komplett szett 80-100 ezer forint – a kocsi reálértékének majd negyedrészét elkölteni ilyen formában tehát nem éppen életszagú megoldás, és akkor a munkadíjról még nem is szóltunk. Az persze igaz, hogy az új tárcsa a régi, kopott egységbe beszerelve már nem lesz olyan hosszú életű, mint teljes cserével lenne, de valljuk be, egy közel húsz éves, napi strapás gépnél ez már vajmi keveset számít, ráadásul ilyen értékű autót általában nem olyanok használnak, akik két kézzel szórhatják a pénzt. Fiatalabb, értékesebb kocsinál, amivel még hosszabb távra, évekre tervezünk, természetesen ajánlott a költségesebb, szettben végrehajtott szakszerű javítás.