Mit tegyünk, ha kátyúba hajtottunk?

Kátyú, kátyú és kátyú - már nem csak az utakon látjuk folyamatosan, csőstül jönnek hírek akár totálkárt okozó károkról, s van olyan útszakasz, melynek kátyúi már több ezer embert késztettek háborgásra. A kátyúkkal, ha keserves is, de úgy néz ki, hogy együtt kell élnünk. Mindenki szeretné elkerülni őket, de sajnos nem mindig megy, a koppanás után pedig csak fohászkodik a peches autós, hogy ne legyen törés a futóműben, szakadás a gumin. De mi a teendő, ha mégis van?
A kérdés sajnos nagyon aktuális, a specializált biztosítása miatt magát "kátyúszakértőnek nevező" KÖBE szerint tavasszal 300 százalékkal nő a kátyúkárok száma. Sajnos ez nem csak a KÖBE tapasztalata, Szűcs Tamás, a felnijavítással is foglalkozó nonstopgumi.hu ügyvezetője is hasonló mértékű kátyúkár-dömpingről számolt be az ezt firtató kérdésünkre. Ő kiemelte, hogy bár külön, nem vészes díjért köthető kiegészítő biztosítás a kátyúkárokra, léteznek olyan abroncsgyártók is, akik eleve kátyúgaranciával adják el legújabb abroncsaikat. Nyilván mindkettő feláras, s érdemes is lehet rájuk költeni, ám az sem kell lemondjon a kártérítésről, aki korosabb abronccsal rendelkezik, s nincs defektbiztosítása.
A kátyú által okozott károkat azonban minden esetben ugyanolyan balesetként kell felfogni, mintha valaki, ismeretlen tettes autónknak ütközne. Azaz annak érdekében, hogy kártérítést kaphassunk, rendőrt kell hívni, fotókat kell készíteni és jegyzőkönyvet kell felvetetni. Hivatalosan rögtön az eset után. Ez azonban csak nagyon komoly károknál adódik lehetőségként, logikusan a helyszínen. Jellemzőbb, hogy csak később vehető észre a defekt. A sofőrnek tehát mindig figyelnie kell, ha komolyabb kátyúba hajt, akkor annak helyét érdemes megjegyezni, hogy ha kiderül a galiba, oda vissza lehessen menni a bejelentés és a jegyzőkönyv érdekében. [BANNER type="1"]
A jegyzőkönyv mellé érdemes fotókat is készíteni - elvileg a rendőrség is készít, de nem árt, ha saját magunk is készítünk, azzal talán egyszerűsíteni fogjuk tudni a kártérítés megkapását. Ajánlott a sérült felnit/abroncsot pont a sérülésnél, pont oda helyezni a kátyúba, ahol kaphatta a végzetes ütést, olyan fotó láttán ugyanis az út kezelője nem fogja tudni visszadobni a legjellemzőbb "a károkozás nem azonosítható" kifogással az ügyet. Fotó és jegyzőkönyv akkor is szükséges, ha van biztosításunk, annak érvényesítéséhez is szükséges ugyanis az. Igazából az ügyintézés macerásságánál válik ketté az, hogy van-e defektbiztosításunk vagy csupán nélküle, az út kezelőjén próbáljuk meg behajtani kárunkat.
Míg defektbiztosítás esetén kárigényünket a biztosítónak jelenthetjük, s az akár napokon belül is megtérítheti kárunkat, ellenkező esetben lakott területen kívüli, azaz országutak esetén a Magyar Közút Zrt., lakott területen belüli utaknál a helyi önkormányzat lesz a "károkozó", akitől, akár szintén biztosítón keresztül, megkaphatjuk majd a kártérítést. Budapesti utak kapcsán még egy kicsit kacifántosabb a helyzet, a főutak "kárai" miatt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az illetékes, míg a mellékutcák kapcsán a kerületi önkormányzatoknál kell kopogtatni, lehetőség szerint rögtön az eset után, s előírás szerint is 5 napon belül.
"Gyors és egyszerű ügyintézésre sajnos nem, kártérítésre azonban lehet számítani" - biztatja a kártérítés bevasalására és persze megfelelő minőségű új abroncs vásárlására, valamint a sérült felni megjavíttatására az autósokat Szűcs Tamás. Valóban érdemes lehet végigülni, kivárni az ügyintézést, ugyanis egyetlen abroncs esetén is több tíz-, akár százezer forintos károkról lehet szó, még akkor is, ha a futómű elemei nem sérülnek. A biztosítók pedig természetesen megjegyzik, hogy az akár napi 5 forintért elérhető - jellemzően fix költséghatárig térítő - defektbiztosítással a kártérítés macerája mindenképp megspórolható, ugyanis a biztosító az általa térített összegen túlmutató károkat is behajtja az autós számára az út kezelőjén, csak azt nem tudja megelőlegezni.
A kártérítés tehát nem lehetetlen, kátyú pedig sajnos van, alapvető, hogy igyekezni kell őket elkerülni, ám fontos, hogy nem mindenáron! Túlzottan vad manővert egy kátyú miatt nem szabad bevállalni, inkább szakadjon az abroncs, törjön a felni, mintsem az autó boruljon. Persze tudjuk, hogy ezzel a tanáccsal sem védhető ki a nagyobb kátyú miatti karambol, hiszen létezik akkora kátyú, amelybe belehajtva az autó megakadhat, s kanyarban amiatt borulhat. Sajnos – miként az autótolvajok kapcsán – itt is be kell látni, hogy mindig, minden esetben van rizikó az autózásban. Itthon mondjuk egy kissé sok, de ezzel nem lehet mit tenni, úgy néz ki, együtt kell éljünk vele.