Napi 700 feletti gyorshajtás, évi közel 9 milliárd bírság

Bár a tavalyi évben sem a személysérüléses, sem a halálos közúti balesetek száma nem csökkent, a rendőrség számára biztosan sikeres volt az áprilisban elindított országos VÉDA-rendszer, ami az ország 132 pontján elhelyezett 365 fix telepítésű kamerával az év 365 napján, éjjel-nappal ellenőrzi a közlekedést. Ehhez kapcsolódik még 160 mobil kamera is. Az új szupertraffipaxok nem csupán a gyorshajtást regisztrálják, kiszúrják a lejárt műszaki vizsgával közlekedőket, valamint persze a kőrözés alatt álló autókat is. Figyelik továbbá a behajtási tilalmak megszegését, a kötelező haladási irány betartását, illetve a záróvonal átlépését vagy jelzőlámpák előírásainak betartását, a leállósáv vagy a buszsáv használatát is. Amennyiben szabályszegést észlelnek, automatikusan küldik a feljelentést, azaz áttételesen a bírságról szóló csekket is. [BANNER type="1"]
A fentiek alapján nem meglepő, hogy tavaly minden eddiginél több, összesen közel kilencmilliárd forint bírságot szabott ki a rendőrség a gyorshajtókra Magyarországon – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Magyar Idők megkeresésére adott tájékoztatásából. A gyorshajtásokért kiosztott bírságok már 2015-ben is növekedtek, akkor félmilliárd forinttal. Az ORFK tájékoztatása szerint az év valamennyi napján több mint 700 gyorshajtást regisztrálnak és szankcionálnak a rendőrök.
Annak kapcsán, hogy a bírságnövelésen túl hatékonynak nevezhető-e a VÉDA-rendszer, a rendőrség válasza a következő: csak két-három év elteltével lehet majd levonni a következtetést, hogy ezek az eszközök mennyire hatékonyan segítik a közlekedők biztonságát. E kapcsán persze rontja a helyzetet, hogy a kamerák nem kifejezetten baleseti gócpontokhoz kerültek, helyük az alábbi tényezők összességeként került meghatározásra:

1. az adott megye úthálózatának hossza, összetétele
   
2. a forgalomszámlálási adatok, a forgalom összetétele
   
3. a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma, súlyossága
   
4. a balesetek jellemző okai
   
5. a fix telepítésű eszközök lehetséges helyszíneinek felmérése, prioritási sorrend felállítása
   
6. a megvalósíthatóság szempontjai (finanszírozhatóság, áramellátás, adatátviteli lehetőségek)

Így kerülhettek kamerák olyan helyekre is, ahol pont semmi szükség nincs a forgalom ellenőrzésére, csak épp oda volt egyszerű elhelyezni, az adott megyében pedig amúgy sok a baleset.