Napi járósnak praktikusat, ha lehet, olcsón

Örök klasszikus és egyben kihagyhatatlan sarokkő az F szériás Opel Astra. Fél millió forinttal a zsebben nyugodtan lehet az Astrák között kutakodni, fog akadni jó vétel

Legutóbbi piaci körképünkben kompaktokat kerestünk egymillió forintig, természetesen légkondicionálóval és tízévesnél fiatalabbakat. Mostani körképünk tekinthető egy még korábbi kiegészítésének is. Kiadónknál dolgozó kedves barátunk és kollégánk azóta is az áhított családi mindenes utazóautót keresi. Ő az első körben még klímás kombit keresett félmillió forintig, de nem állt itt le. Hamar rájött, hogy háromajtós kisautója helyett egy ötajtós ferdehátú kompakt, vagy egy hasonló kialakítású régebbi középkategóriás is nagy előrelépés lenne. Mai körképünkkel viszont nemcsak neki szeretnénk segíteni, hanem mindenkinek, aki ebben az ársávban keres egy jó vételt.[BANNER type="1"]

A régebbi és egykori értéküket durván elvesztő középkategóriások között a hidropneumatikus rugózás lehet a Citroën Xantia neuralgikus pontja. A Nissan Primera tulajok a dízelmotorra panaszkodnak, a B Vectra meg ennyi idősen már jócskán túl van élete delén, de ha nem rohad nagyon, lehet vele élni

Bár a hazai újautó-piac egyre jobb képet mutat, a legtöbben azért még mindig a pár százezer forintos álmokat kerget(het)ik. A közterhek egyre nőnek, csak nem akarja az autót letenni a magyar. A piac persze nagyon hamar lereagálta a folyamatosan változó helyzetet, így a zsizsegés emiatt ma legalább akkora a félmilliós kategóriában, mint az egymilliósban. Nagyjából ezek azok az összegek, amik még a lélektani határon belül vannak, és többen be mernek vállalni innen egy négykerekűt. Éppen emiatt nagyon pörög a behozatal is. A tőlünk nyugatabbra pár száz euróért "kidobott" tömegmodellek mire hazaérnek és berendszámozódnak több százezer forintos autókká érnek. Ebben az ársávban aztán tényleg inkább a jó állapot és a rendezett papírok számítanak, mint a mese az előéletről, meg lelkész/erdész/cserkész/szülész tulajokról.

Japánból csak a legszűkebb, mai mércével kisautó szintű háromajtósok férnek bele a félmilliós keretbe. Amúgy a Mazda 323 P és a békalámpás Toyota Corolla Compact is jó kocsi, de ha kell a tér, nem lehetnek ők a befutók

Klímás ferdehátúk 500 ezer forintig

Modell	Évjárat	Óraállás (km)	Ár (Ft)
Citroën Xsara 1.6 SX	2000	138 000	387 000
Citroën Xantia 2.0 HDI Prestige	2000	275 000	365 000
Daewoo Nubira 1.6 SX	1998	172 000	255 000
Fiat Brava 1.6 16V SX	2001	147 000	469 000
Fiat Stilo 1.6 Active	2003	174 000	500 000
Ford Escort 1.6 16V Ghia	1999	155 000	355 000
Ford Focus 2.0 Ghia (automata)	2000	180 000	430 000
Ford Mondeo 1.8 16V GLX	1999	186 000	389 000
Honda Civic 1.4i S	1999	195 000	490 000
Hyundai Accent 1.3i GLS	2001	83 000	480 000
Mazda 323 P 1.3i	1998	161 000	350 000
Mitsubishi Carisma 1.9 TD GL	1999	191 000	349 000
Nissan Primera 1.6 Comfort	1999	190 000	400 000
Opel Astra 1.6 16V Family	1998	166 000	379 000
Opel Vectra 1.8 16V Comfort	1999	168 000	349 000
Peugeot 306 1.6 Style	2000	176 000	470 000
Renault Mégane 1.4 16V Authentique	2001	95 000	499 000
Renault Laguna 1.9 dTi	2000	195 000	499 000
Skoda Octavia 1.6 GLX	1998	220 000	475 000
Toyota Corolla Compact 1.3	1999	124 000	420 000

Mostani keresésünkkor erősen használt, ám olcsó Peugeot 306-sot és Citroën Xsarát találtunk csak (középen és jobbra), de a Renault Mégane első sorozatából (baloldalt) találni olyan eladó használtat, ami félmillióért szinte megszólal. Majdnem olyan szép, mint a korabeli gyári képen

Megint szemünkre lehet vetni, hogy a nagy tömegben gyártott és amúgy bátran ajánlható kisautók kimaradtak. Persze nem keserítenénk senkit a valaha volt státuszukat elvesztett, filléres, ócska nagyautókkal sem. A helyzet ismét az, hogy szem előtt tartva a családi használatot és egy hosszabb utazáskor magunkkal hurcolt csomagok helyigényét csak a kompaktok és a középkategóriások maradhattak fent a szűrőn. Ez alól egy kivétel a Hyundai Accent, ami a maga idejében új autóként feltétlenül olcsó volt, ma meg ez a típus adja a becélzott ferdehátú kínálat talán leginkább megkímélt autóit. Hiába sorolnánk ma kisautónak, nem maradhat ki. Több típusnál amúgy is lehet kukacoskodni, hiszen ezek a tizenéves autók jórészt huszonéves konstrukciók és azóta annyit nőtt minden alsóbb jármű-méretosztály, hogy egy részüket simán lehetne szűknek nevezni.

Japán ötajtósok közül félmillióig ma csak angol Honda Civic és holland gyártású Mitsubishi Carisma akad. Helyettük egy kisautós méretű, de újabb és sokkal kevesebbet futott Hyundai Accent elgondolkodtató lehetőség

Mivel az igazi korlát most is az ár, ezért a célunk, hogy az érvényes forgalmival rendelkező és klímás darabok közül a legértékesebbeket, ha lehet mondani a legjobb vételnek ígérkezőeket felismerjük. Aki ma ennyiért keres magának autót, hamar az Opel Astra F hirdetések böngészésén fogja kapni magát, érthetően. A még nem lengyel Classic, hanem igazi német, vagy éppen hazai gyártású F-ek között lehet válogatni a szebb kivitelű és az erősebb motorral szerelt, vagy a kisebbnek mondott futású példányok között. Van választék, és az igásló Astra megbecsülését mutatja, hogy az amúgy nem rossz és nála tágasabb B Vectra nagyjából egy árban van kistestvérével. Amennyire szerették szidni az autós újságírók a kissé seízű, utolsó Ford Escortot a maga korában, úgy ölelte keblére a használtpiac. A kínálkozó eladó darabok közül mi egy közepeset válogattunk be táblázatunkba. A 3-4 százezer forintos árú, kilencvenes évek végi kompaktok esetében nem kell fennakadni egy lakkhibán, vagy egy egészen nyilvánvalóan rosszul sikerült korábbi karosszériajavításon.

Megint előjön a régit, vagy újat kérdés. A megkímélt, késői Fiat Brava gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint a gyanúsabb állapotú, de modernebb és mutatósabb utódja, a Stilo. Mindkettő félmillió forintból elhozható

A lényeg, hogy a mechanika (motor, váltó, futómű, fék és a kasztni fő tartóelemei) legyen egyben, és ha mellé jut még mondjuk egy pár működő villanyablak és a luxus szelét adó klíma is, akkor a leendő vevő igazán elégedett lehet. Személy szerint a táblázatba gyűjtött autók közül kettő is kihozta belőlem az eposzi jelzőként emlegetett japánbérencséget. Bár háromajtós és nem is nagy, de saját szempontjaim szerint a Mazda 323-as felelne meg talán a leginkább. Jó, a P változatot inkább tényleg jobb, ha a Skoda Fabia ellenfelének tekintjük. De egy ötajtós és ebben az évjáratban már kicsit sem sportos F kisebb gyerekkel és kevés csomaggal még családi autónak is elmenne.

A Skoda Octavia első szériája is már hatalmas (528 liter) és praktikus csomagtartót ad, de félmillió forintért nem lehet a kínálat legjava a miénk. Kevés Daewoo Nubira fogyott ferde háttal, de van eladó és olcsó

400 ezer forintért vezetési élményt várni hiú ábránd, de a kilencvenes évek Nissan Primerája a maga idején a brit szaksajtó kedvence volt, és a személyes tapasztalataim alapján is jó kocsi. Hogy mire föl érezték anno sportosnak, azt nem tudom, de pláne az 1999-es ráncfelvarrás utániak szerintem kényelmesek, és jó a helykínálatuk még ma is. Válassza az ember bármelyiket is, nem árt úgy kalkulálni, hogy bármikor tönkremehet valami. Hiába, ezek az autók már majdnem húsz évesek.

Az újkorihoz képest ajándékáron mennek ma a nagyobb benzines Ford Mondeo Mk 2-esek és a Renault Laguna első kiadásának a frissítésen túli utolsó példányai is. Nem foglalunk állást egyik mellett sem. A szép az, hogy mindkét márka hívei kaphatnak praktikus kialakítású, régebbi középkategóriást akár 500 ezer forintért

Típusfüggően elektronikai nyűgök is adódhatnak, a dízeleknek a befecskendezése, vagy a sokat futottak vezérlése is produkálhat hibát. Általánosan elmondható, hogy az említett típusoknál már simán gond lehet a rozsda is, persze mindenre van megoldás. Kérdés, hogy mennyiért, mert egy 500 ezres autó értékéhez képest a 100 ezres nagyjavítás elég húzós tétel, főleg ha nem számoltunk ezzel előre. Aki viszont lehetőségeihez képest jól tud tervezni, az szert tehet egy olyan kocsira, amivel elégedett lehet. Némi szerencsével ezek kis pénzből elmennek még évekig.