Cikk2017. 01. 16.
Nem ér a neve! Renault Scenic IV teszt
Csalódás az új Renault Scenic, ha elődeihez hasonlítjuk, remek autó viszont, ha önmagában, mai crossoverként nézzük. Úgy még családi autónak is egész jó.
Betumeret18 px
Óvatos névváltó. Bár az 1996-ban érkezett, majd 1997-ben ötletes belseje miatt Év Autójának választott Renault Mégane Scénic előbb önállósodva Scénic lett, majd második generációjától hosszú, Grand Scénic verzióval is készül, a negyedik generáció már ékezett nélkül, Scenic/Grand Scenic néven debütált, maga az autó pedig elnevezésénél jóval többet változott. Nemzetközi bemutatója után fanyalogtam, itthon viszont ismét a külföldön is vezetett benzines rövid verziót kértem el elsőre. Bár az alapmodell is vállalható, a tesztautó az erősebbik benzines, az új extrákat szépen felsorakoztatva, hogy azokat is kipróbálhassuk.
Okosodott. Naná, hogy húzós a tesztautó ára, hiszen van benne kanyarkövető LED fényszóró. Erősen világít, automata relfektorkapcsolgatásával jelentősen könnyíti az éjszaki országúti vezetést, egyetlen hibája, hogy vetített képe egy kissé élesen ér véget, ennek ellenére azt mondom: megéri az Intens szinten 300 ezer forintos felárát, pláne, hogy a head-up displayjel együtt adják. Utóbbin az itt már alapáras navigáció parancsai is megjelenhetnek, az persze az óriási, némi felárért akár 8,7, amúgy 7 colos középkonzoli kijelzőn is követhető. Alapvetően jól dolgozik, de azért nagyobb városokban, például Szegeden is bevitt volna néhány behajtani tilos táblán, így mellette azért ajánlott a Waze futtatása okostelefonról, amihez összesen 4 darab USB-töltőcsatlakozót találunk a fedélzeten. Szerepelhet holttérfigyelő, táblafelismerő, sávelhagyásra figyelmeztetés, az 1.2 TCe motor kivételével távolságtartós tempomat is, ide csak követési távolságra és ráfutásveszélyre figyelmeztetés jutott. Utóbbi is hasznos, ahogyan a precízen dolgozó, párhuzamos, merőleges és halszálka-parkolásra is képes asszisztens is.
20 év, 20 col. Ahogyan adottság a 20 éves múlt, úgy adottság a 20 colos felni is a Scenic IV esetén. Olyannyira alapáras az, hogy nem is kérhető mással. Az alapverzión acél, a többin alumínium a kerék, állítólag mindössze 13 kilogrammos saját tömeggel. A Scenic IV erről, a 20 colos felniről, így mondhatni inkább a divatozásról, semmint az eddig előtérbe helyezett praktikusságról szól. Persze utóbbiból is maradt benne, ám már nem az a domináns. [BANNER type="1"]
Emelkedett. A nagy kerék a korábbi generációhoz mérten 4 centiméteres hasmagasság-emelést is hozott, a teljes magasság viszont nem nőtt ennyivel. Kitalálható, egy kicsikét csökkent a belmagasság. De ami még jobban, az a hosszanti helykínálat, azaz a lábtér. Elöl is, hátul is. A nagy keréknek ugyanis nagy kerékdob, nagy kerékjárati ív kell, ennyivel kisebb lett az utastér. Elöl inkább az zavaró, hogy a korábbinál magasabb a padló, hátul viszont saját mérésem szerint 5 centivel kisebb lett a térdhely. Ez nagyon sok!
Elöl a korábbinál kényelmesebb, hátul nem. Trükkös ez a Renault, tudja, hogy miként kell megnyerni a vevőket, a Scenic crossoveresedett, akárcsak az Espace, márpedig ma ez a divatosabb kategória, nem az egyterű. Első ülései még akkor is érezhetően jobbak a korábbiaknál, ha nem a hosszabbítható ülőlapos csúcs-székeket kapjuk. A hátsó szélső helyeken maga az ülés hosszabb ülőlapú, mint az előzőben, ám a támla dőlésszöge már jóval szerényebb (közel nulla) tartományban állítható, ellenben annak karja már veszélyesen kilógó, többször akadt ruhámba, amikor próbálgattam. A lábhely épp elegendő átlagtermettel. Ha viszont gyerekülésben gondolkodunk, a hátul három Isofix-csatlakozót kínáló előzővel szemben itt már csak a szélső helyekre, meg persze az első utasülésre számíthatunk. De még ennél is fájóbb, hogy míg a független ülések miatt eddig minden Scénic esetén igaz volt, hogy hátra két gyerekülés mellé, vagy akár közé gond nélkül befér egy felnőtt, itt ez már nem mondható el. A Scenic IV már 2/1 osztású, így tologatható, akár elektromosan síkba hajtható hátsó ülést kapott. A középső hely az átlagautókénál jobb, de az egyterűkben megszokottnál csenevészebb, középre csak kisnövésű pálcikaember fér, ő sem kényelmesen.
Családbarátnak mutatja magát. Megmaradt a Scénic II-ben debütált tologatható első ülések közötti tároló, aminek persze generációról generációra csökken az űrtartalma, de egy tükörreflexes fényképezőgép nem túl nagy objektívvel még ma is belefér. Megmaradtak a padlórekeszek és az alapverzió felett a sofőrülés alatti fiók is. Talán mondanom sem kell, az a korábbiaknál sekélyebb. A hátsó ajtókra ma is húzható roló, de a minden eddiginél kisebb hátsó szélvédőre már nem. Továbbra is van asztalka az első ülések hátulján, ám az itt már inkább zavaró, hiszen önmaga is helyet vesz el a korábbinál kisebb beltérből. Továbbra is van gyerekfelügyelő-tükör, de ha azt lehajtjuk, még a 180 centis sofőr számára is belelóg a középső visszapillantóba.
Küszöbmentes, de kisebb a csomagtér. Alapverzió felett jár a csomagtér álpadlója, amivel küszöbmentes nyílást, üléshajtással sík rakteret kapunk. Nagynak tűnik, és az is, 506-1554 literes. Igen ám, de a korábbi Scénic csomagtartója még nagyobb, főként mélyebb volt. Itt viszont pakolhatunk az álpadló alá is, a Scenic-tulajokat továbbra is sújtani fogja a „Hová is tettem?” kérdés, pláne, hogy egy fiókot még a hátsó utasok is kaptak az első ülések közötti, 12 V- és USB-csatlakozókkal is ellátott tárolóba.
Köszönt, nyílik, gombnyomásra indul. Ahogyan a Talisman óta minden új Renault, a Scenic is kivilágítja magát LED menetfényével, ha okoskártyájával közelítünk hozzá. Ha be voltak hajtva a tükrei, azokat is kinyitja. A kilincsek elöl-hátul szenzorosak, oldják a reteszelést. A zárakat érintő érthetetlen változás, hogy míg az előző két generációban a gyerekzárakat elektromosan, a hátsó ablakvezérlés-engedélyezésével együtt lehetett kapcsolni, itt mechanikus váltotta. Aki hozzászokott a korábbi kényelmes rendszerhez, az hőbörögni fog. A minden eddiginél csinosabb, lámpakapcsolgatási lehetőséget is adó Renault Kártya, a kényelmes kulcs nélküli indítás és főként a csinos, divatos forma viszont temérdek új vevőt nyerhet meg.
Más néven venném. Ha nem Scenic lenne a mai Scenic, én sem fumigálnám ennyit. Nem rossz autó ugyanis, 20 colos, de nem túl széles, 195/55 R20 abroncsokat hordó kerekeivel az úthibákon egész ügyesen gördül át, a hullámos utat persze a kelleténél jobban közvetíti, de a csillapítás jobb annál, mint amit a 20 colos kerekektől várnánk. Viszont olyan kanyartempókat enged, amilyeneket abszolút nem néznénk ki az egyterű-műfajból. Ráadásul szinte oldaldőlés nélkül, egészen semlegesen veszi az íveket. Jó a kormányzása, aminek rásegítése természetesen a TFT műszerblokk képét, illetve a beltéri LED-fényeket is rendre átrajzoló Multi Sense rendszer nyomkodására (meg persze a sebesség alapján is) változik. Az 1.2 TCe motor kapcsán ambivalensek az érzéseim: rezzenéstelenül, néma alapjárattal jár, stop-startja gyors és ügyes, nyomatéka, teljesítményleadása is korrekt (205 Nm 2000/perctől, 130 lóerejét 5500-nál hozza), viszont a hangja nem túl szép. Nincs neki sok, de ami van, az nem szép. Városban gond nélkül el lehet vele lenni, váltója korrekt kiosztású, ha nem is élményt adva, de jól kapcsolható, 50-nél a negyedik simán rakható, autópályán a 130 km/órás tempó hatodikban 3000/perc fordulattal futható, országútra pedig még teltházzal is elég a benzinmotor. Igaz, komoly megfontolást igényel az Eco mód bekapcsolása, akkor ugyanis még egy előzés közbeni padlógázas gyorsításra sem úgy reagál a motor, ahogyan akár normál módban. A zajszigetelés alapvetően jó, autópályán is csak a tükrök surrogása hallható zavaróbban. A benzinmotor előnye gyors bemelegedése, hátránya a dízeleknél nagyobb fogyasztása: a korábbinál bizony nehezebb és emiatt adott motorral lomhább Scenic az 1.2 TCe-vel elvileg 5,8 litert fogyaszt 100 kilométerenként vegyes üzemben. Tesztátlagunk sok-sok országúti szakasszal is 7,5 liter lett, városban 8,5 kalkulálandó.
Drágán, de jól felszerelt. Bár a Scenic alapára 5,7 millió forint, az erősebbik benzinmotoros tesztautó a hozzá elérhető összes sofőrsegéddel, LED fényszóróval és panorámatetővel, „nagy navival” és tolatókamerával, első-hátsó parkolóradarral és parkolóasszisztenssel, továbbá a létező legdrágábbnak, de talán leginkább mutatósnak számító mézsárga metálfényezéssel már több mint 8 millió forintba kerül. Legalábbis listaáron. És el kell ismerni, ha a Scenic már nem is egy minden családapát, családanyát a lábáról levevő célgép, de egy nagyon divatos újdonság. Vevőköre bizonyára bővülhet, illetve leginkább változhat; nagycsaládosok hátrányban.
Akinek számít a felni mérete, az imádni fogja a Scenicet, alapáron is 20 colosakat kap. Mutatós, stabil útfogású is vele. A korábbiaknál élvezetesebben vezethető, az utasok viszont kényelmetlenebbnek érzik, főként egyenetlen úton, amiből itthon bőven van
Okosodott. Naná, hogy húzós a tesztautó ára, hiszen van benne kanyarkövető LED fényszóró. Erősen világít, automata relfektorkapcsolgatásával jelentősen könnyíti az éjszaki országúti vezetést, egyetlen hibája, hogy vetített képe egy kissé élesen ér véget, ennek ellenére azt mondom: megéri az Intens szinten 300 ezer forintos felárát, pláne, hogy a head-up displayjel együtt adják. Utóbbin az itt már alapáras navigáció parancsai is megjelenhetnek, az persze az óriási, némi felárért akár 8,7, amúgy 7 colos középkonzoli kijelzőn is követhető. Alapvetően jól dolgozik, de azért nagyobb városokban, például Szegeden is bevitt volna néhány behajtani tilos táblán, így mellette azért ajánlott a Waze futtatása okostelefonról, amihez összesen 4 darab USB-töltőcsatlakozót találunk a fedélzeten. Szerepelhet holttérfigyelő, táblafelismerő, sávelhagyásra figyelmeztetés, az 1.2 TCe motor kivételével távolságtartós tempomat is, ide csak követési távolságra és ráfutásveszélyre figyelmeztetés jutott. Utóbbi is hasznos, ahogyan a precízen dolgozó, párhuzamos, merőleges és halszálka-parkolásra is képes asszisztens is.
20 év, 20 col. Ahogyan adottság a 20 éves múlt, úgy adottság a 20 colos felni is a Scenic IV esetén. Olyannyira alapáras az, hogy nem is kérhető mással. Az alapverzión acél, a többin alumínium a kerék, állítólag mindössze 13 kilogrammos saját tömeggel. A Scenic IV erről, a 20 colos felniről, így mondhatni inkább a divatozásról, semmint az eddig előtérbe helyezett praktikusságról szól. Persze utóbbiból is maradt benne, ám már nem az a domináns. [BANNER type="1"]
A korábbinál 6,2 centivel hosszabb, 3,1 centivel nagyobb tengelytávolságú, kerekeinek átmérője (alapverziókat nézve) mintegy 15 centivel nőtt. Szépen fut az új Scenic, de utastere kisebb lett
Emelkedett. A nagy kerék a korábbi generációhoz mérten 4 centiméteres hasmagasság-emelést is hozott, a teljes magasság viszont nem nőtt ennyivel. Kitalálható, egy kicsikét csökkent a belmagasság. De ami még jobban, az a hosszanti helykínálat, azaz a lábtér. Elöl is, hátul is. A nagy keréknek ugyanis nagy kerékdob, nagy kerékjárati ív kell, ennyivel kisebb lett az utastér. Elöl inkább az zavaró, hogy a korábbinál magasabb a padló, hátul viszont saját mérésem szerint 5 centivel kisebb lett a térdhely. Ez nagyon sok!
Mai megszokott Renault belső. Finom anyagokból, sok funkcióval, automatán reteszelő, visszagurulásgátlós rögzítőfékkel és akár head-up diplay-jel
Hátul éppen elegendő, lábtérben és széltében is passzentos a beltér, elöl széltében tágas, a lábaknak már kevesebb helyet adó, az első ülések kényelme hibátlan
Elöl a korábbinál kényelmesebb, hátul nem. Trükkös ez a Renault, tudja, hogy miként kell megnyerni a vevőket, a Scenic crossoveresedett, akárcsak az Espace, márpedig ma ez a divatosabb kategória, nem az egyterű. Első ülései még akkor is érezhetően jobbak a korábbiaknál, ha nem a hosszabbítható ülőlapos csúcs-székeket kapjuk. A hátsó szélső helyeken maga az ülés hosszabb ülőlapú, mint az előzőben, ám a támla dőlésszöge már jóval szerényebb (közel nulla) tartományban állítható, ellenben annak karja már veszélyesen kilógó, többször akadt ruhámba, amikor próbálgattam. A lábhely épp elegendő átlagtermettel. Ha viszont gyerekülésben gondolkodunk, a hátul három Isofix-csatlakozót kínáló előzővel szemben itt már csak a szélső helyekre, meg persze az első utasülésre számíthatunk. De még ennél is fájóbb, hogy míg a független ülések miatt eddig minden Scénic esetén igaz volt, hogy hátra két gyerekülés mellé, vagy akár közé gond nélkül befér egy felnőtt, itt ez már nem mondható el. A Scenic IV már 2/1 osztású, így tologatható, akár elektromosan síkba hajtható hátsó ülést kapott. A középső hely az átlagautókénál jobb, de az egyterűkben megszokottnál csenevészebb, középre csak kisnövésű pálcikaember fér, ő sem kényelmesen.
A jobb verziókban síkba hajtható az utasülés, így az amúgy csak 1,6 méteres raktérhosszúság 2 méter fölé nyúlik. Jól látható, a középső ülőhely már nem független, nem a szélsőkkel egyenértékű, Isofix csatlakozót sem találunk ott
Fiókos kesztyűtartó, tologatható, világító rekeszes ülésközi tároló, ami a hátsó utasoknak is ad fiókot, USB-csatlakozót
Fiók már csak a sofőr ülése alatt van, az sem olyan mély, mint a korábbi Scenic esetén, a padlórekeszek továbbra is megvannak
Családbarátnak mutatja magát. Megmaradt a Scénic II-ben debütált tologatható első ülések közötti tároló, aminek persze generációról generációra csökken az űrtartalma, de egy tükörreflexes fényképezőgép nem túl nagy objektívvel még ma is belefér. Megmaradtak a padlórekeszek és az alapverzió felett a sofőrülés alatti fiók is. Talán mondanom sem kell, az a korábbiaknál sekélyebb. A hátsó ajtókra ma is húzható roló, de a minden eddiginél kisebb hátsó szélvédőre már nem. Továbbra is van asztalka az első ülések hátulján, ám az itt már inkább zavaró, hiszen önmaga is helyet vesz el a korábbinál kisebb beltérből. Továbbra is van gyerekfelügyelő-tükör, de ha azt lehajtjuk, még a 180 centis sofőr számára is belelóg a középső visszapillantóba.
A korábbinál kisebb, de így is több mint 500 literes a széles nyíláson keresztül pakolható csomagtér
A jobban felszerelt verziókban elektromosan, de első ízben 2/1 osztással hajthatók síkba a hátsó ülések - utóbbi nem dicséret
Küszöbmentes, de kisebb a csomagtér. Alapverzió felett jár a csomagtér álpadlója, amivel küszöbmentes nyílást, üléshajtással sík rakteret kapunk. Nagynak tűnik, és az is, 506-1554 literes. Igen ám, de a korábbi Scénic csomagtartója még nagyobb, főként mélyebb volt. Itt viszont pakolhatunk az álpadló alá is, a Scenic-tulajokat továbbra is sújtani fogja a „Hová is tettem?” kérdés, pláne, hogy egy fiókot még a hátsó utasok is kaptak az első ülések közötti, 12 V- és USB-csatlakozókkal is ellátott tárolóba.
Jó fényerejű, kanyarkövető és automata reflektoros a LED fényszóró, a reflektor kévéje hirtelen ér véget, de a head-up display-t is adva megér 300 ezer forintot
Köszönt, nyílik, gombnyomásra indul. Ahogyan a Talisman óta minden új Renault, a Scenic is kivilágítja magát LED menetfényével, ha okoskártyájával közelítünk hozzá. Ha be voltak hajtva a tükrei, azokat is kinyitja. A kilincsek elöl-hátul szenzorosak, oldják a reteszelést. A zárakat érintő érthetetlen változás, hogy míg az előző két generációban a gyerekzárakat elektromosan, a hátsó ablakvezérlés-engedélyezésével együtt lehetett kapcsolni, itt mechanikus váltotta. Aki hozzászokott a korábbi kényelmes rendszerhez, az hőbörögni fog. A minden eddiginél csinosabb, lámpakapcsolgatási lehetőséget is adó Renault Kártya, a kényelmes kulcs nélküli indítás és főként a csinos, divatos forma viszont temérdek új vevőt nyerhet meg.
Olyan mélyre és hátra került a motor, hogy tölcséren keresztül tölthető bele az olaj, az 1.2 TCe ereje éppen elegendő a korábbinál nehezebb autóhoz
Más néven venném. Ha nem Scenic lenne a mai Scenic, én sem fumigálnám ennyit. Nem rossz autó ugyanis, 20 colos, de nem túl széles, 195/55 R20 abroncsokat hordó kerekeivel az úthibákon egész ügyesen gördül át, a hullámos utat persze a kelleténél jobban közvetíti, de a csillapítás jobb annál, mint amit a 20 colos kerekektől várnánk. Viszont olyan kanyartempókat enged, amilyeneket abszolút nem néznénk ki az egyterű-műfajból. Ráadásul szinte oldaldőlés nélkül, egészen semlegesen veszi az íveket. Jó a kormányzása, aminek rásegítése természetesen a TFT műszerblokk képét, illetve a beltéri LED-fényeket is rendre átrajzoló Multi Sense rendszer nyomkodására (meg persze a sebesség alapján is) változik. Az 1.2 TCe motor kapcsán ambivalensek az érzéseim: rezzenéstelenül, néma alapjárattal jár, stop-startja gyors és ügyes, nyomatéka, teljesítményleadása is korrekt (205 Nm 2000/perctől, 130 lóerejét 5500-nál hozza), viszont a hangja nem túl szép. Nincs neki sok, de ami van, az nem szép. Városban gond nélkül el lehet vele lenni, váltója korrekt kiosztású, ha nem is élményt adva, de jól kapcsolható, 50-nél a negyedik simán rakható, autópályán a 130 km/órás tempó hatodikban 3000/perc fordulattal futható, országútra pedig még teltházzal is elég a benzinmotor. Igaz, komoly megfontolást igényel az Eco mód bekapcsolása, akkor ugyanis még egy előzés közbeni padlógázas gyorsításra sem úgy reagál a motor, ahogyan akár normál módban. A zajszigetelés alapvetően jó, autópályán is csak a tükrök surrogása hallható zavaróbban. A benzinmotor előnye gyors bemelegedése, hátránya a dízeleknél nagyobb fogyasztása: a korábbinál bizony nehezebb és emiatt adott motorral lomhább Scenic az 1.2 TCe-vel elvileg 5,8 litert fogyaszt 100 kilométerenként vegyes üzemben. Tesztátlagunk sok-sok országúti szakasszal is 7,5 liter lett, városban 8,5 kalkulálandó.
Nem olyan tágas és praktikus, mint az előző, ellenben sokkalta divatosabb a negyedik generációs Scenic. Új vevőkört szólíthat meg. De vajon mi marad a korábbiaknak?
Drágán, de jól felszerelt. Bár a Scenic alapára 5,7 millió forint, az erősebbik benzinmotoros tesztautó a hozzá elérhető összes sofőrsegéddel, LED fényszóróval és panorámatetővel, „nagy navival” és tolatókamerával, első-hátsó parkolóradarral és parkolóasszisztenssel, továbbá a létező legdrágábbnak, de talán leginkább mutatósnak számító mézsárga metálfényezéssel már több mint 8 millió forintba kerül. Legalábbis listaáron. És el kell ismerni, ha a Scenic már nem is egy minden családapát, családanyát a lábáról levevő célgép, de egy nagyon divatos újdonság. Vevőköre bizonyára bővülhet, illetve leginkább változhat; nagycsaládosok hátrányban.
