Hirdetés
Mobil Banner (300x250)
Cikk2016. 05. 09.

Nem lehet belekötni - Kia Sportage teszt

Alapmotorjával, a bázisnál eggyel magasabb LX Exclusive felszereltséggel teszteltük a Kia új crossoverét. Egy dolgot kivéve nem tudtunk belekötni.

Nem lehet belekötni - Kia Sportage teszt

A negyedik. A Kia először 1993-ban dobta piacra a Sportage nevű városi terepjáróját, amelyet a Mazda E-szériájával közös padlólemezre építettek, ezen felül pedig a motorokat is a japán gyártó szolgáltatta. 2004-ben jött a második, 2010-ben pedig a harmadik Sportage, amely még idén, raktárról kínálva is egészen jó eladásokat ért el. 2015 szeptemberében mutatták be a Frankfurti Autószalonon a legújabb, negyedik generációt, amelyet Barcelonában már kipróbáltunk, hosszabb tesztre azonban csak most került sor.
[BANNER type="1"]

Crossovert mindenkinek! Hihetetlen mértékben pörög most a SUV/crossover piac, egyre több gyártó dobja piacra újabbnál-újabb modelljeit ebben a szegmensben. A KIA sem akar lemaradni, ugyanakkor nincs mitől tartania ilyen téren, hiszen tavaly jöttek ki a vadonatúj Sorentóval, idén pedig a Sportage is megújult, ráadásul jön a hibrid Niro. A Sportage elődjéhez képest lényegesen átalakult, főként az orr részt kell még szokni, hiszen a hűtőmaszk teljesen új helyre került. Erről viszont egyértelműen felismerhetjük:

ha egy mopsz arcú crossover jön szembe, akkor az tuti, hogy a Sportage lesz.



Kifinomult. Akárcsak az Optima esetében, a Sportage-nél is hasonlót éltem át. Már az első méterek után érződött, hogy ez is nagyon finom autó, minden porcikája jól meg lett tervezve, oda megy és azt csinálja, amit én akarok. Magasan ülve jó a kilátás, az ülések annak ellenére jól személyre szabhatóak, hogy csupán hosszában és magasságában (meg persze támlájuk dőlésével) állíthatók. A kormány bőrözése finom és puha, könnyen és pontosan kezelhető. A váltó maga a csúcs. Eddig leginkább BMW-kben volt hasonló kapcsolási érzet, most már ezt a Kia is tudja. Nincs is igazán szükség automatára, annyira jó pakolgatni oda-vissza a fokozatokat.

Egy dolog szívó. Mégpedig a motor. A Kiánál jól bevált 1,6 literes GDI benzinest alapmotorként kapta meg a Sportage. 132 lóerőt és 161 Nm forgatónyomatékot ad. A közel 1,5 tonnás tömeghez és a nagy frontfelülethez ez bizony kevésnek tűnik papíron, a valóságban sem kell nagy dinamikára számítani. Városi tempóban egyes és kettes fokozatokban még viszonylag fürge, a magasabb fokozatokban viszont ne várjunk sokat tőle, főként alacsonyabb fordulatszám-tartományban. Ha haladni akarunk, akkor igenis vissza kell pakolni, és 4000 1/perc felett tartani a fordulatszámot, szívó motor létére ugyanis ott él igazán. A sportosabb vezetőknek és azoknak, akik dinamikus előzésekre vágynak, ajánlott legalább az 1.6-os turbós benzines, amely már 177 lóerőt és 265 Nm forgatónyomatékot kínál.

Ennyi pont elég. A felszereltséget tekintve az LX Exclusive valóban elegendő a mindennapi használtra. Ahhoz képest, hogy éppen csak a "fapados" felszereltségi szint felett helyezkedik el, sok mindent kapunk. Kétzónás klíma, bőr kormány és sebességváltó gomb, fűthető első és hátsó (!) ülések, kormányfűtés, tolatóradar, tempomat, multifunkciós kormány, bluetooth telefonkihangosító, LED-es nappali menetfény, 17 colos könnyűfém felnik. Kell ennél több? Szerintem nem. Persze aki akarja, tovább extrázhatja egészen az EX Premium szintig, ahol már bőrkárpit, elektromosan állítható és szellőztethető ülések, Xenon fényszóró, 19 colos felnik és automata parkolóasszisztens is rendelkezésre áll, csak hogy a legfontosabbakat említsem.

Megéri? Ha azt nézzük, hogy mit nyújt az új Sportage, akkor mindenképpen. Ha az árát nézzük, akkor is. A belépő 1.6-os szívó motorral 5,59 milliótól érhető el, a tesztelt példány 6,64 milliót kóstál. Ennyiért ilyen méretű, ilyen felszereltségű és kényelmet adó autót nehezen találunk újonnan. Ha még figyelembe vesszük a 7 év (vagy 150 ezer kilométer) garanciát is, akkor pláne. Valóban nem nagyon lehet belekötni, egyedül a menetdinamika az, amitől többet várna az ember. Emellett a fogyasztása is meglehetősen az elvárt érték felett alakul, de nincs mese, ha menni kell, akkor taposni kell neki és forgatni, ami plusz benzinégetéssel jár. Az 500 kilométeres teszt során autópályát leszámítva vegyes használatban kereken 8 l/100 km-re adódott az étvágy. Hosszabb távon lehetséges, hogy egy takarékosabb, ugyanakkor drágább modellel jobban járunk. Ezt mindenki számolja ki, hogy neki melyik éri meg jobban, és mindent egybe vetve döntsön. Egy biztos. Aki új Sportage-et vesz, nem fogja megbánni.