Nem szép, de olcsó, és nagy a fara: Renault Thalia

Olcsó, átlagos életkorú és nagy csomagterű autót keresve könnyedén futhatunk Renault Thaliába. Ez ugyanis egy valóban olcsó népautó. Idestova 14 éve, 1999 végén jelent meg az akkori Clio, azaz a Clio II alapjaira épülve, kisautós utastérrel és nagy, 510 literes csomagtérrel, valamint vonzó árcédulával és bőségesnek mondható ellátmánnyal.[BANNER type="1"]
A hazai piacra 2001-ben befutott, legidősebb példányaival tehát épp a honi átlagéletkort megtestesítő, 12,5 éves szedán olyan extrákat sorolt, amelyeket a legkisebb autók vásárlói áhítani is alig mertek: kormányról vezérelhető, akár CD-s rádió, távirányítós központi zár, alapáron első, felárért oldalsó légzsákok, klíma olcsón, idővel automata váltó és dízelmotor. Vették is, mint a cukrot, a Renault hazai, 2000-es évek elejére tehető szárnyalása jelentős mértékben e modellnek volt köszönhető. Ma pedig a nagy csomagterű, olcsó autót keresők számára a Thalia adja magát. Persze nem úgy, mint a mindenki által javasolt, ám sokak által lenézett Suzuki Swift, hanem úgy, mint sokak által ismert, és csaknem mindenki által taszítónak tartott modell. Ugyanis a Renault-nak általában, de a Thaliának különösképp nincs presztízse és hitele. Leginkább alaptalanul. A francia autókat ugyanis lenézni szokás, cikizni sikk, vásárolni pedig ugyebár sokak szerint bátorság, és ennek megfelelően, a félelemtől vezérelve kevesen is merik megízlelni. Nos, átnyálaztuk vonatkozó Használói Véleményeinket, megkérdeztünk egy márkakereskedőt, és megnéztük a márkához kapcsolódó egyéb fórumokat is. Vajon féljünk-e, féljenek-e az autóvásárlók a Renault Thaliától? Nos, nagyon nem kell. Az persze tény, hogy e sorozat sem lesz az elnyűhetetlenség mintaképe, ám nem rosszabb, mint az átlag. Ha pedig ár/érték arányát nézzük, egészen jónak is mondhatjuk.
Török gyártása nem aggat rá negatív jellemzőket. Nem rosszabb, mint a kor egyéb Renault modelljei, s a többi márkához mérten sem vészes a potenciális hibalistája. Újonnan 12 éves átrozsdásodás elleni garanciával adták, a korrózió így még a legelső példányokat sem támadja. Az 1.2 16V (75 LE), 1.4 8V (75 LE), 1.4 16V (98 LE) és 1.6 16V (105 LE) benzinesekkel, valamint 1.5 dCi (65-84 LE) turbódízelekkel kínált sorozatból az 1,4 literes benzinesek a leggyakoribbak. A 16 szelepes nem csak erősebb, takarékosabb is (7,1 helyett 7,0 l/100 km a gyári vegyes fogyasztási érték), s elvileg több hibalehetőséget rejt magában, ez persze nem törvényszerű. Az viszont biztos, hogy bár a dízel nagyon aszkéta, Delphi befecskendező-rendszere kényes az üzemanyag minőségére. Sok porlasztócsúcs-hibáról hallani, lehet javítással próbálkozni, a költségek 4 darabbal számolva akkor is 100 ezer forint felettiek lesznek. Ahogyan az a modern gázolajosoknál lenni szokott, az EGR-szeleppel is adódhat probléma, s extrém koszos üzemanyag esetén akár az üzemanyagpumpa is megállhat. Minőségi gázolajjal azonban az 1.5 dCi-k 200-300 ezer kilométert is hibátlanul és aszkéta, 5 l/100 km átlagos étvággyal szolgálhatnak. Esetükben nem kell tartani a 106 lóerősökre jellemző, alulméretezett hajtókarcsapágytól. Takarékos még az 1.2 16V motor is (6,2 l/100 km a vegyes fogyasztása), s nem torkos, ellenben elképesztően ritka a csak 2002-2004 között kínált erőbajnok, 105 lóerős, 100 km/órás tempóra 9,9 másodperc alatt gyorsító, 6,8 l/100 km kombinált étvágyú 1.6-os 16 szelepes csúcsmotor.
A 16 szelepes (1,2, 1,4 és 1,6 literes benzines) motorok kényesek a vezérlés cseréjére. Speciális szerszámokat igényelnek ugyanis, s ha nem megfelelően szerelik őket, hamar probléma lehet velük - tudtuk meg Nyéki Ákostól, a Nyéki Autóház ügyvezető igazgatójától. Használt példányt keresve érdemes tehát márkaszervizben karbantartott példányt választani, s fontos tudni, hogy bár a gyártó egykor 120 ezer kilométeres maximális vezérműszíj-élettartamot adott meg, azt hamar hozzátette, hogy a használati körülmények függvényében ajánlott lehet korábban cseréltetni a vezérműszíjat. Mi is ezt javasoljuk, 100 ezer kilométerenként mindenképp javallott újat feltenni vízpumpával, feszítőgörgőkkel együtt. Utóbbiakat ugyebár alap, hogy a szíjjal együtt kell cserélni, a vízpumpát pedig érdemes, ugyanis elkezdheti ereszteni a vizet, s később csak új szíjjal és görgőkkel érdemes újat betenni, ami a szereléshez hasonlóan fölösleges többletköltség. Vízszivárgás amúgy a fűtőradiátornál is lehetséges, utóbbi cseréje extrém bonyolult. Egy-egy esetben a ventilátor kapcsolójával és magával a ventilátorral is gond lehet - ahogy egy 12 éves autónál az nem ritka. Motorikusan sok hibára nem kell számítani, a Thaliák esetében elvétve lehet csak összefutni egyenetlen alapjáratot okozó gyújtótrafókkal, 200 ezer kilométer feletti futásnál azonban esélyes, hogy a generátor gumi szabadonfutója leválik. A törmelék még a vezérlést is bánthatja, így érdemes lehet előre cseréltetni. Motorhibaként a 75 lóerős, 1,4 literesek elrepedő, az olajat rendszerint kifelé szivárogtató hengerfejtömítése említhető. A lelkiismeretes javítás a hengerfej köszörülésével és síkolásával komoly tétel. Egyéb vészes viszont nemigen jegyezhető meg, inkább apróságok sorolhatók. A tizenéves Renault-modellekre jellemzően sok gond lehet az indítókulcsokkal. A fejükbe épített immobilizer-jeladó adhatja fel a szolgálatot. Kényes a leejtésre és persze a korosodásra is. Ezt hegesztéssel, új elektronika beépítésével, illetve komplett kulcscserével is szokás orvosolni. A legelső bizonytalan élettartamú, a legutolsó drága, a köztes jó átmenetnek mondható, 10 ezer forintból a tapasztalatok szerint örökéletűvé tehető a slusszkulcs. Ahogyan az a legtöbb modern klímás autónál jellemző, a klímahűtő aljánál megülő só kikezdheti az alumínium klímacsövet. A javítás macerás, de nem tragikusan drága. A Thalia egyik előnye, hogy elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóműve keleti, rossz utakra tervezett. Lágy és strapabíró, ami a Renault esetében átlagos tartósságot jelent, a lengéscsillapítók akár 200 ezer kilométert is bírhatnak. A fékek hatásosak, de gyorsan kopnak, persze nem a hátsó dobok, azok inkább beragadni tudnak – leginkább hosszú téli parkolások által. A korosabb példányoknál a központi zár és az elektromos ablakok motorjai elfáradhatnak, cseréjük szerencsére nem drága. Előfordult egy-egy gyárilag fényezési hibás, garanciában javított példány, így a nem gyári dukkóktól nem kell tartani. Ha a szerkezeti elemek épek, a Thalia jó vétel lehet, de leginkább csak kiscsaládosoknak, akik számára nem probléma, hogy az utastér nem túl tágas, a csomagtér pedig nagy. Vásárlás előtt persze érdemes barátkozni az 510 literes csomagtér viszonylag szűk nyílásával, nehogy utólag derüljön ki, hogy például a babakocsi nem fér be.