Nem tini már az olasz hódító, de milyen most az Alfa 156?

Eredetileg Walter de Silva álmodta meg az Alfa Romeo 156 vonalait, aki aztán a SEAT-nál folytatta pályafutását. Közel akkora dobásnak szánták ezt a típust húsz éve az olaszok, mint most az új Giuliát. Pedig akkoriban még több fogyott a márka termékeiből, mint manapság, a 156-os mégis ugyanúgy elsősorban a BMW 3-as sorozatának „letámadására” született, ahogy az új Giulia. Motorkínálata is szinte egy az egyben a bajor vetélytárs kínálatával mutatott párhuzamot, ám a 3-asnál szívbemarkolóbb megjelenéssel igyekezett levenni a vevőket a lábukról és persze újakat csábítani az Alfához. A menettulajdonságok tekintetében viszont lényeges különbségnek tekinthető, hogy a 156-os elsőkerék-hajtásúként jelent meg. Ugyanakkor már a leggyengébb 1,6 literes benzinesnek sem kellett több 10,5 másodpercnél a százas sprinthez. Azokat a férfiakat pedig, akiket a 156-os tudása, látványa nem győzött volna meg, Catherine Zeta Jones hivatott becsábítani az Alfa-szalonokba. Bár a 156-os már 1996-ban elkészült, csak 1997-ben vezették a nagyközönség elé a 155-ös utódjaként, és 1998-ban nyert Év Autója díjat. 1999-ben jelent meg a kétliteres, 155 lóerős benzinmotorhoz választható extrák között a Selespeed fantázianevű automatizált sebességváltó. Ugyanekkortól a 2,5 literes, 190 lóerős csúcsváltozathoz a Q-System elnevezésű hagyományos automatát is választhatták azok, akik valami különlegesre vágytak, de kuplungpedálra nem. Ez az automataváltó ugyanis csak szerkezetileg tekinthető hagyományosnak, a manuális kapcsolás lehetőségét viszont egészen újszerűen nyújtotta. Hiszen a manuális váltóknál megismert kulisszában gangolhatott a vezető a négy fokozat között, kvázi kuplungpedál nélküli félautomata manuális váltó módjára. Állítólag remek egység ez, a Selespeed viszont soha nem kapott elismerő szavakat. [BANNER type="1"] 2000-ben bővült a 156-os kínálata a Sportwagon kivitellel, amit nevezhetünk kombinak, de csomagtér-mérete alapján inkább az ötajtós, netán a shooting brake kifejezés illik rá. Az Alfa sem magyarázta túl a 360 literes poggyászteret, inkább a modellnévnek megfelelően – szintén elsők között – sportkombiként hivatkozott a megjelenése oltárán a praktikumot nyíltan feláldozó, divatdiktátor újdonságára. 2001-ben már ebből a karosszériaváltozatból is elkészült az új csúcsváltozat, a 3,2 literes, 250 lóerős motorral hajtott GTA. Az Autodelta tuningcég pedig 3,7 literes, 400 lóerős kivitelt is készített belőle. 2002-re enyhe megújuláson esett át a 156-os, ami néhány új kezelőszervet és extrát hozott a típus életébe, így például xenon fényszórók és Bose audiorendszer is rendelhetővé vált. Valamint alapfelszerelésként kapott minden 156-os függönylégzsákot és elektronikus menetstabilizálót. A kétliteres, 150 lóerős benzinmotort közvetlen befecskendezős, 165 lóerős egység váltotta. A külsőt is jelentősebben érintő újabb frissítés történt egy évvel később, amikor Giorgetto Giugiaro tervei alapján újult meg a típus. Az új karaktert azonban nem örökölték a GTA modellek, hiszen azok egészen 2005-ös megszűnésükig az eredeti, Walter de Silva féle stílusjegyekkel készültek. A 2003-as megújulás elsősorban a dízelmotoroknál hozott jelentős teljesítménynövekedést. Az 1,9 literes, eredetileg 105 lóerősként debütált, ám 2002-re már 115 lóerős egység szelepszámainak duplázásával 140, illetve 150 lóerős változatokban létezett tovább. A 2,4 literes, öthengeres dízel pedig 136-ról 150 lóerősre erősödött, illetve 20 szelepesként 175 lóerőt adott le. 2004-ben összkerékhajtással is megjelent az Alfa Romeo 156 Sportwagon, nevében Q4 utótaggal. Ennek hasmagassága csupán 18 milliméterrel haladta meg az elsőkerék-hajtásúét, ám a 156-os szintén 2004-es crossover kivitele, a Crosswagon Q4 67 milliméterrel emelkedett a „mezei” Sportwagon fölé. E két összkerékhajtású modellt egészen 2007-ig gyártották, holott a többi 156-os 2005-ben lekerült a gyártósorról, hogy átadják helyüket utódjuknak, a 159-nek. A 159-es ugyancsak négyajtós és kombi karosszériával képviselte a márkát 2011-ig, vagyis utódja, a Giulia megjelenéséig közel fél évtizeden át középkategóriás típus nélkül várt az Alfa Romeo sorsa jobbra fordulására. Az ínséges években legfeljebb másodkézből juthatott közepes Alfához a márka rajongótábora, így megnéztük, hogy jelenleg milyen kínálat fogadja a használt 156-ost keresőket a Használtautó.hu rendszerében. Röviden: színes. 160 ezer forintért (sőt, vállaltan hiányos állapotban akár olcsóbban is) éppúgy kínálnak 156-ost, mint tízszer ennyiért. A kínálat zömét azonban a 400 ezer és egymillió forint közötti áron hirdetett példányok teszik ki. Egymillió forint felett képek alapján abszolút meggyőzőnek tűnő, ráncfelvarrott modelleket kínálnak, bár egy-két kivételesnek tűnő ajánlat egymillió alatt is akad. A 156-os összesen körülbelül 680 ezer példányban készült, s ebből nem egészen 5000 darab GTA modell kelt el, így nem csoda, hogy a hazai használtautó-kínálatban jelenleg egyetlen sem szerepel. Az itthon kapható mintegy 250 darab 156-os között is csupán 3 darab 2,5 literes V6-os található jelenleg a hasznaltauto.hu[/url] kínálatában.

A 159-es kínálata szinte ott folytatódik, ahol a 156-osé véget ér. Hiszen egymillió forintért még csak motorhibás 159-est adnak, egy normál állapotúért legalább 1,29 millió forintot kérnek. Itt már a kínálat is szerényebb és döntő többségében – legalább 90 százalékában – dízelmotoros autókat tartalmaz. Viszont akad egy példány a hajdani paletta csúcsáról, 3,2 literes V6-os motorral. Érdekes módon azonban a valamivel több mint száz autót számláló hazai kínálatban csupán 3 darab 1,8, illetve 1,9 literes benzines alapváltozat szerepel. Emellett hirdetnek még egy 1,8 literes turbófeltöltős, valamint 3 darab 2,2 literes benzinest, a többi mind dízel. Vajon hogyan alakul majd ez az arány az új Giulia esetében?