Őket hívja birokra az új Tipo - a kis szedánok meccse

Vezettük itthon az új Fiat Tipót, és nem aléltunk el sem a kanyartulajdonságaitól, sem a gyorsulásától, de hiba is lett volna benne tovább keresni a sportkocsis értékeket. A kis szedánok méretosztálya mindenről szól, de nem a nagy csapatásról. Ezek az autók olyan - már lenyugodott és megfontolt - családokhoz szólnak, akik együtt, békében és kényelemben szeretnének utazni, egy lehetőleg nem túl drága és új autóban. Ennek a kitételnek ma sok modell megfelelhet, legutóbb tavaly nyáron vettünk számba minden új autót 3,5 millió forintos árig. Most is figyelünk az árra, de nem húzunk meg felső határt.[BANNER type="1"]

Az összehasonlításba beválogatott szedánokat aszerint néztük, hogy azok az új Fiat Tipóhoz a leginkább passzoljanak. A Tiporól már megírtuk, hogy méreteivel, árával és kidolgozásával hogyan lavírozok a kompakt kategória alsó régiójában. Mivel alapára 3,5 millió forint, így az egybevetésből most kimarad két máskülönben nagyon izgalmas autó. Az egyik a régi ismerős, a Dacia Logan, a másik meg az alig pár hónapja kapható és újkori felvirágozását tervezgető Lada Granta sezdán változata. Mindkettő a mágikus erővel ható, vastag betűvel írandó 1,99 millió forinttól elhozható, így ők ma a teljes piac legolcsóbb új személyautói. Remélem, ezzel nem vesztünk el egy olvasót sem, mert az ár nem minden. Hiszen ezek azért jóval szerényebben felszerelt és kevésbé jó kidolgozású darabok. Mi most, ha úgy tetszik, egy kicsivel talán nagyobb presztízsű, de mindenképp drágább kocsik között szelektálunk.


Ahogy látható, a Skoda Rapid és konszerntestvére, a közel teljesen azonos SEAT Toledo nehezen tagadhatják le a kisautós gyökereiket. Én simán kisautónak bélyegezném őket, de a piac a kompaktok közé sorolja a Fabiánál és az Ibizánál nagyobb, szedánként is ötajtós kocsikat. Ők a mezőnyben a legkeskenyebbek, míg a paletta fölső felén a tükrök nélkül is 180 centiméternél szélesebb Renault Fluence áll. Hosszban és tengelytávban is a Renault koreai örökségéből származó, a Samsung SM3-mal megegyező modellje nyúlik a többiek fölé. Érdekes, hogy a csomagtartó literjeivel az amúgy jóval kisebb kasztnijú Volkswagen konszernes termékek verik a mezőnyt.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a Skoda adattáblájából tudható, hogy az 550 liter pótkerék nélkül értendő, így nyilván ez a vele egy gyártósoron, Mladá Boleslavban készülő SEAT Toledóra is érvényes. Furcsán kevésnek tűnik a Mitsubishi Lancer szedán 400 literes csomagtartóméret értéke, de a hivatalos hazai műszaki adatok között nincs is megadva ilyen érték, így a németországi és az osztrák változatra építhetünk, ahol ez szerepel. Bízva a németek precizitásában, én át mertem venni ezt a számot. A Mitsubishin méretein is látszik egyébként, hogy anno 2007-ben, amikor megjelent, még a kompakt kategória közepébe tartozott.


Az idő viszont nagyon megy és az ősöreg, leváltás után könyörgő, de a valóságban hamarosan megszűnő Lancer paramétereivel és árával is az olcsó szedánok mezőnyébe süllyedt. Mielőtt még kapnám az ívet a Mitsubishi rajongóktól, gyorsan leírom, hogy innen viszont több paraméterével is kiemelkedik. Rendes 1.6-os szívómotor mozgatja, ami a többi szedán benzines alapváltozatát menetteljesítményekben leveri: jobban gyorsul náluk és nagyobb a végsebessége is. A Peugeot 301 és a vele szerkezetileg megegyező Citroën C-Elysée a legtakarékosabbak, legalábbis a gyári fogyasztásadatok alapján. Nem nehéz nekik, hiszen csak háromhengeresek és borzasztó könnyűek, csak 980 kilogramm az önsúlyuk. Itt bezavarhat az, hogy a különböző irányelveket adaptáló gyártók mást értnek menetkész tömeg alatt, de egy vezető és egy fél tanknyi üzemanyag súlya okozta kavar ellenére is jól kirajzolódnak a különbségek. A mezőnyben csak a SEAT Toledo és a Skoda Octavia alapmotorja turbós. Ők így a legnyomatékosabbak és a legrugalmasabbak, mert már 1400-as fordulattól nyomatékcsúcson dolgozik bennük az 1.2-es TSI.


A csak hosszukban különböző Citroën C-Elysée és Peugeot 301 között utóbbi plusz 1,5 centimétere erős felárat képez. A valóság persze nem ez, hanem, hogy Citroënben alapáron nincs klíma, azt még 250 ezer forintért meg kell hozzá venni, de a Peugeot így is drágábba nála. Nyári hőségben kevésbé örülhetünk az alap SEAT Toledo Volkswagen technikájának és németes minőségének, mert légkondicionáló abban sincs, így tud az Entry kivitel ilyen szemtelenül olcsó lenni listaáron is. A klíma felára itt is nagyon fáj, még 297 180 forintot kell kiadni, ha szükségünk van rá - szerintem legyen. Mit mondhatnánk még? Nagyon jó áron adják a Lancert, de ha a méret a lényeg, ott a Fluence. Német pártiaknak ott a cseh és a spanyol, azaz ízlés szerint a Rapid és a Toledo.

A kisautós, de kényelmes és hangsúlyozottan olcsó PSA termékpár, a C-Elysée és a 301-es szerintem leginkább az árával hódít. Ebben a mezőnyben némileg eltűnik az új Fiat Tipo, mert olcsó, de nem a legolcsóbb. Ha viszont hozzá vesszük a friss formáját, az alapáron is élhető belterét és az elfogadható menetteljesítményeit, meg a hatfokozatú váltóját, akkor már látszik az előnye. Ne felejtsük el azt sem, hogy a C-Elysée és a 301-es tulajdonosa csak két év garanciát kap, míg a rapidos és a toledós négyet, a Fluence, a Tipo és a Lancer gazdája viszont ötöt. Az ár nyilván nagyon fontos, de a többszázezres különbségek ellenére sem könnyű dönteni. Az is számít, kinek melyik a kényelmesebb, melyik tetszik inkább. A kérdés, hogy a vevők tartják-e majd annyira komoly autónak az új Fiat Tipót, mint a klasszis Renault Fluence-ot vagy a szinte láthatatlan, pedig ennyiért nagyon ígéretes Mitsubishi Lancert.