Olaj a tűzre - harc indult a hamisított olajok ellen

Nem mindegy, hogy mi kerül a motorba. Az előírt olajnál sem hígabbat, sem sűrűbbet nem szabad használni, ügyelni kell az egyéb specifikációkra és a csereperiódusra is

Megalakult az Autós Nagykoalíció Kenőolaj Tagozata - szól a talán kevéssé vérpezsdítő hír, pedig a téma fontos. Nem csak az egyes olajmárkák forgalmazói, illetve gyártói, hanem a NAV képviseletében Dr. Esküdt Gábor ezredes, a NAV Központi Hivatal Jövedéki Főosztály főosztályvezetője és Spindler Tibor az Autószerelők Országos Egyesületének elnöke is közös cél érdekében ült össze az Autós Nagykoalíció legújabb betétszervezetének számító Kenőolaj Tagozat alapítása kapcsán. Céljuk ugyanis a hamisítványok visszaszorítása.

Érdemes egy flaska tartalék kenőanyagot az autóban tartani, elfér, nem kell fejvesztve keresni az előírtat, ha szükség adódik egy kis utántöltésre

Nem ismételhető elégszer, hogy az olaj, mármint a kellő minőségű olaj a legolcsóbb "motoralkatrész", aminek elspórolásából drasztikus hibák következhetnek. Míg a SAE (Society of Automotive Engineers - autómérnökök amerikai szövetsége) már több mint száz évvel ezelőtt, 1911-ben elkészítette az akkor még mindössze 5 kategóriát tartalmazó motorolaj-osztályzását, az azóta többszörösen átdolgozott, illetve újradefiniált rendszer ma már temérdek teljesítményszintet is meghatároz. Nem elegendő az előírt viszkozitással tisztában lenni, a motorolajaknak számos egyéb előírásnak is meg kell felelniük. Speciális fajtát igényelnek a stop-startos motorok és persze a részecskeszűrősek is. A nem megfelelő olaj használatát alapvetően két egység, a motor, illetve a kipufogógáz-kezelő rendszer, így a katalizátor és a részecskeszűrő bánhatja. Könnyedén belátható, horribilis összegeket kockáztat az, aki nem az előírt olajat használja. Természetesen az olaj minőségét megállapítani az egyszeri autós nem képes. Nem tehetünk többet, mint bízhatunk abban, hogy a flakonban valóban olyan olaj van, amilyet a felirat jelöl. [BANNER type="1"]

Nevesebb és kevésbé ismert márkák egyaránt találhatók a piacon. Ha tiszta forrásból, előírt tudásút vásárolunk, és legfőképp időben cseréltetjük, akkor nem nagyon kell aggódnunk a tudása miatt

Utóbbiból következik, hogy olajat csakis számlával szabad vásárolni, de még cseréltetni is, ha ugyanis olyan motorhibába futunk bele, ami az olaj minőségéből, netán az elmaradt cseréből következik, akkor arra nagy szükségünk lesz kárunk megtérítéséhez. Ennek ellenére természetesen bőven lehet beszélni hazánkban illegális "fekete" olajpiacról. A teljes piac volumenének nagyjából negyede szürke, illetve fekete. Mint azt az ANK Kenőolaj Tagozatának sajtótájékoztatóján megtudtuk, durva kerekítéssel évente mintegy 45-50 ezer tonna motorolaj kerül legálisan forgalomba. Ehhez jön még 15-20 ezer tonna másodlagos forrásból, szürke importból, akár az áfa, illetve a jövedéki adó meg nem fizetésével. Ez is káros a gazdaságra, az autósok számára viszont igazán az a mintegy évi 3000 tonna kenőanyag számít veszélyesnek, ami hamisítvány. Esetükben ugyanis egyértelműen igaz az, hogy a flaska nem azt rejti, ami rá van írva. Lehet, hogy a szomszéd Jóska a bolti ár alatt tudja a márkaszervizben aranyáron mért kenőanyagot, de inkább csak tiszta forrásból vásároljunk. A hivatalos javítóműhelyekbe is vihetjük magunk a kenőolajat, ha az pontosan az autóhoz előírt. Ám tudnunk kell azt, hogy a nem a megfelelő minőségű olajra visszavezethető hiba esetén magunknak kell majd bizonyítanunk, hogy márpedig az az olaj megfelelő volt. Ha nincs számlánk, nem fogjuk tudni. Ha van, akkor is nehezebb lesz, mintha a műhelyben vettük volna - természetesen garanciát adó számlával - a kenőanyagot.