Olcsó autó is lehet patika. Fiat Punto használtteszt

Egy olvasónk még tavasszal kopogtatott, hogy szívesen megmutatná 12 éves Fiat Puntóját. Nem mondom, hogy azonnal rárepültünk volna, hiszen nem épp a szomszédban volt, de szeptember elején sikerült összehoznunk a találkozót. Ő is felajánlotta, hogy feljönne Pestre, én viszont ragaszkodtam ahhoz, hogy ne legyen senkinek sem ekkora extra útja, így én gurultam el Péterhez - Szeged felé minimális kitérővel. Az autóból kiszállva ért az első meglepetés: a garázsban egy jó karban lévő egyes Puntót láttam, kiderült, hogy az az édesanyja autója, ami még kevesebbet ér, annyira keveset, hogy bűn is lenne annyiért eladni egy amúgy teljesen jó autót. Péter Punto II-ese, annak is frissített verziója pedig az első Punto mellett egészen modern, láthatóan féltve őrzött autóként feszített, pedig egy ilyen Punto sem túlzottan drága. És ez a nagy szó a Punto II-ben: olcsó autó, ami elég nagy példányszámban fogyott hazánkban is ahhoz, hogy lehessen belőle szép állapotban megőrzöttet találni.
A kettes Puntók árai viszonylag széles ársávban szórnak, lehet találni akár 200 ezer forintért is - még hazai rendszámmal rendelkező példányt is, a használhatóbbak viszont inkább 300-400 ezer forint környékén indulnak. A 2003-ban frissített, 2007-2010 között egy újabb átdolgozás után Punto Classic néven kínált sorozat legifjabb és legdrágább példányaiért még 1,1 millió forintnál is többet kérnek. Péter autójának nagyjából megállapíthatatlan az ára. Pontosabban jobb nem fürkészni a piaci értékét, mert vélhetően fájdalmasan alacsony lenne. A létező leginkább alapmodell. A 60 lóerős 1.2-es alapmotorral, a nem csupán a légkondit, hanem még a szervokormányt is nélkülöző Actual ellátmánnyal. Gyárilag 13 colos felniket kapott, ma viszont téli és nyári kerékként is 14 colosakon gurul, nyaranta mutatós könnyűfémeken. Az évek során kapott sötétítést hátsó ablakaira, az elsőket már villanymotor mozgatja.
Egyértelmű, hogy még a dúsított felszereltségnél is nagyobb szó a hibátlan kárpitozású, tényleg újszerű beltér és a külső makulátlansága. Péter nem volt szívbajos, az autót 3 évesen, alig több mint 30 ezer kilométerrel egy kereskedésnél találva lenyomozta és megkereste annak első tulajdonosát. Megtudta, hogy az autó valóban sérülésmentes és korrekt óraállású volt, az elmúlt 9 évben csaknem 100 ezer kilométert tekert bele. Tapasztalataival cáfolja az olasz autókat övező rémhíreket. Olaj- és szűrőcserén túl nem kellett sok mindenre költenie. Vásárlás után új hátsó lengéscsillapító és komplett első fék (tárcsa és betét) is kellett, a vezetési stílusok között különbségeket mutatja, hogy azóta is azokkal a tárcsákkal jár. [BANNER type="1"]
Higgadt, kisvárosi és országúti használatban 4,8-6 liter közötti fogyasztás adódik az Euro 4 normás alapbenzinessel. Egyértelmű: az olcsó Puntóból nemigen érdemes komolyabb szervizköltségekkel fenyegető dízelt venni. Ezzel az évek során egyetlen nehezebben megoldható, de nem tragikus probléma adódott: sok szerelő nem tudta kideríteni az ingadozó alapjárat okát, végül a fojtószelep házának cseréjével megoldódott a probléma. A mindössze 60 lóerőt és 102 Nm nyomatékot adó motorral 1-2 fővel nem mozog rosszul a nem egész 1 tonnás ötajtós. A forgalom ritmusához bőséggel elegendő, a rásegítő nélküli kormánnyal pedig még ezzel a szerény teljesítménnyel is jut némi vezetési élmény.
Hiába alapmodell, hiába 12 éves a Punto, van egy olaszos bája, van benne egy kis temperamentum. Helykínálatával persze kisautós, de kisebb gyerekekkel elegendő. Apropó gyerekek: ez a verzió még nem kapott Isofix-csatlakozókat, ami hiányozhat; a hazai autópark jelenleg igen csúnya, 13,7 éves átlagéletkoránál fiatalabb autótól elvárható lenne már. Igaz, ennél többe nemigen lehet belekötni. Az alufelnin egészen ballonos, 175/65 R14-es gumikkal jó a csillapítás, a kanyarjellemzők is bőséggel hozzák azt, amit egy 60 lóerős autótól elvárhatunk. Ha ár/vezetési élmény/állapot jellemzőket nézünk, a Punto nagyon jó helyen áll. Amennyiben olcsó használt autót keresnék, semmiképp sem hagynám ki a Puntót, egyben megértem Pétert: még alapmodellként is jó játékautó. Érdemes is olyan jó állapotban megőrizni, ahogyan ő teszi, mert ma már ilyen puritán, mégis élettel teli kisautót nemigen találunk.