Olcsó, tágas, Opel! Combo Tour 1.3 CDTI használtteszt

A második, de legfeljebb a harmadik csemete megérkezésekor vagy akár már egy kutyával is hamar elérkezik oda a legtöbb család, hogy be kell lássa, egy kompakt, de még egy középkategóriás modell is kicsi, ha nem csak az utasoknak, hanem a 4-5 fő nyaralási, síelési csomagjának is be kell férnie. Erre megoldás lehet egy egyterű, azoknál azonban sokszor, sokak számára fölösleges a csomagtérbe szerelt hatodik, hetedik ülés, s sok család számára drága is egy jó karban lévő, a személyautók minden kényelmét, de inkább többet adó egyterű. Ilyen esetben lehet megoldás a haszonjármű alapú egyterű, mely esetén a hagyományosaknál valamivel puritánabb berendezés társul jóval nagyobb csomagtérrel. Az Opel ajánlata e kategóriában a Combo Tour, mely nem csak rakterével, még tengelytávjával is lepipálja a második generációs Zafirát - ugyanakkor olcsóbb. Az Autó Néró Római telepén talált példányt nem titkoltan az Opel kedvező árú használtautó átvizsgálásához kértük kölcsön. Be kell valljam, elsőre, kifényesedett bőrkormányát meglátva nem tűnt teljesen hihetőnek az első gazdás példány órájában olvasható 120 ezer kilométer. Hosszú állás után is könnyedén induló motorja azonban kellemes meglepetést okozott, zajmentesen, már-már puhán járt - ami 7 éves dízelnél, ha nem is ritka, azért nem magától értetődő. Az átvizsgálás előtti alig 2 kilométer alapján sok véleménnyel még nem rendelkeztem az autóról, alapvetően jónak tűnt, de azért kíváncsi voltam a szerviz véleményére is, ami szerencsére megnyugtató volt, a vezetett szervizkönyvvel adott példány semmivel sem rosszabb, mint amilyennek hirdették, sőt, még a szerviz győzködött, hogy milyen korrekt darab. Vezetés közben egyébként egyetlen zavaró, ám szörnyen idegesítő dolog adódott: az utólagos kihangosító telefontartó-konzolja iszonyatosan zörgött, ami az amúgy zörgésmentesnek tűnő karosszériában fájó volt.
Az embernyi, 1,8 méter magas és óriási (2715 mm) tengelytávú, de kompakt, 4,33 méter hosszúságú karosszéria amúgy jellegéhez mérten csendes. Nincs nagyon értelme azon fanyalogni, hogy autópályán szélzajos, hiszen a kellemes utazótempó egy ekkora dobozzal nem 130 km/óra - ott ugyanis már kevéssel 3400 1/perc fölött forog a kicsiny, 1,3 literes, Fiat-eredetű turbódízel. 110-120 km/óra között azonban még 3000 1/perc környékén mozog a fordulatszámmérő, barátibb a fogyasztás, illetve a szél- és motorzaj is. E tempóig egyébként a papíron rosszul mutató, 17,0 másodperces 100 km/órára gyorsulás ellenére sem érződik lomhának a Combo, 170 Newtonméteres nyomatékával 70 lóereje a forgalom ritmusának tartásához pont elegendő. A 7 év alatt megtett 120 ezer kilométer, azaz az éves átlagban 17 ezer kilométeres futás amúgy nem hajszás üzemben adódhatott, hiszen a szervizben a gyári kompjúterrel kiderült, eddigi átlagfogyasztása 5,9 l/100 km, s állapota is korrekt, komoly hibák nem várhatók, az egy-két hiányosság pedig bőven belefér a korba. [BANNER type="1"]
Így aztán, miként a Combo ajánlható tágas utastere miatt, ez a példány is feltétel nélkül javallható. Tágas, fejtérből már túl sokat is adó karosszériájában az elöl ülők – Corsa műszerfalat nézve és magasra emelt, kényelmes ülésben ülve extrákat ugyan nem sokat kapnak. Hideget persze fúj már ez a haszonterű is, kormánya szervós, ablaka villany, zárja központi – távirányítós, rádiója CD-s és kormányról vezérelhető, de igazából hátsó tere az, ami igazán naggyá teszi. A kétoldali tolóajtón keresztül megközelíthető második üléssornál már nem csak a fejtér, a lábtér is túlnő minden létező kategóriát, itt még a két méternél is magasabb kosárlabdázók is keresztbe tett lábakkal utazhatnának – persze mindezt nem ajánljuk, hátul is fontos a megfelelő üléspozíció. Lehet is itt szabályosan ülni, akár hárman is egymás mellett, s noha Isofix-csatlakozók nincsenek, hagyományos gyerekülésből három is tehető egymás mellé. Előre nem, ugyanis az utasoldali légzsák nem kikapcsolható.
Csomagtérből szintén nem rossz a Combo, az alapesetben, kalaptartóig értendő 510 literes érték sem szerény, ám a függőlegesen osztott, 180 fokban tárható ajtókat kinyitva fogadó hatalmas alapterülethez képest egész szerény. Az ok pedig nem más, mint az alacsony (jó kilátást adó) övvonalban húzott kalaptartó. Már azt kiemelve is óriási, 1 köbméter feletti tér áll rendelkezésre, a hátsó ülések padlósíkba hajtogatásával pedig 2320 liternyi a raktér, ami az utasülés támlájának előrehajtásával még tovább, majdnem 3 köbméteresre toldható.
Térből tehát nagyon bőven, motorerőből elegendőt ad a Combo, jó állapota mellett pedig döntő érv lehet vásárláskor, hogy utastere nem lehangolóan egyhangú szürke, hanem zömében piros – sérülésmentes – kárpitozású, így korához képest egészen üde. Vezetni teherautós családfája ellenére személyautósan lehet, nagy tükrei kissé ormótlanok, de sokat mutatnak. Elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóműve pedig a nagy tengelytáv miatt lágyan ringató.
A Combo tehát jó, ésszerű választás, e példány pedig valósan szerény futása és fogyasztása miatt nyugodt szívvel ajánlható mindazoknak, akik nagy teret megtöltve szeretnének visszafogottan, de spórolósan autózni. El kell ismerni, hogy nem e modell a kategória legolcsóbbja, ám a francia konkurensek tulajdonosai Használói Véleményeink szerint kevésbé elégedettek autóikkal, s a bevizsgáltan jó állapot miatt ezen, 1 599 000 forintért kínált példány felára is megtérülhet a kétes eredetűekhez képest.
A tesztautót cikkünkhöz az Autó Néró Rómaitól (Budapest III., 11. főút, Tel: +36 1/4530704) kaptuk kipróbálásra, köszönjük! Fenti cikkünk a törvényi szabályzás értelmében fizetett hirdetés, habár az saját, a tesztvezetés során szerzett tapasztalataink alapján született, cikkünkbe sem az autót eladásra kínáló kereskedésnek, sem gyártójának nincs beleszólása. Noha a tesztelt autókat igyekszünk minél alaposabban kipróbálni és megtekinteni, azokon részletes műszaki átvizsgálást nem végzünk.