Cikk2016. 03. 12.

Olcsóbb és divatosabb, mint a Prius. Toyota RAV4 Hybrid teszt

A Toyota nem viccel a hibridekkel, lassan minden kategóriában lesz neki. Most már hibrid SUV-ja is van. Még egy pofon a dízeleknek.


Divattárgy. Nem elég, hogy a Toyota már közel 20 éve, 1997 óta kínál hibrid autót a Prius által, a mára negyedik generációjánál tartó, a hibridség fogalmával összeforrt modell mellett kihozta a már ugyancsak második generációjánál tartó Auris Hybridet, majd a Yaris hibridjét is. Aurisból ráadásul Touring Sports kombiként is létezik hibrid, ami ár/méret/tudás arányban verhetetlennek tűnik. Nem véletlenül látni újabban egyre több taxisnál is használt Priusok mellett új Auris Touring Sports Hybrideket is. Most azonban egy új szegmensbe, az ugyancsak a Toyotához köthető divatterepjárók szegmensébe is behozta a hibridséget a Toyota, ciklusközi frissítésétől kezdve a negyedik generációs RAV4 is kapható "kétmotorosként".[BANNER type="1"]
Miért nagy szó ez? Mert pont oda hozta be a hibridet, ahova való: egy újabb autóval a városba. Tetszik tudni, városi szabadidő-autó, szoktuk mondani a SUV-okra. Zömében városban használják ezeket az amúgy valóban kellemesen magas üléspozíciót, kátyútűrő és járdamászásra is alkalmas futóművel szerelt, akár nem is összkerékhajtású autókat. Na persze nem csak városban jó a hibrid, országúton és autópályán is, mert villanymotorja extra, ráadásul a gázpedál taposását követően szinte azonnal elérhető erőt ad.
Ütőkártya ütőkártya hátán. Az az érdekesség, hogy talán még soha egyetlen kategóriában sem volt annyira ütős a Toyota hibrid ajánlata, mint itt és most. A Prius, mint a márka hibrid nagykövete újonnan igazából mindig drága volt, de a Yaris és az Auris esetén is számottevő felár a hibridség. Ráadásul esetükben messze nem annyira magától értetődő, hogy szükség van a hibrid által adott automata váltóra, amit persze jobb "kuplungmentes kényelemként" említeni, hiszen a Toyota hibridjeiben nincs hagyományos váltó, a hajtáslánc lelke a HSD e-CVT néven emlegetett bolygóműve, amibe a benzines és a villanymotor is hajt, és közben fokozatmentes nyomatékosztást ad. Nos, ez jelentős frissítést kapott a RAV4 esetén is, hogy a gázpedál taposását a lehető leginkább lineárisan, mégis csendesen kövesse a motor. És azt kell mondjam, a finomhangolás valóban igencsak jól sikerült. De vissza kell még kanyarodjunk az árhoz: a Hybrid RAV4 a legolcsóbb automataváltós RAV4, ami ráadásul front és (mechanikus kapcsolat nélküli) összkerékhajtással, utóbbi esetén 1,6 tonnás vontatási képességgel is kapható.
Nem kicsi a motor. A RAV4 a Lexus NX-ből is ismert 2,5 literes és négyhengeres, a hibrid Toyotáktól megszokottan Atkinson ciklusú benzinmotort kapta meg. Nem egy kihegyezett, sokkal inkább fogyasztásoptimalizált egység, 155 lovas, 210 Nm a nyomatéka. Ehhez társul a 140 lóerős, 270 Nm nyomatékú villanymotor. A rendszerteljesítmény 197 lóerő, a 100 km/órára gyorsulás 8,3 másodperc, a végsebesség pedig 180 km/órában van korlátozva, ahogyan a Prius esetén is. Ami viszont megdöbbentő, illetve ami a lényeg, az a rugalmasság.

Városból kiérve is úgy gyorsíthatunk érezhetőt, hogy közben szinte néma a hajtáslánc.

Lámpától jól indulhatunk, de talán még fontosabb, hogy ahhoz emissziómentesen gurulhatunk. Autópályán is dinamikus a RAV4, ám ott magasságából adódóan már érezhető szélzaja van - persze nem több, mint konkurenseinek, összességében ott is egészen halk.
Nem csak eco-fanatikusoknak. A RAV4 Hybrid legfőbb ütőkártyája, hogy nem csak a hibridség szerelmeseinek szól, azoknak is, akik "csak" egy korrekt, kényelmes szabadidő-autót keresnek. Városban biztosan nincs jobb nála, de országúton, autópályán is teljesen korrekt. Futóműve stabil és kényelmes, kormánya precíz, de talán lehetne több visszajelzést adó adó. Karosszériája egészen jól átlátható, ülései kényelmesek, csomagtere kellően nagy (alapból is 501 literes). Fogyasztása pedig vegyes képet mutatott: bár volt a teszthét alatt több, akár viszonylag rövid távú, akár városi szakasz is, ami 6,5 literes részátlagot mutatott, autópályán már a szabályokat betartva is 7,5-8 literes étvággyal kell számolni. A tesztátlag így lett 7,3 l/100 km, ami azonban kedvezőnek mondható egy finom üzemű, automataváltós SUV-tól, még akkor is, ha a tesztpéldány csak fronthajtású volt. Alapból is jól felszerelt. A tesztautó nem csupán hajtásláncból a "szerényebbik", ellátmánya is a "belépő". Az abszolút élhető Active alapkivitel - szövetkárpittal, de sok más mellett kulcs nélküli nyitással és indítással, elektromos mozgatású csomagtérajtóval, automata kapcsolású és remek fényerejű LED (!) fényszóróval, kétzónás automata klímával, valamint tolatókamerát, Bluetooth kihangosítót és magyar nyelvű navigációt is adó Toyota Touch 2 rendszerrel. És az a vicc, hogy mindez nem csak az új, hanem a "régi", azaz harmadik generációs Priusnál is olcsóbban, 8,4 millió forinttól kapható. Ezért mondom azt, hogy sosem volt még ennyire ütős a Toyota hibridajánlata, ráadásul a szabadidő-autók szegmense a középkategóriás modellekénél népszerűbb, - a világ legnagyobb gyártójának, egyben a hibridek terén (is) piacvezetőnek számító - Toyota tehát újabb vevőket vonzhat be új hibridjével.