Premier előtti premier: itthon az Opel Astra K

Íme a legújabb barátunk, az Opel Astra K, ami sanszosan nem lesz annyira igaz barátunk, nem lesz annyira sem elérhető a keményen dolgozó kisembereknek, mint volt a Classic néven sokáig gyártott első Astra, a Szentgotthárdon is összeszerelt Astra F, ugyanakkor az Astra még sosem volt olyan komoly autó, mint amilyen most lett. Mindezt az alapján a statikus bemutató, az első tapintások, az első ülőpróba után mondom, amit az Opel hazánkban még a Frankfurti Autószalonon esedékes közönségpremier előtt rendezett.[BANNER type="1"]
Nem tudom még, hogy miként megy, hogy miként kanyarodik, de az biztos, hogy meglepően tágas és igényes az Astra K, aminek menetpróbája három hét múlva lesz. Dinamikai jellemzőiről tehát később, részletes műszaki adatait is csak némi idővel ismerhetjük majd meg, de néhány adat természetesen már most van róla. Elődjénél, a 2009-ben az Astra H utódjaként bemutatott Astra J-nél 5 centivel rövidebb, így lett 4,37 méter hosszú, magassága 2,5 centiméteres csökkenés után lett kereken 1,48 méter, légellenállási alaktényezője kiváló 0,285 - ahogyan arról már írtunk. A kívülről kompaktabb Astrában ugyanakkor nem csak optikai csalódás, hogy tágasabbnak tűnik, valóban az, hátsó lábtere 3,5 centivel nőtt, ami abszolút érződik is az autóban. Ülései az első szemle, illetve ülőpróba alapján komfortosak, elöl akár AGR tanúsítványosak.
Nem csak kisebb - külméretű - lett az Astra, hanem könnyebb is. A tömegcsökkentés minden verziónál legalább 130 kilogramm, de ha például egy korábbi 1.6 szívót hasonlítunk a teljesítményben még akár jobb (szentgotthárdi) háromhengeres, 1,0 literes, turbós benzineshez, akkor akár 200 kilogrammos, azaz már felettébb tekintélyes tömegcsökkentést láthatunk. Az pedig a vezethetőségnek, a dinamikának, a komfortnak, s persze a takarékosságnak, a szerényebb környezetszennyezésnek is jót tesz. Utóbbihoz persze az új, kivétel nélkül szentgotthárdi motorok is jelentősen hozzájárulnak.
Az Astra legnagyobb motorja mindössze 1,6 literes. A legkisebb pedig a már említett 1,0 literes, háromhengeres turbó, 105 lóerővel. Az alapmotor szívó 1.4-es benzines, 100 lóerővel. Itt debütál az 1,4 literes, a már ismert 1,0 és 1,6 litereshez hasonlóan közvetlen befecskendezésű, turbós benzinmotor, ami 125, illetve 150 lóerővel készül, előbbinek 4,9 l/100 km a kombinált fogyasztása, 114 g/km a CO₂ emissziója. A legtakarékosabb benzines Astra logikusan az 1,0 literes, 4,2 l/100 km és 96 g/km értékekkel. A kezdeti palettán még nem szerepel, de természetesen jön majd a 200 lóerős 1.6 SIDI Turbo is. Dízelfronton a többi motorhoz hasonlóan Magyarországon gyártott, 1,6 literes, suttogó dízelként aposztrofált 1.6 CDTI 95, 110 és 136 lóerős variánsai sorakoznak, váltóik mindenképp hatfokozatúak, a legerősebbhez automata is kérhető, a dízelek emissziója mindenképp 100 g/km alatti, a legtakarékosabb kombinált fogyasztási értéke 3,4 l/100 km.
Helyből érezhetően több jutott az utastérbe, gombból kevesebb. A hazai bemutatón Kurt Beyer, az Opel belső tervezéséért felelős vezető dizájnere talán még a legkritikusabb újságíróknál is keményebb szavakkal illette az Astra J műszerfalát: sok gombja miatt átláthatatlan volt. Száműzték hát őket, s amit lehetett az új érintőképernyős kezelőbe telepítettek. Még mielőtt nagyon megijednénk: a klíma és a rádió külön gombokat, a hőmérséklet szabályzására vakon is irányítható tekerőket kapott. Itt van persze az IntelliLink rendszer is, immár az Apple CarPlay és az Android Auto támogatásával.
Fedélzeten van az Opel OnStar - 24 órás - távfelügyelet és segélyhívó is, ami baleset esetén az autó pozícióját automatikusan küldi. A cél persze az, hogy ne legyen baleset, s ebben segíthet az új, IntelliLux LED világítás, ami a szegmens legjobbjának ígérkezik. Komoly célokat tűzött ki az új Astrával az Opel, de azokat az első találkozás szerint olyannyira el is érte, hogy mellette hirtelen nagyon öreg lett az amúgy az Astra J-nél korosabb Insignia. Hiába, a kompakt szegmens Európa legjelentősebbje, legújabb modelljével itt lesz most a legerősebb az Opel. Hogy a konkurensekhez mérten is? Az az elkövetkezendő hónapok, évek forró vitatémája lehet majd. Egy biztos, az épp 50 évvel ezelőtt, az 1965-ös Frankfurti Autószalonon debütált Kadett B siker lett. Igaz, míg az Astra K egyelőre csak ötajtósként látható, s többi verziója később jön, a Kadett B rögtön négyféle karosszériával jelent meg: készült két- és négyajtós limuzin, fogalmat teremtő CarAvan nevű kombi és csinos kupé is belőle. Minden tekintetben siker lett, hiszen 8 évnyi gyártással 2,6 millió darab készült belőle, az autósportban pedig sorozat-győztes lett a Rallye-Kadett.
Ha már számok, az Astra K-nak már árai is vannak, a jövő héttől itthon is előrendelhető széria rögtön 500 ezer forintos árkedvezménnyel nyitva 4,35 millió forinttól kapható, azaz elődjénél alig drágább, pedig az már álló helyzetben is üvöltő, hogy sokkalta jobb autó. Ugyanakkor a kifutó Astra J-k, akár szedánként vagy Sports Tourer kombiként minden eddiginél olcsóbban kaphatók. Egy biztos: az új Astrával és a leköszönő áraival az Opel sanszosan bebiztosította első helyét a legkelendőbb személyautók listáján.