Rendszámhamisítás? Ezért lehetetlen feladat!

Az első automobilok megjelenésével nagyjából egy idős az a gondolat is, hogy ezeket valamilyen módon meg kellene különböztetni, és egy egyedi, mással össze nem téveszthető azonosítóval felruházni. Akkoriban még nem feltétlenül a gyorshajtási csekkek kiküldése miatt volt erre szükség, bár az első sebességtúllépés története már önmagában is izgalmas. Az első ilyen bírságot ugyanis 1896-ban szabták ki az angliai Kent tartományban, Paddock Wood városában. Történt ugyanis, hogy egy Walter Arnold nevű férfi a megengedett sebesség négyszeresével hajtott a település utcáin, egy kerékpáros rendőr pedig 13 kilométeren át üldözte, hogy számonkérhesse rajta a kirívó szabálysértést. Ma már viccesen hat, de a sofőr az engedélyezett 3,2 km/óra helyett 13-mal „száguldott”, ezzel pedig mai ismereteink szerint bezsebelte a világ első gyorshajtási bírságát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a döntéshozók már akkor érezték a helyzet komikumát, ezért még abban az évben felemelték a sebességlimitet 14 km/órára. [BANNER type="1"]
A magyar rendszámok történelme 1901-től a rendszerváltásig
Sajnos azt nem tudni pontosan, hogy Magyarországon mikor osztottak ki először gyorshajtási bírságot, de az első rendszámokról pontosabb ismeretek állnak rendelkezésre. Már 1901-ből találni olyan törvényeket, amelyek előírják, hogy az automobilokat kötelező egyedi azonosítóval ellátni, és azokat műszaki vizsgáztatni. A Magyar Automobil-Club 1906-os feljegyzései szerint ekkoriban a 351-es rendszám volt a legnagyobb, amely történetesen Törley József egyik teherautóját jelölte. 1910-re aztán a járművek száma már az ezret is meghaladta, ezért egy új törvényt vezettek be az átláthatóbb jelzések érdekében. Az ország akkori területét 12 „járműkerületre” osztották fel, ezek pedig egy-egy betűjelölést kaptak. Érdekesség, hogy Budapest és Fiume város külön azonosítót kaptak, sőt előbbi abból a szempontból is különleges, hogy nem betűk, hanem római számok jelölték a területi hovatartozást, ezeket pedig a kerületek határozták meg I-től IX-ig. A rendszámok már ekkor is fehér alapon fekete karakterekkel készültek, csupán a járműkerület jelölését szedték pirossal. Természetesen az első világháború után ez a rendszám már nem működött tovább, de maradt a területi alapon kiadott rendszámok intézménye, viszont ekkor már kötelező volt bejelenteni az azonosítókat a hatóságoknak. A következő jelentős változás valamikor az 1930-as években következett, amikor a korábbi rendszer már annyira átláthatatlanná és fenntarthatatlanná vált, hogy bevezették a két betű, három szám kombinációt – szintén regionális alapon, de a magyar utakon még ekkor is kevesebb mint 20 ezer jármű közlekedett. A második világháború lezárulta után a harcokat megsínylő országban alig maradt hétezer, különböző alkatrészekből összetákolt jármű, bár ez csak becslés, a pontos adatok nem ismertek, nem is véletlenül. Ekkoriban ugyanis a rendőrség is olyan nyersanyaghiánnyal küzdött, hogy a tulajdonosok maguk készítettek rendszámokat, azokat viszont ugyanúgy be kellett jelenteni, és a műszaki szemle is kötelező volt. A területi felosztást megszüntették, és egy betű – négy számjegy felosztásban készültek az azonosítók, bár ez a rendszer rövid ideig volt érvényben, mert az automobilok száma jelentősen nőtt, így hamarosan visszatértek a két betű – három szám kombinációhoz. A helyzet ismeretében furcsa belegondolni, de a döntéshozóknak már a háború utáni időszakban is volt arra gondja, hogy a hatósági járművek jól elkülöníthető plakettet kapjanak: a hagyományos fehér alapon fekete karakter kiosztást felcserélték, és ezek fekete háttérrel kaptak fehér betűket és számokat, a taxik pedig kisajátították a J betűt – a civil autók rendszáma többnyire A, C, és E betűvel kezdődött.
Az 1958. őszén bevezetett szisztéma már néhányaknak ismerős lehet, hiszen ez egészen 1990-ig érvényben volt, a kiosztás pedig jól jellemzi az akkori rendszert is. Az azonosítókat ekkoriban nem területi, de nem is véletlenszerű módon osztogatták, hanem főként az üzembentartójára utalva. Például az A betű sokáig csak az állami felsővezetők járműveire kerülhetett fel, de már ekkor is feltűnik a CD jelzésű diplomata rendszám, vagy éppen a HA jelzés is, amely már akkor is a honvédséghez tartozott. A magántulajdonban lévő személyautók a rendszerváltás előtti rendszerben többnyire CA-CZ kezdetű azonosítókkal futottak, kivétel a CC, CD, CJ, CK, CV jelölések, ugyanis ezek már más, különleges bánásmódban részesített járművekre kerültek. Később az évtizedek múlásával aztán megjelentek a magánszférában a DB–DZ, EA–EV, GA–GZ, IB–IZ, JE–JK, NH–NK, PA–PZ, TA–TZ, UA–UZ és YJ–YK jelölések is néhány kivételtől eltekintve, amelyek továbbra is valamilyen különleges járműre kerültek fel. A fent említett két betűt minden esetben négy további szám követte, a számjegyeket pedig kettes csoportokra bontották, és rövid kötőjellel választották el őket.
A mindenki által ismert 3 betű – 3 szám
A rendszerváltás után pedig bevezették a mindenki által jól ismert 3 betű 3 szám kombinációt, amely 2022. óta a fent említettekhez hasonlóan már történelem. Itt már véletlenszerű kombinációban adták ki az azonosítókat, az első ilyen az AAB-001 volt. Persze ennek is kétféle változata fut jelenleg is az utakon, a 2004. előtti és utáni rendszámok. A JDA-001-es rendszámtól kezdve ugyanis már megjelent a hatósági jelzéseken az uniós jelölés, hiszen Magyarország ebben az évben csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve ekkor vált kötelezővé a szélvédő sarkába ragasztott matrica is, amely ugyancsak tartalmazza a rendszámot. A ma is hatályban lévő rendszámfajták nagy része már ekkor is megjelent, viszont néhányat nem hoztak át az új rendszerbe. Ilyen a lassú jármű, amely manapság főként traktorokon lelhető még fel, ezeket piros kerettel és piros karakterekkel adták ki. Ugyancsak a mezőgazdasághoz tartozik a zöld kerettel és zöld karakterekkel ellátott is, de a versenycélú járműveknek is volt korábban saját rendszáma (ezek SP kombinációval kezdődtek), mára viszont ezt beolvasztották az ideiglenes kategóriába. A mostani rendszert megelőzően még fontos kritérium volt a kiadásnál, hogy az I, az O, és a Q jelöléseket nem adták ki szériában, csupán egyedi rendszámokon, ugyanis ezeket a karakterek könnyen össze lehetett téveszteni a betűtípus miatt, bár a korai szériákban még fellelhetőek voltak az ACI, AQO, vagy éppen AWQ sorozatok is. Sőt, még a KGB betűkombináció sem jelentett gondot, pedig az egyedi rendszámoknál kritérium volt, hogy a megfélemlítésre, vagy félelemkeltésre alkalmas kérelmeket elutasították, így nem kerülhetett forgalomba például a MAFFIA, a ZSARU, vagy éppen a POLICE azonosító sem, illetve obszcén szavak sem szerepelhettek – ezért is érthetetlen anno hogyan adhatták ki sorozatban a F-O-S szériát. A legleleményesebb vállalatok már a rendszerváltás után meglátták az ebben rejlő lehetőséget, így több kombinációt előre lefoglaltak. Ezek listája végeláthatatlan, de ehhez a marketing eszközhöz nyúlt például a Ford a FORD-12 rendszámok levédetésével, vagy éppen a BMW a BMW-002 és BMW-232 között lévő azonosítókkal. De például az MSC-123 rendszámú autók a Magyar Suzuki Corporation tesztautóit jelölték, vagy éppen a REN-123 rendszerint a Renault modelleken tűntek fel. A lista egyik üde színfoltja a PANDA-1 jelzés, amely a World Wide Fund for Nature (WWF) magyarországi autóját jelölte.
A jelenlegi rendszerben kiadott rendszámok fajtái
2022 júniusában kiadták az utolsó rendszámot a régi rendszerben, amely konkrétan a THW-647 azonosító volt, ez év júliusától pedig a 2021. június elsején kiadott kormányrendeletnek megfelelően életbe lépett az új szisztéma, amelyet már négy betű- három szám jellemez, az előzőhöz hasonlóan véletlenszerűen, ám néhány kritérium itt is akad. A négy betűt két-két karakteres elrendezésben nyomják a rendszámra, amelyeket a magyar címer választ el egymástól, míg az utolsó két betű után kötőjellel választják el a három számjegyet a normál rendszámokon. Az új rendszer prezentálásakor többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a négy betűvel már számos olyan kombináció is kijöhet, amely obszcén vagy éppen nem túl előnyös kifejezést takar. Ezt úgy igyekeztek áthidalni, hogy az első két betű kizárólag magánhangzó vagy mássalhangzó lehet, és a kétjegyű mássalhangzók (CS, GY, TY, LY, NY, SZ, ZS) nem használhatók érthető okokból, hiszen valószínűleg kevesen örülnének, ha például a LY UK -123-as kerülne az autójukra. Illetve vélhetően a HH kezdetű rendszámokat nem fogják sem sorozatban, sem egyedi rendszámokon kiadni, ugyanis azok a Harmadik birodalom vezetőjére utalhatnak egyesek szemében, ráadásul már több ilyen egyedi kérelem is érkezett a hatóságokhoz. Ha már egyénileg igényelt rendszámok, ezeknek két fajtáját érdemes megkülönböztetni. Az egyéni rendszám követi a hagyományos kiosztást, vagyis négy betűből és három számból áll, viszont nem a sorozatban következő azonosító kerül az autóra, hanem a tulajdonos által kérvényezett. Például a soron következő AI AB – 123 helyett a gépjárműre a KI NG 001 kerül fel. Sajnos a különleges azonosítókért mélyen a zsebébe kell nyúlni az igénylőnek, hiszen a személyre szabott rendszámért 112 450 forintot kérnek el. Ennél még drágábban fog hozzájutni a hatósági jelöléshez, aki a hagyományos kiosztástól szeretne eltérni, ráadásul itt is számos korlátozással kell számolni. Az egyedi azonosító ugyanis 1 betű - 6 szám, 2 betű – 5 szám, 3 betű – 4 szám, 5 betű - 2 szám, vagy 6 betű és egy szám lehet, és minden esetben 7 karakterre kell kijönnie a mateknak. Továbbá megkötés, hogy nem lehet olyan rendszámot kiadni, amelyben csak a 0 számjegy szerepel, illetve minden ilyen azonosítót egyénileg bírálnak el, így nem lehet olyan kifejezés rajta, amely megfélemlítésre, vagy félelemkeltésre alkalmas, továbbá az obszcén szavak sem kapnak feltétlenül zöld utat – bár az internetet böngészve számos ilyenbe bele lehet futni. Az ilyen rendszámoknak az ára egyébként az előző rendszerhez hasonlóan 435 ezer forint. Lassan egy évszázados hagyomány, így a jelenlegi rendszerbe is áthozták a hatósági járművek különleges megkülönböztetését. A nem civil jellegű rendőrautók – vagyis amelyeket rendesen felmatricáznak – RA kezdetű rendszámot kaphatnak, míg a Honvédség járművei HA jelölést kapnak, de külön azonosítóval rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NA), vagy éppen a büntetés-végrehajtás (BA) is. Érdekesség, hogy a tűzoltóknak jelenleg sincs, és korábban sem volt egyéni rendszáma. Szintén a ritkábban látott rendszámok közé tartozik az muzeális minősítéssel rendelkező járművek jelölése, vagy közismertebb nevén az Old-Timer rendszám. Ez a korábbi rendszerhez hasonlóan OT jelöléssel kezdődik, amit további két betű, és három szám követ. Maradtak az ideiglenes rendszámok is, amely „hatásköre” kibővült, hiszen az új szabályozásban már a sportrendszámra jogosult autók is ilyet kapnak. Szinte minden esetben I betűvel kezdődik, amelyet a címer után négy szám, vagy két szám– két betű követhet, majd egy színes területen további két szám, amely a kiállítás évét jelöli. Ez alól kivételt képeznek az országot véglegesen elhagyó járművek, amelyek CD kezdetű ideiglenes azonosítót kapnak. Nem csak az átmeneti megoldásként szolgáló rendszámokon találni CD jelölést, ugyanis a diplomata azonosítók is ezzel a jelöléssel kezdődnek. Ezt három-három szám követi, az első 3 számjegy pedig a diplomáciai kapcsolatfelvétel időrendjét jelöli, például a 001 a Vatikáné. Érdekesség, hogy mindössze kétfajta létezik az új rendszerben, amelyen nem szerepel a magyar címer, ezek közül a diplomata az egyik. A másik a kerékpártartó, amely szürke háttérrel és fehér karakterekkel készül, és minden esetben egyeznie kell a gépjárművön lévő azonosítóval. A sárga alapon fekete karakterekkel kiadott rendszámokat talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen köztudott, hogy ezeket a taxik kapják. A hivatalos megnevezése ennek a fajtának egyébként a bérfuvarozás, és a korábbi E betűvel kezdődő rendszert felváltotta a TX kezdetű jelölés, amelyet további két betű és két szám követ. További csavar a történetben, hogy amennyiben egy taxi jogosult a zöld rendszámra, akkor a zöld hátterű azonosítót kapja, viszont a hagyományoshoz hasonlóan TX kezdetű plakettel. Természetesen érdemes megemlíteni az úgynevezett környezetkímélő járműveket jelölő rendszámot is, vagy ahogyan csak a köztudatban él a zöld rendszámot. Jelenleg ezt elektromos autók, illetve olyan hibrid járművek kaphatják, amelyek legalább 25 kilométert képesek tisztán villanyhajtással megtenni.
A magyar rendszámok típusai
A magyar rendszámokat nem csak fajtái, de mérete alapján is lehet csoportosítani. A leggyakoribb az „A” jelölésű, normál, 520x110 milliméteres, európai szabvány. A „B” a 240x130 milliméteres rendszámokat jelöli, amelyek főként motorokra kerülnek, de helyhiány miatt autóra is kérvényezhetőek. Nagyjából ugyanez a helyzet a „C” típussal is, amelyre a karakterek kétsoros elrendezésben kerülnek, a mérete pedig 280x200 milliméter. Némiképpen kakukktojás a „D” betűvel jelölt, ugyanis ez egy az európai szabvánnyal megegyező méretű azonosítót takar, viszont matricaként. Ezt külön kérvényezni kell, és kizárólag akkor adják ki, ha az autóra nem fér fel a hagyományos fémtábla, illetve csak előre kerülhet ilyen matrica. Ezzel főként szupersportautókon találkozni, de néhány Mazda MX-5, vagy Alfa Romeo is fut ilyennel. A legritkább viszont mégsem ez, hanem a 130x240 milliméteres „E” típusú, amelyet négykerekű segédmotorokra, és mopedautókra adnak – és csupán hátulra kerül egy rendszám, minden más esetben (a motorokat leszámítva) elöl és hátul is kötelező a hatósági jelzésnek szerepelnie.
Lehetséges hamisítani?
A korábbi rendszerből nagyjából 17,5 millió különböző kombinációt lehetett kihozni, ám a 2022-ben bevezetett szisztéma hozzávetőleg 300 millióval több kombinációt tesz lehetővé, mégis akadnak olyanok, akik nem érik be ennyivel, és megpróbálnak ügyeskedni. Ez már csak azért is rossz ötlet, mert a gépjármű tulajdonosi viszonyától függetlenül a rendszám minden esetben a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságáé, ezért bárminemű átalakítása illegális. Másfelől, a már kiadott rendszámok esetében a bárki számára elérhető Jármű Szolgáltatási Platform azonnal kiadja, hogy milyen típusú gépjárműhöz tartozik, ha pedig ilyet nem talál a rendszer, akkor is garantált a lebukás. Persze más intézkedéseket is tettek a plakettek megalkotásánál, hogy azok véletlenül se legyenek hamisíthatóak. A legegyértelműbb a betűtípus, amelyet szándékosan úgy alkottak meg, hogy azokat ne lehessen utólag hihetően módosítani, illetve a speciális fóliázás is emiatt kerül a fémtáblákra. Szintén nehéz mit kezdeni a címerrel, ha nem a „hivatalból” származik, de vannak kevésbé látványos óvintézkedések is. Ilyen például a kötőjel alatt lévő dombornyomott H betű, illetve a rendszám jobb alsó sarkában található Data-Matrix kód is. Sőt, az azonosító utolsó számjegye alatt alig észrevehetően szürke karakterekkel is szerepel a rendszám még egyszer.
Más országokban
Ahány ház annyi szokás, ez pedig igaz a rendszámokra is. Az Uniós rendszámok – már csak méretükből fakadóan is – többnyire egyformák, csupán a karakterek kiosztása, és az EU jelölésben található felségjelzésben térnek el néhány kivételtől eltekintve. Az előző rendszerben leginkább a svéd szisztémához volt hasonlítható a magyar, hiszen a skandináv államban is három betű – három szám kiosztással dolgoznak, fontos különbség azonban, hogy a karaktereket nem választják el kötőjellel. A mostani rendszer inkább a német rendszerhez hasonlítható, bár jelentős eltérések fedezhetőek fel, hiszen ott még a mai napig területi alapon osztják a rendszámokat. De különleges példa lehet a spanyol hatósági jelzés is, ahol magyar szemmel nézve éppen fordítva működik a dolog: először jön a (négy) számjegy, majd utána a (három) betű. A fent említett országok jelöléseiben közös a fehér alap és a fekete karakter, viszont a hollandoknál vagy éppen a briteknél a rendszámok citromsárga alappal készülnek fekete karakterekkel, ellenben Belgiumban is adott a fehér háttérszín, viszont ott a karakterek már pirosak.