Sokan tájékozatlanok a kötelező biztosítás kapcsán. És te?

Több mint 1000 főt kérdezett meg a Genertel Biztosító Zrt. egy online felmérésen. A kutatás során 3 nagy csoportba sorolták az egyes kérdéseket; biztosítási szerződések határidői és fizetési kötelezettségek, káresemény bekövetkeztekor esedékes tudnivalók, valamint szerződés- és gépjárműtulajdonos-váltáskor fontos teendők a biztosító felé. A válaszok alapján jól látszik, hogy milyen problémákkal és bizonytalanságokkal „küszködnek” a magyarok, legyen szó a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) kötéséről, vagy csak szimpla – szakértők által magától értendőnek mondott, de a valóságban kevéssé értett - biztosítási alapfogalmakról. [BANNER type="1"] „A helytelen válaszok legnagyobb arányban, közel 39 százalék, a különböző határidőkkel, illetve biztosítási díj vagy díjrészlet fizetésével kapcsolatos hiányosságokkal, félreértésekkel kapcsolatosan érkeztek. 26 százalék azok közül, akik nem tudták a helyes választ, a kárrendezés esetén előforduló teendőkkel nincsen tisztában. 35 százalék pedig a szerződés vagy tulajdonos váltáskor nem tudja, hogy milyen teendői vannak a biztosítója felé” - emelte ki a felmérés főbb eredményeit Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója.
A legfontosabb kérdések kgfb kapcsán és a hozzájuk tartozó válaszok a Generteltől
„Mit-mikor-kinek” – biztosítási határidők és fizetési kötelezettségek
Hogyan és milyen határidővel mondható fel egy biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés felmondása csak abban az esetben érvényes, ha az írásbeli felmondólevél legalább 30 nappal az évforduló előtt beérkezik a felmondani kívánt biztosítást nyilvántartó biztosítóhoz. A biztosítási szerződés felmondását faxon, postán, vagy személyesen lehet a biztosítóhoz eljuttatni. Fontos tudni, hogy a felmondásnál nem a feladás dátuma, hanem a biztosítóhoz történő beérkezés dátuma számít.
Milyen következményekkel jár, ha nem fizetjük be a KGFB díjat a megadott határidőn belül?
Abban az esetben, ha az esedékes biztosítási díj nem érkezik be a biztosítóhoz az esedékesség napjáig, kezdetét veszi a 60 napos türelmi időszak. Annak érdekében, hogy a biztosítási fedezet folyamatossága ne szakadjon meg, a türelmi időszak alatt a szerződőnek lehetősége van még befizetni az elmaradt biztosítási díjat. Amennyiben a türelmi idő alatt sem érkezik be a díj a biztosítóhoz, úgy a biztosítási szerződés megszűnik díj nemfizetése miatt. Ezt követően fedezetlenségi díjat kell fizetni az újrakötés napjáig.
Szükség van-e zöldkártyára az EU-ban?
A kötelező felelősségbiztosítás szerződés fedezetének igazolására az Európai Gazdasági Térség tagállamai,valamint Svájc a Zöldkártya helyettesítéseként a gépjármű forgalmi rendszámát és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést is elfogadják. Az Európai Unió tagországai azon rendszámtáblái esetében, amelyek a bal oldalukon, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben a körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta a kiadó állam jelzését tartalmazzák, a rendszámtáblán kívül nincs szükség külön biztosítási igazolóeszközre.
Mi történik akkor, ha öröklünk egy személyautót és így gépjármű biztosítási kötelezettségünk lesz?
Gyakori probléma, hogy az örökösök nem tudják, hogy mi a teendő az üzembentartó elhalálozása esetén. Ebben az esetben az üzembentartó halála esetén, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
„Ki felel és miért” – tudnivalók káreseménynél
Hogyan történik a kár értékének meghatározása közúti baleset esetén?
A legtöbb esetben a gépjárművek sérülnek a közlekedési balesetekben. Ilyen esetben a biztosító a javítási költséget téríti meg, illetve ha a javítás nem gazdaságos, akkor úgynevezett (és jellemzően gazdasági) totálkárról van szó. A kárt a biztosítónak be kell jelenteni, majd a biztosító annak érdekében, hogy a kárt fel tudja mérni, elvégzi a sérült jármű szemléjét. A szemle elvégzéséig ezért nem szabad megváltoztatni a jármű állapotát. A biztosító a szemle alapján kerül abba a helyzetbe, hogy kártérítési javaslatot tehessen. Amennyiben tudjuk, hogy a jármű javítását mely szervizben kívánjuk elvégeztetni, adhatunk meghatalmazást a szerviznek a biztosítási ügyintézésre is (ezt a legtöbb szerviz vállalja). Ez esetben szükség lesz a szerviz javítási árajánlatára (kalkulációjára) is.
Szerződés- vagy tulajdonosváltás – ne felejtsük!
Ki érvényesítheti a bónuszfokozatot biztosítóváltáskor?
Az új biztosító a kártörténeti adatokat a Központi Kárnyilvántartó Rendszerből kéri le, ezzel teljesen tehermentesítve az ügyfelet. Ennek feltétele, hogy pontosan közöljük az új biztosítóval a korábbi biztosításunkra vonatkozó adatokat, így a korábbi biztosítónk megnevezését és legalább a korábbi biztosításunk kötvényszámát, vagy ha rendelkezésünkre áll, a kártörténeti azonosító számunkat is.
Gépjármű eladásnál hogyan vezetik át az ügyfél bónuszát egyik autóról a másikra?
Ebben az esetben is a Központi Kárnyilvántartó Rendszerből kéri le a biztosító az adatokat. A bonus besorolásunkat csak azt követően érvényesíthetjük, hogy a korábbi gépjárművünket eladtuk. Amennyiben ez már az új gépjármű megvásárlása előtt megtörtént, akkor a bonus besorolásunkat rögtön érvényesíthetjük, ellenkező esetben csak a korábbi autó eladása után kérhetjük azt új autónkhoz.