Sportos családi oroszlán - Peugeot 308 SW GT teszt

Az Év Autója. A franciák 2013 őszén mutatták be a 308-as második generációját. Az újdonság a következő évben máris elhódította az Év Autója díjat. Jogosan. Most először volt szerencsém ezt a modellt kipróbálni, ráadásul azonnal a monogramommal fémjelzett GT modellt sikerült megkaparintani. Eredetileg benzines lett, volna végül a forgalmazó dízelt adott, amit egyáltalán nem bántam meg. Már az első kilométerek után érezni lehetett, hogy bizony nem véletlenül kapta meg az Év Autója címet.
[BANNER type="1"]
Sportos. A GT általában mindig sportosságot sugall, a 308-nál sincs ez másképp. Agresszívabb lökhárítók, oldalsó küszöbök, dizájnos nagyméretű felni és peres gumik teszik egyértelműen felismerhetővé a GT modelleket. Akiknek ezekről nem derülne ki, ők közelebbről szemügyre vehetik a GT logókat, amelyek már egyértelműen elárulják, hogy nem egy hétköznapi felszereltséggel van dolgunk. Odabent vörös cérnával varrott műszerfal, GT logóval díszített perforált bőrbe bújt kormány, fém pedálok és bőr/Alcantara sportülések várják a vezetőt és az utasokat.

Családos. Sokan azt gondolhatnák, hogy egy sportos GT nem igazán alkalmas családi célokra. A 308 GT SW ezt tökéletesem megcáfolja. Annak ellenére, hogy sportosak az ülések, kiváló kényelemmel bírnak, helykínálat szempontjából pedig szintén nem lehet panasz. A hátsó üléssorban kellő mennyiségű a lábtér, a csomagtér alapesetben is 660 literes, ami akár 1775 literesre is bővíthető. A nagy kerekek ellenére a futómű is komfortos, a rossz pesti utakon sem zavaró, egyszóval tökéletes családi autó a 308 SW, még GT változatban is.

Csendes és erős. A francia dízelek már régóta híresek kulturált járásukról és kedvező fogyasztásukról. A (leánykori nevén) Citroën DS3-ban már lenyűgözött a vadonatúj BlueHDi, amely ott csupán 120 lóerős volt. A Peugeot is megkapta az új technológiát felvonultató négyhengeres gázolajost, ami a GT változatban 180 lóerőt és 400 Nm-t ad. Az erőátvitel kizárólag automataváltón keresztül juthat el a kerekekig. A váltó hidegen kissé rángatva dolgozik, melegen viszont már hibátlanul együttműködik a motorral. Utóbbinak étvágya is nagyszerűen alakul, többnyire 6 liter alatt maradt, városban ment csupán 2-3 decivel 6 liter fölé. Autópályás tempónál szintén a 6 körüli átlag volt rá jellemző. A közel 800 km-es teszt során kereken 6.0 l/100 km adódott, ami a tankolás alapján is pont ugyanennyire jött ki.

Néha hibázik. Nagyon hamar összeszoktunk, az első kilométerek után úgy éreztem, mintha mindig is ebben ültem volna. Az i-Cockpit első ránézésre furán hat, vezetés közben viszont nagy élmény, főként a kisméretű kormánnyal. Sokáig úgy voltam vele, hogy ez minden szempontból egy tökéletes autó, az autópályán viszont okozott meglepetéseket. A távolságtartós tempomatot egyre jobban kezdem megszeretni, mert autópályán a lábamat nem is kell használni. Itt viszont (igaz, sűrű ködben) időnként mégis bele kellett lépnem a fékbe, mert volt olyan alkalom, amikor a távolság csak csökkent és csökkent, annak ellenére, hogy a tempomatnak meg kellett volna tartani az előre beállított követési távolságot. Hogy ez egyedi hiba vagy az összes modellt érintő típushiba azt nem sikerült megfejteni, mindenesetre nem szabad teljes mértékben rábízni magunkat, amíg ki nem derül, hogy egy szoftverfrissítéssel teljesen megszüntethető a probléma. Ha zavarja a rendszert a köd, az érthető, de jobb lenne, ha ilyenkor a távolságtartó funkció nem is lenne elérhető.

Tapizós. Amikor az életben először ülünk be egy új 308-as Peugeot-ba, akkor a legelső szembe tűnő furcsaság az lehet, hogy alig találunk gombokat a műszerfalon. Mindössze öt darab maradt belőlük, a többi beköltözött az érintőképernyőbe. A hangerőn kívül a rádióállomásokat, a klímát és minden egyéb funkciót onnan vezérelhetünk. Közlekedésbiztonság szempontjából ez nem feltétlen a legjobb megoldás, hiszen többször is oldalra kell figyelnünk és a képernyőre fókuszálnunk, hogy biztos a megfelelő négyzetbe bökjünk, ha például a hőfokot szeretnénk állítani. Egy tekerhető hőfokszabályzóval lényegesen egyszerűbb ez a művelet, mivel lényegében vakon meg tudjuk oldani a feladatot. Ehelyett ezentúl nem vakon tekergetünk, hanem vakon vezetünk.

Főnyeremény? Az ünnepi időszakban az átlagoshoz képest kétszer több idő sikerült eltölteni a 308 SW-vel. A fenti apróságokat és a tempomat időnkénti hibáját leszámítva valóban egy korrekt és szerethető autóról van szó. A motor még a téli mínuszokban sem kattogott, csattogott, mint ahogy egyes dízeleknél ezt megszokhattuk, hamar bemelegedett és automata létére a fogyasztása is megdöbbentően jól alakult. Nem kell aggódni az előzéseknél sem, a bőséges (400 Nm!) nyomatéknak köszönhetően pillanatok alatt letudható a manőver. Sportos, dízelpárti családapáknak jó választás lehet. A család kényelmesen elfér nyaraláskor, és a dinamikus vezetésről sem kell lemondani, ha magunkban autóznánk. A 308 SW GT 2.0 BlueHDI alapára 8,86 millióról indul, a tesztautó 9,47 millióba kerül. Használtautó-beszámítással ez 700 ezer forinttal csökkenthető. A végösszeg ezzel sokkal barátibbá válik. Hogy megéri-e a 8,77 milliós árat, azt mindenki döntse el a saját pénztárcájának megfelelően.