Sportos kupé a családnak, olcsón - Opel Vectra GTS használtteszt

Érezhető árkülönbség csaknem minden modell generációváltásainál megfigyelhető a használtáraknál, ám ritka az olyan mértékű, mint az Opel Vectra és az őt váltó Insignia esetében. Cikkünk készítésekor 2,5 millió forintért már utolsó szériás, 2008-as, a váltás előtti, ráadásul a márka használtautó-programjából, garanciával kínált dízel Vectrát találtunk, míg a gázolajos Insigniák csaknem 1 millió forinttal magasabb árral kezdenek csak feltűnni a kínálatban. A Vectra a családi autót keresők számára ajánlható egyik titkos tippnek tűnik, így örömmel csaptunk le egy olvasónk levelére, aki józanul, ár/érték arányt, helykínálatot figyelembe véve döntött a Vectra mellett tavaly nyáron, s azóta sem bánta meg, sőt, büszkén kívánta megmutatni számunkra és rajtunk keresztül olvasóinknak a járgányt.
Heti 1000 kilométert autózva mind a helykínálat, mind a fogyasztás, mind pedig a menetdinamika fontos volt számára, az egyenlet félmegoldását könnyű volt megtalálni, dízel középkategóriásra volt tehát szüksége. Nézett Volkswagen Passatot, Skoda Superbet - még a régi 1.9 PD TDI motorral is, Toyota Avensist, de nagyobb kompaktokat, Skoda Octaviát és Volkswagen Jettát is. Elsőre a Skoda Superb tűnt befutónak számára, mígnem meglelte a Vectrát, mely a számára kitűzött 2,5 milliós ár felett volt akkor, konkrétan 3 milliót kértek érte, de annyira jól mutatott és olyan meggyőző volt, hogy családi segítséggel végül nem hagyhatta ott.
A GTS-ről tudni kell, hogy nem csak ajtószámával különbözött a szedántól. Nevéből eredően pedig maga is szedán, gran turismo sedan, azaz utazóautó, az elnevezés adta sportossággal. Valójában pedig lejtős hátú, üveggel együtt nyíló hátsó ajtajú, nagy, 500 literes csomagterű és 2 cm-rel ültetett, a szedánénál feszesebbre hangolt, jó útfogású, de azért kellően kényelmes futóművű és kellően közvetlen kormányzású. Bár a Vectrák nem szerény része volt cégautó, mondhatni, hogy a GTS-t a flottaautót használók közül is műértők választották, akik vélhetően az átlagnál okosabban használták, például komoly hajtás után a turbót kímélve, nem azonnal állították le a motort.
Utóbbiban persze csak reménykedni lehet, az viszont biztos, hogy a lejtős farú Vectra formája még ma is egészen jól mutat bárhol, s utastere is kellemes, nem utolsósorban jól felszerelt: például 6 légzsák, ESP, automata elektromos ablakok, kétzónás légkondi, parkolóradar elöl-hátul van e példányban. Kívülről a cicásított, a 2005-ös frissítés utáni orr és a már említett lejtős far sokkal kellemesebb látvánnyá teszi, mint amit az első kiadású négyajtóstól megszokhattunk. Vannak továbbá egyéb apró finomságok is, mint például a fekete hátterű, xenon tompítottas, halogén reflektoros fényszóró vagy az ötágú, a hozzá passzoló felnivel megszólalásig alufelninek tűnő dísztárcsa. [BANNER type="1"] Belül a műszerfal az Opel egy jellegzetes stílusgenerációját tükrözi, kissé katonás a rend, viszont a kéttónusú, felül sötét és puha, alul világos és keményebb plasztikos kokpit- és ajtókárpitozás kellemes hangulatot teremt. Az ülések 4 év és 120 ezer kilométer után strapabírónak mondható kárpitozása szintén a világos bézs árnyalatot hozza, velük a műszerfal és az ajtók fabetétjei sem idegenek. Nem érheti panasz az összeszerelést, a Vectra masszív autó. Vannak azonban megszokást igénylő dolgok, ilyen a végállás nélküli elektromos indexkar, amire könnyű ráállni, mégis annyian támadták, hogy az Opel mára leszokott róla. Könnyen kezelhető a kétzónás klíma, feltéve, ha tudjuk, hogy kompresszorát csak menüből lehet kapcsolni. Itt még a gombok minimalizálására ment az Opel, az Insigniánál pedig aztán talán átestek a ló másik oldalára. A rádió viszont a kormányról is irányítható, a CD-játszó MP3-at is olvas, s a hangminőségre sem lehet panasz, a Vectra újkorában is híres volt jó gyári hifijéről, melynek különlegessége itt, hogy a hátsó utasok fejhallgatón keresztül az elöl beállított rádió helyett CD-t vagy CD helyett rádiót hallgathatnak.
Utóbbi hosszú úton fontos lehet, de nem azért, mert komoly zajokat kellene elnyomni. Városban is egészen halkan, minimális rezonanciával ketyeg a Fiat-eredetű, 1,9 literes turbódízel. Közel alapjáratról, kis gázt adva – 1200 1/perc fordulatról – jól húz, 320 Newtonméteres csúcsnyomatékát 2000 1/percnél adja le, váltója ennek megfelelően hosszúra áttételezett, az autópályás 130 km/óránál 2200 1/perc körül forog a motor, ott nem is hallható. Az itthon legális autópálya-tempó még séta, az autópályás 90 egyenes úton cammogás, 150 lóerős dízelével a Vectra sokakat meg tud lepni. Városban a 8,2 másodperces 100 km/órára érés, autópályán a papíron 217, óra szerint bőven 230 km/órás végsebesség az, ami még a sportosabb prémiummárkákat hajtókat is képes megdöbbenteni. Nyilván nem ez a legfőbb érv, de a takarékos dízellel még az ilyen – természetesen nem veszélytelen és itthon nem is megengedett – gyorshajtás közben sem lehet a fogyasztást 10 l/100 km fölé tornászni. Fontosabb azonban, hogy nagy átlagban is nehéz 6,5 l fölé vinni, és még vegyes használatban is könnyedén alatta tartható, országúton pedig nem kunszt 5 liter alá vinni.

Vételár, fogyasztás és általános jellemzők szempontjából is kedvező tehát a Vectra, nem csak e példány tulajdonosa és próbánk szerint, Használói Véleményeink között csaknem 200, a mostani generációt birtokló válaszadó 3,75-ös átlagos osztályzattal illette, a GTS-t pedig még jobbra tartják gazdáik.
Első hallásra talán sokak számára vonzó lehet a 30 ezer kilométeres szervizperiódus, ám ez az, amit nem ajánlott betartani, a tesztben szereplő példány is 15 ezer kilométerenként kap friss olajat annak érdekében, hogy sokáig elkerülhető legyen a motor felújítása. Aki viszont a szükséges teendőket, a kopó-forgó alkatrészek cseréjét, (pl. vezérműszíj-csere feszítőgörgőkkel együtt) elvégzi, az komolyabb meglepetésre nem kell számítson, a nagynyomású befecskendező-rendszer, a kéttömegű lendkerék vagy a turbó hibájának rizikója természetesen, mint minden modern dízelnél, megvan. Jó hír azonban, hogy tömegautóként a Vectra alkatrészárai zömében kedvezőek, így aztán nem csak ajánlott, de nem is annyira pénztárcasorvasztó a Vectra karbantartása. Aki e szellemiségben megőrzött példányt talál, az jól, mai értelemben is kényelemben, dinamikusan és takarékosan is autózhat az utolsó generációval.