Stílusos, jól megy, és élmény vezetni. Érdekel, hány henger?

Frissült a SEAT Ibiza és az Arona, előbbit el is vittem egy hétre, hogy kiderüljön, még mindig ugyanolyan jó kiállású és vagány kisautó-e, mint amilyen volt. Kívülről leginkább csak a típus rajongói veszik észre a változásokat az FR csomagos, "Desire" metálpiros Ibizán, de belül bárkinek feltűnik a ráncfelvarrás nyoma: a műszerfal tetején elhelyezett "nagyképernyő" mellé színeket kapunk mindenütt, és jó tapintású, puha bevonatokat. [BANNER type="1"] Nem volt egy komoly frissítés tehát, amit a spanyol gyártó legkisebb modellje kapott, így nem meglepő, hogy a méretei sem változtak: 4,06 méteres hosszával, 1,78 méteres szélességével és 2,56 méteres tengelytávjával egy korrekt városi autónak mondható a jelenlegi mezőnyben, de nem szabad elfelejteni, hogy cirka 20 évvel ezelőtt a kompaktok voltak ekkorák. Innen lehet ismerős érték az alapesetben 355 literes csomagtartó, meg az éppen elégséges hátsó fej- és lábtér is: négy személyre kényelmes, ötnek hosszabb utakra már kicsit szűkös az Ibiza. Amiben ezeknek a modelleknek rendszerint előnyük van a múlt eggyel nagyobbjaihoz képest, az a súly, éppen ezért csalóka, hogy ugyanolyan erős, sőt, néha még akár erősebb motorok is kerülnek ebbe a kategóriába. Így van ezzel az FR csomagos, 110 lóerős Ibiza is, nem egész 1100 kilójával igen élménydús autózásra is lehetőséget ad. [BANNER type="2"] Mindehhez hozzátesz feszes futóműve a 17 colos alufelniszettel, amitől olyan érzés, mintha az autó az útra lenne szögelve. Városban agilis és könnyen manőverezhető, rövid első, második és harmadik fokozatának és a 200 newtonméteres maximális forgatónyomatékának hála pedig könnyen meg tud mozdulni akár egy előzéshez vagy sávváltáshoz is. Óvatosabban vezetve - és a váltásjelzőre hallgatva - nagyon alacsony, 1300-1700 közötti fordulaton még városban is korrekt, 7 liter körüli fogyasztási értékeket tud, de sietősebben vagy kizárólag rövid utakat járva sem nagyon lehet vele 10 liter fölé menni. Kanyargósabb országúti szakaszokon, nagyobb sebességeknél éppen annyit csúszik meg a feneke az íven, amennyit kell, mindezt stabilan és kezelhetően teszi, és autópályán sem veszik el az ereje, már persze amennyiben a megfelelő fordulattartományban próbálunk odalépni. Ha viszont finoman autózna az ember, akkor ott a változatlanul brutálisan hosszú hatodik fokozat, amivel autópályán is 3000 alatt forog a motor. Így akár 5 liter alatt is fogyaszthat tartós 90-100 közötti tempónál, de pályán is 7 liter környéke a reális, ha nem spórolósan autózunk. [BANNER type="3"] Ezeket a tényeket figyelembe véve egyértelmű, hogy egy korrekt autó az Ibiza, de mitől lesz kiemelkedően jó? Mi az, amitől nem csak egy SEAT logós Polo? Mivel tűnhet ki igazán a tömegből? A válasz nem más, mint az Ibiza stílusa, ami rengeteget ad az élményhez. A legkisebb SEAT tipikusan olyan autó ugyanis, amire - ha a saját ízlésednek megfelelően válogattad össze - biztosan örömmel fogsz visszanézni a parkolóban. Ráadásul nem SUV, de még csak nem is crossover, hanem egy igazi, régimódi autó érzetét kelti. Bent pedig ott a három, színre fújt szellőzőnyílás-keret, a hangulatvilágítás, és persze a kimondottan érdekes mintájú, puha, gumiszerű tapintású műszerfal, hogy meglegyen ugyanez az érzés. Ha viszont a stílusnál többre vágynál, akkor alapáron a fizikai gombokkal rendelkező digitklíma, a remek hangzású audiórendszer, a kényelmes fogású bőrkormány és a remek tartású ülések lesznek ínyedre. Extraként kérhetők viszont a legjobb cuccok bele, mint például egy remek digitális műszeregység, egy rakás sofőrsegéd, a kulcs nélküli bejutás, az ülésfűtés, a parkolóradarok, a Full link névre keresztelt telefontükrözés és a navigáció is. Ez nem feltétlenül negatívum szerintem:

a tesztautóban sem volt benne ezeknek a jelentős része, sokkal testreszabhatóbbá válik így a modell, mivel így megteheted, hogy csak azt kéred bele, amire tényleg szükséged van.

Kint alapáron jár a LED fényszóró, de ebből is lehet a tesztautón látható menőbb változatot kérni, színek terén pedig érdemes saját szemmel is megnézni az alapáras piros és az autón látható metál változat közti különbséget, mert igen jelentős. A legnagyobb fegyvere tehát a kiváló futóműve és a megfelelő dinamikája mellett a stílusa, az Ibizával továbbra is buli az élet. Még akkor is, ha mellé egy 1,0 literes, háromhengeres erőforrást kell hallgatni. Mert bizony ebben az autóban is egy turbós modern kismotor duruzsol, csak egyszerűen nem tud érdekelni, annyira jó az összhang. Főleg, hogy a mai árakat figyelembe véve annyira nem is drága: a 110 lovas motorral, FR csomaggal és még néhány feláras extrával is 9 millió alatt marad, Style csomaggal és 95 lóerővel pedig - tényleg csak azt bepipálva ezen felül, amire szükséged van - akár 7 millió környékén is vihető. Nem titok, hogy engem ismét nagyon meggyőzött a kis Ibiza, a korábbi generációit is szerettem, de számomra - akár a formát, akár a vezetési élményt, akár a VW csoporton belüli rokonok közti egyéniségét nézzük - ez a generáció a legmeggyőzőbb. Így volt ez már a frissítés előtt is, és mivel nem sok minden változott, ez mind-mind megmaradt most is, amit pedig hozzátettek a spanyolok, az is csak előnyére vált a modellnek. Vannak persze, akik siratják a negyedik hengert, meg azokat az időket, amikor az FR logót még a valóban sportosított, erősebb modellek kapták, de nem éri meg ezen bánkódni, főleg nem egy ilyen remek autó mellett.