Szervizkönyv utólag? Pénzért megoldható!

Azzal korábban már foglalkoztunk, hogy használt autóknál hogyan lehetséges a szerviztörténet lekérdezése, és nem kevés oknyomozás után egyértelműen kirajzolódott, hogy számos márkánál van még mit csiszolni, finomítani a rendszeren. Most hasonlóan izgalmas kérdéskörrel foglalkoztunk, konkrétan, pótolható-e a szervizfüzet? Ha igen, akkor számít-e, hogy magyarországi vagy külföldi eredetű az autó, a beszerzésnek milyen költségvonzata van, és kérhető-e a korábbi adatok bevezetése?
Az autó előélete szempontjából fontos dokumentum hiányának több oka is lehet. Sokan nem a kocsiban tartják az ilyen papírokat, és megeshet, hogy például költözésnél elkallódik. Ugyancsak pótlásra adhat okot a rongálódás - láttunk már kutya rágta könyvet -, és előfordulhat, hogy a külföldről behozott autóval nem utazott a szervizkönyv. Lehet újat beszerezni? A helyzet szerencsére nem reménytelen. A körkérdéseinkre kapott importőri válaszok alapján nincs különösebb akadálya, ha új szervizkönyvet szeretnénk a kocsinkhoz, de a csalások, a hamisítások lehetőségének kivédése miatt a márkák nem osztogatják „kilóra” a füzeteket, és több, néhol igen szigorú feltételnek is meg kell felelni.
A Renault és a Dacia kivételével - amelyek a visszaélések lehetőségére hivatkozva egyáltalán nem pótolnak - általános gyakorlat, hogy a Magyarországon vásárolt autókhoz adnak ki új könyvet. Vannak cégek, amelyek ezt csak garanciaidőn belül teszik, lévén a szervizfüzet alapvetően a szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges.
Ha minden kétséget kizárhatóan igazolható a szervizmúlt, akkor az adatok utólag bevezetésre kerülhetnek. Ennek két módja van, vagy a szerviz adatbázisában való szereplés, vagy a javítások számlával (esetleg a szervizektől kért számlamásolatokkal) történő igazolása. A szervizkönyvek beszerzését az importőrök végzik, de figyelem, a pótlást minden esetben a márkakereskedéseknél, illetve szervizeknél kell kezdeményezni a kért igazolások bemutatásával, lehetőleg annál a cégnél, ahol az autó vásárlása, illetve karbantartása zajlott - ez nem kötelező, de praktikus.
Az adatok bejegyzése is a szervizek dolga, az importőrök (például Peugeot, Mitsubishi) legfeljebb a könyv hitelesítését, az értékesítési adatok bejegyzését végzik el, és legtöbbször feltüntetik, hogy csupán másolatról van szó, nem eredeti kiadványról. Ezt azért jó tudni, mert garanciára vonatkozó esetekben a füzet több márkánál sem egyenértékű az eredeti, a gépkocsi szakszerű, gyári előírások szerint megtörtént üzembe helyezését dokumentáló szervizkönyvvel, így viták esetén nem bizonyító erejű dokumentum, tekintve, hogy annak minden részletében történő egyezése az eredeti füzettel a legszigorúbb eljárások alkalmazása mellett sem garantálható. Ilyen szigorú gyakorlat van érvényben az Audi, a SEAT, a Skoda és a Volkswagen modellek esetén.

Külföldről behozott használt autónál is megoldható, de nem egyszerű a füzet pótlása, mert segítséget nem kap a tulajdonos – egyetlen kivétel a Suzuki, ahol nem számít a külföldi előélet. Más esetekben csak az adott ország kereskedőjétől, netán importőrétől lehetséges az egyedi úton történő igénylés, és értelemszerűen ott dől el, hogy milyen adatokat vezetnek, vezethetnek be a könyvbe. Egyébként a magyar importőrök elzárkózása érthető, hiszen országonként általában eltérnek a garanciális feltételek, és a külföldi használt autóknál zűrzavar keletkezhetne a hazai másolatok kiállításakor.
A hazai autókról viszont jó tudni, hogy nem tragédia a szervizkönyv elvesztése, hiszen az a legtöbb esetben pótolható, s az „elveszett” szervizkönyves autók a ma még papíralapú karbantartási naplót alkalmazó márkáknál is könnyedén leinformálhatók, ugyanez pedig a már digitális, elektronikus rendszereket alkalmazóknál (például Mazda, Toyota, Mercedes-Benz) szintén magától értetődő.