Takarékos vezetés: minden fejben dől el elsősorban

Egész évben általános vágy, hogy autónk a lehető legalacsonyabb fogyasztással üzemeljen, de egy-egy nyári utazás kapcsán különösen sarkalatos kérdés lehet, hogy mennyiért mehetünk le a Balatonra, mennyiből hozható ki egy hosszabb utazás. Egy nyaralás teljes költségvetéséhez képest nyilván szerény mértékű lesz az üzemanyagköltség akár 10-20 százalékos apasztása, de az út hosszától függően egy kiadós fagylaltozás vagy akár egy vacsora is kijöhet a megspórolt üzemanyagból.[BANNER type="1"]
Ha autónk gyári fogyasztási értékét kívánjuk megközelíteni, akkor bizony el kell fogadni azt, hogy az - a mérési ciklus sajátosságából adódóan - nem járhat együtt a benne rejlő teljesítmény kiaknázásával. A többi fogyasztáscsökkentő trükk azonban nem jár komoly kompromisszummal, inkább csak döntés kérdése. Magyarán szinte csak azt kell eldönteni, hogy kívánjuk-e azt, hogy gyerekeink, feleségünk és a temérdek, nyaraláshoz bepakolt cucc megtapasztalja autónk gyorsítási képességét vagy inkább - gyönyörű képzavarral élve - egy kevéssel engednénk a családi költségvetés nadrágszíján. Ha utóbbira esik a voks, akkor jöhet az alábbi 5 főszabály bemagolása. A legtöbb ezeken múlik, takarékos vezetést célzó, „eco” kurzusain a 15 éves Tanpálya Vezetéstechnikai Centrum is ezzel alapozza meg az oktatást, a többi már inkább finomság, amiken persze még további súlyos százalékok múlhatnak.
1. Válts időben!
Ki kell tapasztalni, hogy autónk esetében mi a legalacsonyabb fordulat, ahol még erőlködés nélkül tudja vinni a motor a karosszériát és az utasokat, illetve, hogy honnan váltva nem esik az alá a fordulatszám. Szívó benzineseknél akár 2000-2500 1/perc környékén is lehet már kapcsolni, míg egy turbódízelnél akár az is lehet, hogy épp csak 2500 felett ajánlott váltani, ugyanis amúgy sok esetében a turbólyukba kapcsolnánk. Segítség, ha van pillanatnyi fogyasztásmérő és persze a váltásesedékesség-jelző, ami ma már a legtöbb új autóban megtalálható. Sokszor nem tűnnek reálisnak a kapcsolási javaslatok, ám ma már ritkán hibáznak.
2. Menj egyenletes tempóval és ne hajts gyorsan!
Az alacsony fogyasztás ellensége a magas tempó, a mai autók 80-100 km/óra körül hozzák legalacsonyabb étvágyukat, így országúton remekül lehet velük kilométereket falni. Autópályán kamion mögé állva, önuralmat kívánó módon, ám szintén jelképes értékeket lehet elérni. Ha az időnk többet ér, s utazás során többet szeretnénk látni, mint egy konténer hátfala, emelhetjük a tempót és persze a fogyasztást is. Számítsunk arra, hogy 100 km/óra felett nagy átlagban 10 km/órás sebességnövelésenként 1 literrel fog nőni az átlagfogyasztás. Ez persze durva átlagolás, bőven lehetnek eltérések, de főszabályként felfoghatjuk. Ahogyan azt is, hogy a fogyasztást nem elsősorban a tempó, hanem a sokszori gyorsítás dobja meg. A legtöbb energiát ugyanis a gyorsítás igényli, fékezés során pedig a hibrid, illetve elektromos autók kivételével a mozgási energia elvész, azaz a fékek által hővé alakul. Ha tehát csak egyszer kell felgyorsítsuk autónkat, tartjuk a tempót, s nem állandóan gyorsítgatunk, akkor takarékosabbak leszünk. Miként lehet ezt kivitelezni a forgalomban? A következő főszabály által!
3. Légy előrelátó!
A vezetés, s főként a takarékos vezetés egy komoly taktikai játék, nézzünk minél előbbre, s nézzünk magunk mögé, illetve köré is. Városban amint látjuk, hogy egy, az utunkon lévő lámpa pirosra vált, vegyük el a gázt, s gurulva közelítsük azt meg. Autópályán vagy országúton az elénk soroló/kanyarodó autóknak is hagyjunk helyet - lehetőleg csak gázeltvétellel, szükség esetén persze fékezéssel. Ha előzni kívánunk, azt tegyük megtervezetten, óvatos gyorsítással, de persze a forgalmat nem feltartva, illetve veszélyeztetve.
4. Fékezz mindig optimálisan!
Átalakulóban van a fékezésről ismert alapvetés, vagyis az, hogy lehetőleg mindig motorfékkel tegyük. Ma ugyanis a legfrissebb automata váltók Eco programjukban a gáz elvételekor üresbe kapcsolnak, s hagyják motorfék nélkül gurulni az autót. Teszik ezt azért, hogy a meglévő mozgási energia minél tovább vigye az autót, magyarán a sofőr szokjon arra rá, hogy például a piros lámpa messziről gurulva is megközelíthető. Ezek az automaták persze már a fékpedálra lépve visszakapcsolnak, hogy az üzemi féket a motorfék is egészítse ki, így aztán lejtőn ugyanúgy megmarad a motorfék esetükben is, mint az összes többi autónál. Nem csak lassítást ad ilyenkor a motor, hanem üzemanyagot sem vesz fel, míg alapjáraton ketyegve fogyasztana, azaz, ha lassítani, s nem csupán hajtás nélkül maradni kívánunk, motorfékkel érdemes tenni! 5. Ellenőrizd autódat, kiváltképp a guminyomást!
Nem csak a sofőrön, az autón is sok múlik. A hibás motor, a rossz kerékcsapágy, nyáron az amúgy fékút tekintetében is elmaradó téli gumi, s az alacsony guminyomás is növelheti a fogyasztást. Utóbbi minden autónál előfordulhat, s elő is fordul, ha az egész család beül, s nem fújunk az abroncsokon - amúgy ingyen. Akkor pedig hiába minden igyekezet, nem fogjuk elérni a lehető legjobb fogyasztást. Ugyanígy érdemes figyelni arra, hogy a motorban meglegyen a kellő mennyiségű és persze minőségű olaj, ne legyen gond a hűtésével.
Utóbbiak hosszú távon mindennél, az átgondolt vezetésnél is fontosabbak. Ahogyan persze az is, hogy a takarékosságot célzó vezetés miatt sem szabad a biztonságot kockáztatni, a kellő féktáv fenntartása sokkalta fontosabb, mint a mozgási energia megtartása!