Te is lehetsz manager! - középkategóriások használtan

Az élet úgy hozta, hogy ma egy átlag magyarnak egy középkategóriás autó szinte elérhetetlen vágy. Gondoljunk csak bele, ki venne 10-12 millió forintért autót, ha ennyiből a kamasz gyerekeinek vehetne egy nem is rossz lakást. A helyzet gondolom ismerős, de most nem szomorkodni szeretnénk. Bár fogy itthon elég luxusautó is, de a magánvárlások zömét a középkategóriásnál kisebb kocsik adják. Az a pár kompaktnál nagyobb gép meg valamelyik jól menő vállalat közép vagy inkább felső vezetője alá kerül. Nézzék csak meg a rendszámtábla-kereteket, szinte minden valamelyik flottakezelő neve szerepel. Ezek az autók aztán pár év és valamennyi kilométer után kikerülnek a használtpiacra, hogy újkori áruk feléért vagy akár már a harmadáért új gazdát keressenek. A kérdés most az, reális álom egy levetett góréautó háromévesen?[BANNER type="1"]

Piaci körképünkben háromévesnél nem idősebb középkategóriás autókat kerestünk, így mindről elmondható, hogy alapvetően modernek, biztonságosak és az alapszolgáltatásaikkal is ki kell elégítsenek minden igényt. Mindenben van szabályozható légkondicionáló, elektromos ablak, persze a legtöbb ennél jóval többet ad. A táblázatba bekerült autók között a fapadkirály a Skoda Superb lett, amiből megkíméltet és jó áron adottat a nem túl gazdag Active kivitelből találtunk. Egy csak húszezret futott, hároméves dízel nagyautóért fair ajánlat az 5,19 millió forint, de a méretein kívül mással nem különösebben kiemelkedő darab nem biztos, hogy azonnali nyálelválasztást indít be.

Presztízsben sokkal jobb nála az Audi A4, amiből van kéziváltós és nem is alap benzines még 6 millió alatt, alig 70 ezer kilométerrel. A most leváltott A4-esnél frissebb konstrukció az F30-as 3-as BMW, amiből egy szolid, tehát nem valami gazdagon felszerelt és nem is túl nagy motoros példányért is elkérnek már 6,79 millió forintot, ami ugye sok pénz. Ha mindenképpen prémium középkategóriás kell, surranópálya lehetne a W204-es Mercedes-Benz C-osztály, ami 2014-ig készült. Vannak meghirdetve olcsóbb példányok a 2011-es facelift utániakból is, de a ránézésre jókért elkérnek annyit, mint az Audi vagy a BMW hasonló modelljeiért. Nálunk most egy alig 136 lóerős, de a képek alapján kicsattanóan jó karban lévő 200 CDI akadt fent a rostán.


Aki sokallja a német drágaságok drágaságát, az sokkal jobban járhat a nem prémium gyártók termékeivel. A Citroën C5 hidropneumatikus rugózásától ma is szokás ódzkodni, de egy rendesen karbantartott rendszer kényelme ugyanakkora boldogságot okozhat, mint a rendszeresen szervizelt kétliteres HDi motor fogyasztása. Az igazolható előélet és egy mindenre kiterjedő állapotfelmérés fontosságára megint felhívnám a figyelmet. Alternatívának meg ott a kicsit konzervatívabb, németesen keményebb, de azért elég francia Peugeot 508 is. Belőlük a dízel, automata kombi a telitalálat, de aki ettől eltérőt vesz biztos forrásból, annál van az ütőkártya. Van a már itthon is kapható új Renault Talisman elődjéből, a Lagunából is ígéretesnek tűnő. Az apró 1.5-ös dízel és hozzá a duplakuplungos EDC váltó kényelmet és kis fogyasztást ígér.

Nagyon komoly a felhozatal Ford Mondeóból és Opel Insigniából. Míg az előző Mondeóbol a széria végi, jól felszerelt példányok is megcsíphetők, addig a most is futó Insigniából az elérhető 2013-asok, még az év közepi modellfrissítés előttről valók. Direkt többet válogattunk belőlük, hogy látszódjon, nagyjából milyen felárat jelent a jobban kihasználható kombi kasztni, a vágyott kis fogyasztású dízelmotor vagy a kisebbnek ígért futásteljesítmény. Ezeknél álltában drágábbak a japán vetélytársak és a hazai piac ökölszabályai szerint töredéke az eladó példányok száma az előbbiekének. A Mazda6 és a sajnos utód nélkül kihalt Honda Accord kifejezetten jól vezethető darabok, ezzel a Mondeo ellenfelei. A Toyota Avensis nem a legtágasabb, nem is a legfrissebb konstrukció, de a neve garancia, legalábbis a jó értéktartásra.

A 2010 óta kapható Volvo S60-ból is akad a keresésünknek megfelelő példány, de az éppen eladó darabok magas ára most valahogy nincs összhangban a szürke és semmitmondó kivitelükkel. Akinek fontos az összkerékhajtás, jól járhat a japánosan furcsa, de tartós Subaru Legacy kombival. Belőle egy csak kétéves, így drágán eladó példányt találtunk. Egy hibája van csak, hogy a boxer benzineshez csak a buta cvt, azaz fokozatmentes automataváltó volt elérhető. Csak egy hibridet találtunk, naná, hogy a technikában úttörő Lexustól. Mivel az IS 300h az éppen futó szériából van, így az ára is csak a vadonatúj példányokéhoz képest lehet barátságos. 65 ezer kilométerrel és háromévesen 9,2 millió, újonnan meg nagyjából 12. A felhozatal a hároméves középkategóriásokból durván szerteágazó. Azt azonban nem szabad elfejteni, hogy a ma nagyjából 3,5-8 millió közötti áron megkapható használt példányok fenntartási költségei nem foghatóak egy húszéves kisautóéhoz. A szakszervizek árához meg nem árt a manageri fizetés. Ha ez nincs meg, akkor meg jobb, ha marad a sokkal olcsóbb Suzuki Swift "Manager", ami az unásig ismert szedán klímával megtoldott kiadása volt.