Tényleg elérte Európát a kínai autók inváziója? Íme a számok!

Már itthon is egyre érezhetőbb a kínai autók jelenléte, ami leginkább az MG-nek köszönhető. Az ázsiai ország saját márkáiból már több is felbukkant korábban, de valós kereslet nem mutatkozott ezen autók iránt. Az ex-brit márka viszont jó ár-érték arányú crossovereket kínál elfogadható minőséggel és külalakkal kombinálva, nem csoda, hogy a vásárlók is érdeklődést mutatnak. A hagyományos motorral szerelt autókhoz képest egyszerűbb elektromos járművek térnyerése kaput nyitott Kínának Európába, a franciák már megkongatták a vészharangot. [BANNER type="1"] Az öreg kontinens tradicionális autógyártó, már az 19. század végén számos márka kínálta portékáját, a tehetősek többek között Renault, Peugeot, Fiat, Benz vagy Opel személyautóra is befizethettek. A töretlen fejlődésnek köszönhetően Európa GDP-jének jelentős része az autóiparból származik, amely több millió főnek ad munkát, cégek százezrei szolgálják ki a gyárakat, nem beszélve az innovációk értékéről, amelyek az autógyártók kutatás-fejlesztési tevékenységének köszönhető. Kínában ehhez képest későn éledt fel az autógyártás, hosszú évtizedekig rossz minőségű, lesajnált, Európában eladhatatlan autókat készítettek. A nyugati cégek az olcsó munkaerőn és energián felbuzdulva Kínába vitték a befektetéseket, továbbá az autógyártók a technológiát is exportálták, sok esetben a kedvezőbb adózás miatt vegyesvállalatokat alapították, azaz tálcán kínálták az évtizedes tapasztalatot. Ezért sem teljesen egyértelmű a “kínai autó” jelző. Ez jelentheti a kínai márka Kínában gyártott autóját vagy a kínai márka Európában gyártott autóját is. Több nyugati gyártónak van üzeme Kínában, ahol európai modellek készülnek, ezekre szintén illik a “Made in China” bélyeg. A Volvót sem könnyű besorolni, a kínai tulajdonban lévő cég a nagy fal mögött is gyárt, de van Belgiumban és Svédországban is üzeme, de még kutatás-fejlesztést is folytat a skandináv országban. [BANNER type="2"] A Kínában alapított márkák, amelyek jó része számunkra ismeretlen, az idei első négy hónapban csak egészen vékony szeletet hasítottak ki a tortából, a piaci részesedésük Európában mindössze 2%, az Egyesült Államokban kimutathatatlan az arányuk. Szám szerint 85 900 autó került forgalomba január és április között a 4,3 milliós piacon, a növekedés viszont 102%-os 2022 hasonló időszakához viszonyítva. Ezt a két százalékot kibontva látszik, hogy az MG begyújtotta a rakétákat, a közel 86 ezer autó 69%-a az övék, majdnem 60 ezer járművet adtak el. Az minőségi ugrás elvitathatatlan, de érdemes megjegyezni, hogy ők már egy Európában ismert márkával tértek vissza, ami pozitív irányba befolyásolja a vásárlási kedvet. Emmanuel Macron francia elnök egyenesen protekcionista gazdaságpolitikát emleget, amellyel gátat lehetne szabni a kínai autódömpingnek. Franciaországban jelenleg 7 ezer eurós (kb. 2,6 millió forintos) állami támogatás jár a környezetbarát autókra, de a jövőben (a környezetvédelem mögé bújtatva) már a gyártási hely is feltétele lehet az igénylésnek. Az elnök elképzelése szerint olyan autókra járna támogatás, amelyek alacsony szén-dioxid kibocsátással készülnek, ergo csak a zöldenergia használatában élen járó uniós (esetleg még észak-amerikai, japán vagy dél-koreai) gyártás jöhetne szóba, a kínai nem. Ez persze nem minden nyugati gyártónak tetszene, a BMW például az iX3-at, a Renault pedig a Dacia Springet gyártja Kínában. A javaslat ösztönözné a gyártókat, hogy a kontinensen tartsák a termelést, persze az más kérdés, hogy az olcsón termelő kínai autók még a támogatások nélkül vagy Kínában létesített zöld gyárak felhúzásával is versenyképesek maradnak-e. [BANNER type="3"]