Tényleg kínszenvedés az izzócsere?

Este van, és télen sokszor köd, vagy éppen csapadék is nehezíti a sötétben való közlekedést. Főúton haladunk, lakott területen kívül, ahol már nincs közvilágítás, és szemből egy motorkerékpár közeledik – csak az lehet, hiszen egy fényszórót látunk világítani. Aztán amikor már majdnem elhalad egymás mellett a két jármű, ijedten vesszük észre, hogy bizony autóról van szó, amelynek nem világít a bal oldali lámpája, és emiatt a szokásosnál beljebb haladt az úton, így korrigálva valamelyest a „félszeműséget”. Ilyenkor elég egy ijedt kormánymozdulat a csúszós, síkos, gyakran lefagyott burkolaton, és mire feleszmélünk, már az árokban vagyunk. Egyre gyakrabban látni kiégett izzós járműveket a forgalomban, és könnyen azt gondolhatjuk, hogy lusták, felelőtlenek az emberek, amiért nem cserélik ki azonnal a tönkrement alkatrészt, akár az útszéli első parkolóban. A gondolatmenet azonban csak elméletben helytálló, mert a típusok zömében olyan bonyolult művelet az izzócsere, amire nem hogy sötétben, de nappal, fűtött garázsban sem vállalkozik az átlagautós.

Elsőként kezdjük egy jó hírrel. 2006 augusztusától Európai Uniós előírás, hogy az izzócsere: 1. könnyen elvégezhető feladat legyen, 2. a kezelési könyvben lépésről lépésre benne kell lennie a folyamatnak, 3. az autóhoz járjanak olyan szerszámok, amire a művelet során szükség van (csavarhúzó, kulcsok). Korábban ez nem volt így konkrétan szabályozva, és a gyárak úgymond vissza is éltek a lehetőséggel, mert egy-egy izzócseréhez olykor az autó egész elejét szét kellett bontani. Az 1990-es évek közepétől az iménti dátumig bezárólag forgalmazott típusok adhatnak okot különös aggodalomra, például a Volkswagen Golf IV, amelynél horrorfilmbe illő szétszerelési jelenet után lehet csak kicserélni az elpukkant izzót – a Golf V és VI szerencsére már nem ezen az úton haladt tovább. Nagyon sok márkánál javasolt szervizhez fordulni, ha ilyen, első látszatra egyszerűnek tűnő probléma adódik. Rémhírek keringenek a FIAT Punto és a Stilo körül, de rettegnek a Daihatsu, a KIA és a Daewoo tulajdonosok is, és nem titok, hogy a korábbi Volkswagen Polo dízelnél még az üzemanyagszűrőt is el kell távolítani az akkumulátorral együtt, hogy újra világítson a lámpa. A kacifántosabb típusok közé tartozik még a Ford Fiesta, a smart fortwo, számos Peugeot modell, és a Renault Scénic II, amelyeknél nagyobb mértékű bontásokra van szükség.
Néhány jó tanács, ha magunk cserélünk izzót. Először is mérlegeljünk. Ne álljunk neki bütykölni éjnek idején, az országút melletti árokparton, ha az izzócsere annyi időbe telik, és majdnem akkora szétbontást kíván, mint egy motorgenerál. Egyrészt a sötétben körülményes a szerelés (elguruló csavarok, patentok…), pláne gyakorlat nélkül, másrészt esetleg olyan berendezésben is kárt tehetünk, ami gátolja a továbbhaladást. Nagy hidegben, szélben, elfagyott ujjakkal szintén nem ajánlott bűvészkedni, inkább legyünk fokozottan óvatosak, érjünk célhoz, és nyugodt körülmények között ott tekintsük át a lehetőségeket. Ha mégis szerelünk, akkor a halogén izzót soha ne fogjuk meg az üvegnél, csak a foglaltnál. H7-es izzóknál nem biztos, hogy az új lámpa helyesen fog világítani, ezért ha nem szervizben cseréltettünk, akkor utána mindig menjünk el fényszóróállításra.
Végezetül joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi újság a xenon technikát használó modellekkel. Ez külön műfaj, hiszen nem hagyományos izzóról van szó. A működés nem túl bonyolult, a két elektróda közötti ív a lámpában lévő xenon gázt ionizálja, aminek hatására a gázon elektromos áram folyik keresztül, és a gázkeverék az említett elektromos ív formájában világítani kezd. Nagyon kifinomult elektronikus rendszer, például a gyújtási feszültség 18-30 ezer Volt közötti értéken mozog, ezért nem véletlen az ilyen alkatrészeken feltűnő formában jelzett magas feszültségre utaló jelzés – eszünkbe ne jusson otthon a xenon fényszóró körül matatni! Akárcsak a LED technológiánál, a xenonnál is az autó élettartamával azonos a tartósság, azaz, ha nem világít a fényszóró, akkor annak komolyabb, mindenképpen szervizben történő javítást igénylő hiba az oka.