Tessék felkapcsolni a lámpát, akár nappal is!

Télen rövidek a nappalok, hosszúak az éjszakák, sokat autózunk sötétben. Örvendetes, hogy az új autóknál már több mint 5 éve szériafelszereltség, az idősebbekbe utólagosan beépíthető (persze a megfelelő szabályok betartásával) a nappali menetfény. Hasznos, hiszen így mindig világít előrefelé a közlekedésben résztvevő autó. Igen ám, de sokan épp ezért hajlamosak olyankor sem kapcsolni egyéb világítást, amikor arra szükség lenne. A nappali menetfénynek továbbá van még egy jelentős hátránya: jellemzően csak elöl van. Bár léteznek ma már olyan modellek, amelyekbe hátul is bekerül a jellemzően LED-es és igencsak dizájnos alapvilágítás, ám ez egyelőre ritka kivétel.
Mind többen tisztában vannak azzal, hogy bár a tompított fényszóró használata lakott területen kívül is ajánlott, azt helyettesítheti az akár csupán elöl világító menetfény is. Igen ám, de csakis hibátlan látási körülmények között. Ugyanis ha van menetfény, ha nincs, a KRESZ 44. paragrafusa minden autóra, illetve autósra szól. Első és legfőbb pont, hogy a

forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

Ez nem lehetőség, kötelezettség. Nem csupán éjszaka, hanem korlátozott látási körülmények között is. Ilyenkor az összes autó számára kötelező a helyzetjelző és a tompított fényszórók használata. További fontos információ, hogy a tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad! Ott sem mindig, hiszen tilos, ha szemből érkezőt, vagy előttünk haladót (a visszapillantón keresztül) vakítunk, illetve ha a távolsági fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.
[BANNER type="1"] Sokan keverik, de a ködfényszóró és a hátsó ködzárófény (hivatalos nevén hátsó helyzetjelző ködlámpa) – szemben a távolsági fényszóróval – lakott területen belül is használható, de csakis akkor, ha a látási viszonyok ezt indokolják. Leginkább a sűrű köd teheti szükségessé a használatát, de előfordulhat, hogy heves hóesésben is jól jöhet a ködfényszóró. Egy biztos, nedves úton nagyon zavaróan tud vakítani, ezért tényleg csak akkor javallott és csak akkor szabályos a használata, ha a látási körülmények valóban indokolják.
Nem elég felkapcsolni, ellenőrizni is kell!
Télen különösen szem előtt tartandó, hogy indulás előtt a járművezető kötelessége a világítóberendezések ellenőrzése. Ha bármelyik izzónk kiégett, ajánlott az azonnali csere. Vannak persze autók, amiknél igen nehezen hozzáférhetők a – legfőképp fényszóró – izzók. Ezeknél egy-egy kiégett lámpával még nyugodtan el lehet gurulni a legközelebbi szervizig. Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor az autó nem vehet részt a forgalomban. Ilyen az, ha az összes féklámpa, az irányjelzők, illetve a bal oldali első vagy hátsó lámpa úgy romlott el, hogy az a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával nem helyettesíthető. A ködfényszóró és a távolsági fény ugyanis nem használható helyettesítőként! Nem szabálytalan, ám rendkívül balesetveszélyes, ha akár jobb oldali kiégett tompított fényszóróval közlekedünk. A KRESZ szerint ilyenkor is „fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban - a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.” Amennyiben autónk fényszórói hibátlanul világítanak, akkor csak két apróságra kell különösen figyelni télen (is): a fényszórók – az autó üvegeihez hasonlóan – legyenek tiszták, továbbá használjuk a magasságszabályzót, hogy terhelt autóval se vakítson a – remélhetőleg jól beállított – fényszórónk.