Toyota emblémával is megérkezett a Ducato: íme a Proace Max!

Hágában jártunk a Toyota és a Stellantis közötti haszonjármű-együttműködés eddigi legnagyobb dobásának menetpróbáján. És ahogy az a képeken is jól látszik, az említett autó nem más, mint a Fiat Ducato egy újabb emblémával, ezúttal Toyota Proace Max néven.

Persze, felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi a nagy szám abban, hogy egy újabb Ducato-klón érkezett a piacra, ám a válasz közel sem ilyen egyszerű.

A Toyota ugyanis már a kisebb Stellantis modellekel is bebizonyította, hogy igenis el lehet adni a francia technikát, ha valóban ott van mögötte a japán márka minőségbiztosítása, szervizhálózata és ügyfélkezelése. Na most akkor ezt képzeljük el úgy, hogy a Ducato még jó is. Mert lássuk be, nem véletlenül toronymagasan a leggyakoribb ez a platform a kategóriájában a kontinensünkön: a típus márkától függetlenül egyszerű, logikus, strapabíró, kellően erős és tartós, illetve ami a legfontosabb, jó áron kínálják a konkurensekhez képest. Erre jön még rá a Toyota ígérete, miszerint - azonos felszereltség esetén mindösszesen 2,5 százalékkal drágábban - az autóhoz jár a 3+2 évre és akár 250 ezer kilométerre kiterjeszthető garancia, az országúti segélyszolgálat, illetve a Toyotától megszokott színvonalú ügyfélkezelés. De térjünk inkább vissza az autóra! [BANNER type="1"] Az utastér 3 ülést rejt, a helykínálat a kategóriában megszokott. Az ülés állíthatósága és a kézifék, illetve a váltókar elhelyezése is a platform jól ismert hagyatéka, bár hozzá kell tenni, hogy az elektromos modelleken mindkettő fizikai összeköttetés nélküli megoldást kapott a műszerfalon. A futómű és a sofőrülés is teljesen megfelelő kényelmi szintet hozott, ám a két utasülés formáján és párnázásán érezhető a spórolás. Ráadásul a tesztkör - a várható felhasználáshoz hasonlóan - az autópályáktól a főutakon és elővárosi területeken át egészen a holland belvárosok kerékpársávokkal összefirkált 30-as zónáiig mindent magába foglalt. A valóban vegyes tesztkör miatt természetesen a motort is próbára tudtam tenni többféle szituációban, ám a tapasztalatok előtt érdemes tisztázni, hogy pontosan melyik erőforrásról is beszélünk. Az egykori PSA csoport ugyanis korábban saját, Peugeot eredetű motorokat használt a platformon, ám ezek nagyobb arányban hibásodtak meg, így az egyesüléskor mindenki átvette a 2,2 literes, Fiat dízeleket. Ezeket használja a Toyota is, 120, 140 és 180 lóerővel, a tesztelt példányban a középső teljesítményszinttel rendelkezett. A 140 lóerős dízel csúcsnyomatéka 350 newtonméter a hatsebességes kézi váltó miatt, nyolcfokozatú automatával 380 newtonméter lenne. A motor a kategóriatársakhoz képest halkan jár, kulturált és kellően erős, a 180 lóerős változatra leginkább a 3,5 tonnás vontatási kapacitás miatt lehet reális szükség. [BANNER type="2"] Ami a rakteret illeti, a különböző külső méretek függvényében 10, 11,5, 13, 15 és 17 köbméteres lehet. A hátsó ajtók alapáron 180 fokban, felárért akár 270 fokban is nyithatók. A Toyota modell a tolóajtó környékén extra festést és rozsdavédelmet is kap, akárcsak az autó alja, a hazai katalógus apalján pedig Magyarországon minden esetben teljes burkolatot kap a raktér. Összességében igaz a Proace Max modellre is, ami a többi Ducato-klónra: ha nem is a kategória legjobbja, de minden téren egy teljesen vállalható színvonalat hoz, kimondottan jó áron. És hogy mi pontosan ez a jó ár? Nos, ez nagyban függ a változattól, hiszen ezer meg egy formában, akár gyárilag választható egyéni átalakításokkal is kérhető a modell a billencstől a hűtősön át az üres alvázig. A hazai piacon ráadásul a raktér padló- oldal- és kerékívburkolatai, valamint a magasabb modelleknél a kabin tetején a felső polc is alapárasak, így nettó 10,61 millió, azaz bruttó 13,47 millió forintért vihető haza. Ha mindehhez a Toyota hátterét, a gyorsabbnak igért express szervizt, illetve a Toyota alkalmazottak által végzett gyártósori minőségellenőrzést és a színvonalasabb korrózióvédelmet is hozzászámoljuk, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy ez lesz a kategória új bajnoka. [BANNER type="3"] A rendezvényen szó esett még a frissített kisebb modellekről, amelyek Toyotásabb arcot és rengeteg új, immáron kötelező biztonsági extrát kaptak, valamint a lágyhibrid rendszerrel felvértezett, jövőre érkező Hilux is megmutatta magát. A Proace City és Proace Van modelleket vezettük is, ám ezekről túl sok újdonságot nem tudok elárulni nektek azon kívül, amit ti is láthattok a képeken. A Hiluxot nem vezethettük, azonban erről a modellről jóval többet tudtunk meg. Jövőre a megszokott motorok indítógenerátoros lágyhibrid rendszerrel érkeznek, így a takarékosság mellett egyenletesebben tudják majd a teljesítményt is leadni. Mindez egyedül a GR Sport változatokra nem igaz, a januártól elérhető, sportosabb küllemmel rendelkező újdonság a jelenleg is kapható, 2,8 literes erőforrással válik elérhetővé. Technikai módosítást alig kap a sportmodell, így egy teljesen más megközelítés, mint mondjuk a Ranger raptor, amely mellé a gyártó pozícionálja, ám így a haszonjármű mivolta terén sem kell kompromisszumokat kötni.