Tudja mi az a követési távolság?

Betalált egy friss felmérés eredménye. Ugyanis annyira azért nem vészes a közlekedési morál, mint amit ma reggel tapasztaltam. 12 éves Toyota Priusom a maga csaknem 4,5 méterével nem egy vészesen kicsi autó, állapotával messze a magyar átlag feletti, tehát nem kellene nem észrevenni az úton. Egy Porsche Cayenne mégsem látott a holtterében, úgy húzta rám a kormányt. Legalább indexelt, nem úgy mint néhány napja egy Peugeot 106-os néni. Fék, apró kürt, mert látszott, hogy tényleg nem lát. Vészvillogóval elnézést kért/megköszönte, hogy beengedtem. A következő lámpánál (Váci út, Lehel tér, kifelé vezető oldal) viszont egy Suzuki Ignis úgy jött át elém, hogy autóink között legfeljebb 1,5 méter volt. Hogy miért kellett az üres szélső sávból a középsőbe jönnie, azt máig sem értem. Jelentősen fékeznem kellett, dudáltam is, majd mindketten pirosat kaptunk. Emberünk kiszáll, ingerülten kérdez:

Tudja mi az a követési távolság?

Én tudom, épp azt nem hagyott nekem - adom válaszul. Szerinte az autóink között volt vagy 8 méter... Szinte röhögve válaszoltam, hogy nem, nagyon nem volt annyi, „Jó, akkor elnézést, további szép napot!” - köszönt el, de azért nem tűnt úgy, hogy belátta rossz tettét, nevetséges reakcióját. Én pedig kérdezem: most ez komoly? Engem tol le azért, mert megszünteti előttem a biztonságos követési távolságot, és ezzel veszélyhelyzetet teremt? Megjegyzem, egyszer hasonló miatt törtem össze valahai Chevrolet Sparkomat, mert az nagyon nem tudott úgy lassulni, mint az elém bejövő BMW X5. [BANNER type="1"]
A fentiek alapján abszolút nem lep meg az Automax közlekedési morált vizsgáló, 3000 autós körében végzett felmérése. A szemetelés, a követési távolság figyelmen kívül hagyása, a jobbra tartás elmulasztása, illetve az index mellőzése a legjellemzőbb látható szabálytalanságok a hazai autósok szerint. Mindezek alapján nem egy döbbenet, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka úgy látja, a sofőröknek javára válna, ha időközönként újra kellene vizsgázniuk a KRESZ-ből.
„Szerencsére az eredmények között van pozitív is, a megkérdezettek szerint például az egyik legkevésbé jellemző az, hogy nem segítjük a megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű továbbhaladását” – részletezte az eredményeket Nagy Tibor, az Automax Kft. ügyvezetője. A kutatás keretében azt is vizsgálták, hogy melyik egyértelműen látható és beazonosítható szabálytalanság a legelfogadhatatlanabb az autósok körében. Itt a piroson való áthajtás végzett az élen, amit a megkülönböztető jelzéssel érkező jármű figyelmen kívül hagyása, illetve az indexelésről való „megfeledkezés” követett. Ezek közül a második tehát nem túlzottan jellemző, utóbbi azonban erősen.
Minden 10. autós belefásult a közlekedési morálba
Ha a szabályosan közlekedő autóst egy másik balesetveszélybe sodorja, először is igyekszik azt elkerülni. „Ahogy egy válaszadó fogalmazott, addig jó, míg a másik autós tud segíteni a szabálytalan sofőrnek. Persze utána már jöhet a feszültség levezetése, ami legnagyobb valószínűséggel egy kiadós dudálásba torkollik, ezt a káromkodás, a reflektorozás, illetve az előbbi három kombinációja követi” – mondta Nagy Tibor. El kell ismerjem, a dudálás és a reflektorozás rám is jellemző. Hogy ezt nem kellene, arra már több jelzést is kaptam - hogy szolidan fogalmazzak.
Nagyjából minden 10. autós ugyanakkor belefásult a közlekedési morálba, ezért ha szabálytalansággal szembesül, még akkor sem alkalmaz „stresszlevezetőt”, ha őt magát a másik autós balesetveszélyes helyzetbe hozza: rezignáltan tudomásul veszi, hogy ez a közlekedés velejárója. Nagy ritkán – körülbelül minden 200. esetben – viszont elszabadulnak az indulatok: a felbosszantott vezető a szabálytalan után iramodik, hogy annak szemébe nézzen, illetve elégtételt vegyen. „A beszámolók szerint a tipikus forgatókönyv, hogy a szenvedő alany megelőzi a szabálytalankodót, majd befékez előtte, de ásványvizes palack, illetve félig elfogyasztott alma is repült már a másik sofőr felé. Egy vitás közlekedési helyzet eredményeként előfordult olyan eset is, hogy az egyik sofőr egészen addig követte a másikat, míg az negyedórányi kocsikázás után egy rendőrkapitányság felé vette az irányt, s ott leparkolt” – tette hozzá Nagy Tibor. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen „móresre tanítás” ugyanolyan, vagy még jobban veszélyes tud lenni, mint az azt kiváltó szabálytalanság.
A prémium márka = szabálytalankodás?
Az Automax kutatásában inkább már a bennünk élő sztereotípiákra mutat rá az a két toplista, melyek a márkák viszonyában rangsorolták a szabálykövetés, illetve szabálytalanság tényét. A magyar autósok sorrendben a BMW, Audi, Suzuki, Mercedes, illetve Volkswagen márkájú járművek vezetőit gondolják a leginkább szabálytalankodóknak, míg szabálykövetés tekintetében a Suzuki, Opel, Volvo, Toyota és Ford végzett az élen.
„Nem hiszünk abban, hogy minden BMW-s szabálytalankodik, vagy hogy a Suzuki-tulajdonosokra a legkevésbé jellemzőek a kisebb-nagyobb közlekedési kihágások, már csak azért sem, mert ez utóbbi márka mindkét toplistában helyet kapott. Az eredmények sokkal inkább az előítéletekre mutatnak rá, vagyis arra, amiket egy márkatulajdonosról általában véve feltételezünk” – árnyalta az eredményeket Nagy Tibor. A szakember hozzátette, a kutatás során megosztott történetekben sokszor kérdőjelezik meg az autósok a másik járművezető KRESZ-tudását. Éppen ezért nem véletlen, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka szerint a sofőröknek javára válna, ha bizonyos időközönként újra kellene vizsgázniuk KRESZ-ből. Az életre szóló KRESZ-vizsga hívei körében egyébként magasabb a nők, illetve a 40 év alattiak aránya.
Meg kell jegyezni természetesen, hogy a kötelezően ismétlendő KRESZ-vizsga önmagában nem lenne elegendő hatású a közlekedésbiztonság fokozása érdekében, ha viszont összekötik olyan oktatással, ami a felelősségteljes közlekedésre ösztönözne, akár balesetek elemzésével, az egyes szabályszegésekből eredő kockázatok és az azokért kiosztható büntetések bemutatásával, már lehetséges, hogy javulna a közlekedési kultúra.