Új parlament, új javaslatok autós szabályzásokra

Bár folyamatosan növekszik mind az új, mind pedig a használt autók piaca, az iparág még mindig nem tart ott, ahol tartott 10 évvel ezelőtt, s a törvények adta játékszabályokat betartók bizony nehéz helyzetben vannak. Az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) számos aktuális témát terjeszt a friss parlament 2014. évi tavaszi ülésszaka elé. Később roncsautó-programot indítana be és egyben korlátozná az átlagosnál környezetszennyezőbb autók importját. Már most központi járműtörténeti adatbázissal fogná vissza a nem hivatalos autószervizek működési lehetőségét, a teherautók és a cégautók kapcsán (azaz a termelőeszközökre) ugyanakkor adókedvezményt kínálna, a veszélyes hulladékokat pedig minden forgalmazóval visszavetetné, s a robogókat is regisztrációhoz - ha nem is rendszámhoz - kötné. [BANNER type="1"] A teljes magyarországi autós szakma képviseletét hirdető ANK és MGE két javaslatcsomagot is nyilvánosságra hozott, egy szűkebb, 5 pontos lista már teljesen kidolgozott, amelyet a tavaszi ülésszakra javasol, de már most előrevetíti az őszi ülésszakra kidolgozandó javaslatait, sőt, még továbbiakat is, hogy legyen idő velük barátkozni.
A tavaszi ülésszakra még csak 5 pont vár, az első ráadásul egy már meglévő rendszer, a központi járműtörténeti adatbázis továbbfejlesztését jelenti. Ma már minden műszaki vizsgán rögzítik az óraállásokat, s azok bárki számára lekérdezhetőek. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az adatfelvétel nem elég gyakori, nem elég hatásos még az óratekerés visszaszorítása. Sokkalta jobb lenne, ha az összes szervizlátogatáskor bejegyzésre kerülne az óraállás, s az is, hogy aktuálisan milyen műveletet végeztek az autón. A nem hivatalos szervizek nyilván nem rendelkeznének bejegyzési joggal, így működésük új akadályba ütközne. Azt pedig félve jegyezzük meg, hogy csak bízni tudunk abban, hogy amennyiben a rendszer bevezetésre kerül, akkor a vásárlók lesznek annyira bölcsek, hogy csakis igazolható múlttal rendelkező autót vesznek majd, s így valóban háttérbe szorulhat a feketegazdaság. Utóbbi egyébként az ANK-MGE javaslatcsomag második pontja, azaz olyan egységes működési feltételrendszer kialakítása, amely csökkenti a legális javítói szakma versenyhátrányát, természetesen egységes ellenőrző-rendszerrel, hogy az előírásokat nem teljesítő műhelyek ne kaphassanak működési engedélyt, számla (és garancia) nélkül ne javítson senki sem autót.
A tavaszi javaslatcsomag további pontja a forgalomból való kivonás rendszerének átalakítását kéri annak érdekében, hogy a rendszer áttekinthető legyen és a biztosítási csalások elkerülhetők legyenek, sem lopások fedezésére, sem már nem létező, elbontott autók bujtatására ne legyen alkalmas a rendszer, azaz már nem létező autók ne legyenek a forgalomból ideiglenesen kivont állapotban. Ma ugyanis 10 évig is nyújtható az átmeneti kivonás, így az állami ellenőrző szerep pontosan ennyi ideig nem tud érvényre jutni. Miként azt Erdélyi Pétertől, az MGE ügyvezető elnökétől megtudtuk, az MGE feltételezése szerint a forgalomból átmenetileg kivont járművek nagy része nem létezik vagy már nincs Magyarországon. Az MGE javaslata csakis legfeljebb 1 évre engedélyezné (egyszeri alkalommal) az ideiglenes kivonást, bevezetné ugyanakkor a 8 hónapra, március 1-től október 31-ig érvényes szezonális forgalmi engedélyt és rendszámot időarányos KGFB-vel és teljesítményadóval. Várjuk!
Az őszi parlamenti ülésszakra további 9, még későbbre pedig 3 egyéb javaslatot tett az MGE-ANK páros az autózás, illetve az autópiac élhetőbbé tételére. Hogy ezekből bármi is megvalósul-e, az már a kormányzat döntése lesz. A képlet nem csak arról szól, hogy szeretne-e kevesebb adóbevételt, hanem arról is, hogy a kevesebb adóbevétel mellett szeretne-e több embernek munkát adni, szeretne-e még több üzemanyagot, még több adóbevételt termelve eladni. Szeretne-e előnyt adni a hivatalos javítóknak azzal, hogy 100%-ra emeli az áfakörbe tartozó tulajdonosoknál a javítási anyagköltség és munkadíj kapcsán visszaigényelhető áfát? Szeretné-e felpörgetni a motorpiacot a regisztrációs adó kiigazításával? Szeretné-e a termelőeszközök frissítését elősegíteni a tehergépjárművek vagyonszerzési illetékének eltörlésével és a cégautók áfájának visszaigényelhetőségével? Szeretne-e tisztább levegőt, szerényebb emissziót az Euro3-asnál rosszabb környezetvédelmi normájú autók importjának tiltásával. Szeretné-e támogatni a tisztán elektromos és a konnektorból tölthető (plug-in) hibridek vásárlását és üzemeltetését? Szeretné-e ellenőrizhetőbbé tenni a közlekedést a rendszám nélkül futó robogók azonosíthatóságának megoldásával? Szeretné-e a veszélyes hulladékok kezelését rendezni azzal, hogy az összes forgalmazó (a hipermarketek, de még a webáruházak) is vegyék vissza megsemmisítésére az általuk forgalmazott termékeket? Szeretné-e támogatni azt, hogy a gyártók és a forgalmazók alkalmazottai kedvezményesen vásárolhassanak autót? Ma ezt ugyanis a listaárnál alacsonyabb vételár esetén csak szja fizetésével tehetik meg. Az év végére bizonyára megtudjuk, hogy az őszi ülésszakra javasolt – elsősorban, de nem kizárólag -, az adójogszabályokat érintő javaslatokból megvalósul-e bármi.
Még távolabbi célként, illetve lehetőségként említi az ANK-MGE páros, hogy a forgalomból való kivonás kereteinek átdolgozása kapcsán célszerű lenne egy új autók vásárlását ösztönző roncsautó-programot is bevezetni, illetve a teljes gépjárműadó-rendszer környezetvédelmi szempontok alapján átgondolása is, valamint a vegyes használatú kishaszonjárművek fogalmának újragondolása és bevezetése. Mindez azonban még nagyon a jövő zenéje. Változtatások egyelőre még tervben sincsenek, a cikkben említett módosítások csak javaslatok.