Védekezés a gyorshajtási bírságok ellen

Nem csak a bírságok miatt, a nagy sebességű autózáskor megemelkedő fogyasztás okán sem olcsó dolog a sebességkorlátozások önkényes felülbírálata. Ennek ellenére bárkivel előfordulhat, hogy átmeneti sebességkorlátozáshoz telepített sebességmérésbe fut az ott előírtnál gyorsabban. Autópályán könnyű néhány másodpercre elpilledni és 130-cal, azaz 30 százalékos sebességtúllépéssel belefutni egy 100-as limitbe, vagy egy alapvetően 70 km/órás engedélyezett sebességű főútvonalon, például az M5-ös autópályáról Budapest belvárosa felé vezető Nagykőrösi úton, fékezés nélkül megérkezni az 50-es korlátozásba. Ezen esetekben egyaránt a legszerényebb, 30 000 forintos bírságra kell számítani (az egyes sebességtúllépésekhez tartozó „díjakat” táblázatunk összesíti).
A hozzám hasonló szabálytisztelő nyárspolgároknak ezért még egyáltalán nem érdemes fegyverkezniük a sebesség-ellenőrzők ellen, ám a dinamikusabban autózóknak megtérülő lehet felvenniük a kesztyűt a közeggel, ugyanis már két „belépő” vagy egy közepes bírságért is többet fizethetnek, mint egy hatásos védelmi rendszerért. A sebességmérők elleni küzdelemben aktív és passzív védelmi rendszerekről beszélhetünk. Passzív egy rendszer, ha csak jelzi a vezetőnek, hogy sebességmérést észlelt. A radaros (azaz rádiófrekvenciás) készülékek ellen ezzel meg is van a védelem, a detektorok az itthon alkalmazott K, Ka és Ku sávokban dolgozó készülékeket gond nélkül felismerik, valamint az összes, K sávban dolgozó kapunyitót is. Ezért aztán a detektorok jóval több alkalommal jeleznek, mint ahányszor sebesség-ellenőrzőt látnak, de ezzel voltaképp csak kordában tartják az autósokat. Nem érdemes ezeket, a naponta bejárt útvonalakon könnyen megjegyezhető pontokat örökre vak riasztásúnak tekinteni, a dörzsölt rendőrök könnyedén állhatnak olyan helyre, ahol amúgy is jelezne a detektor. Noha a rádiófrekvenciás sebesség-ellenőrzők legjobb esetben is csak 200 méterről szűrhetők ki, ezek sebességet megállapítani igen szűk, 50 méteres tartományban tudnak csak, ezért a mérésről értesült sofőrnek még rendszerint elég ideje van tempójának mérséklésére.
Gyorshajtásért kiszabható közigazgatási bírságok
50 km/órás megengedett sebességig
50-100 km/órás megengedett sebességig
100 km/órás megengedett sebességtől

Alapvetően más a helyzet a lézeres mérésnél, ami akár 2 kilométeres távból és kedvező körülmények esetén akár 0,3-0,5 másodperc alatt megállapíthatja az autó sebességét, azaz hiába jelez a detektor, kevés az idő a sebesség csökkentésére. A távolról megállapított gyorshajtáskor hiába nem készíthető még olyan fénykép, amin a rendszám olvasható, az autót lekövetve (és képekkel dokumentálva), valamint közelről is lefényképezve, a gyorshajtás teljes mértékben bizonyított. Magyarán szólva, a háromlábú műszert meglátva már szinte fölösleges fékezni, ha addig gyorsan mentünk, már jó eséllyel nincs menekvés a bírság elől.
Védekezni persze a lézer ellen is lehet. Egyrészt minél sötétebb és minél mattabb egy autó, annál jobban nyeli el, azaz kevésbé veri vissza a lézersugarakat. Tehát a lézeres sebességmérő kijátszása szempontjából a legjobb a matt fekete fényezés, a legrosszabb pedig a krómozott orr. A lézer azonban a radarral szemben nem csak kijátszható, hanem blokkolható is (legalábbis Magyarországon), ezt nevezzük aktív védekezésnek, hiszen a detektor nem csak jelzi a mérést, hanem maga is tesz a mérés meghiúsításáért, blokkolásáért. A blokkolók lézersugarat érzékelve, azt megzavaró sugárral, infra LED-ekkel vagy a profibbak lézerdiódával/lézerdiódákkal válaszolnak, így a sebességmérő nem lesz képes a sebesség megállapítására. Fékezni persze ekkor is kell, a lézerblokkolók ugyanis csak bizonyos távolságig tudják visszatartani a sebességmérő sugarakat. Ez a távolság a blokkoló teljesítményétől és az autó méretétől függ, nagyobb furgonra, terepjáróra például akár négy lézerdióda is ajánlott lehet, míg egy kisautó akár egy diódával is ugyanolyan mértékben távol tarthatja a sugarakat. A lézersugaras mérőblokkolók nem csak fokozott teljesítményükkel jobbak a LED-eseknél, hanem azon jellemzőjükkel is, hogy őket a sebességmérő egyáltalán nem tudja felismerni, míg a LED-esek javát zavaróként regisztrálja a műszer. Ennek itthon ugyan nincs döntő jelentősége, de a blokkoló használatát, illetve akár birtoklását is tiltó országokban (lásd táblázatunkat) komoly büntetések kaphatók a felismert zavaróért. A külföldre sokat autózóknak tehát fokozottan ügyelniük kell a rejtett beépítésére, vagy ügyes trükként választhatnak akár parkoló-szenzorral kombinált rendszert is. A blokkoló és a detektor miatti bírságra itthon ugyan nem kell számítani, de abban biztos lehet mindenki, hogy amennyiben ilyen készüléket lát a rendőr, jó eséllyel az izzókészlet hiánytalanságát és az elsősegély-csomag érvényességét is alaposan szemügyre fogja venni.
Radardetektorok és lézerblokkolók legalitása
Forrás: traffipax.eu
Fontos kérdés a detektorok és a blokkolók elhelyezése. A radaros sebességmérők kiszűréséhez a szélvédő felső részéhez, a lézeresekhez azonban a rendszámtáblához közel kell telepíteni az érzékelőket. Utóbbiakat ugyanis nem csak a rendszám leolvashatósága miatt, hanem azért is oda irányítják, mert a táblák különleges csillogó bevonata minden autón a legjobban tükröződő felületet jelentik. Minél közelebb kerül az autó a sebességmérőhöz, a lézernyalábok annál szűkebb csóvával vetülnek a rendszámra, azaz az ablakba tett mobil detektor könnyen lehet, hogy nem is érzékeli a közeli lézeres sebességmérőt. A lézeres sebességmérők kiszűréséhez tehát a legjobb védelmet a fixen beépített és a rendszámtábla közelébe telepített érzékelők adják és a korábban vázolt okok miatt a blokkolókat is a rendszámtábla magasságába kell elhelyezni. Noha blokkolót a hátsó rendszámhoz is lehet telepíteni, messze nem annyira érdemes, mint előre. A hátulról mérőket ugyanis legtöbbször előre látni s a detektor is jó eséllyel előre jelzi azokat, így van idő lassítani elérésükig. A megszállott gyorshajtóknak azonban jó eséllyel megérheti a hátsó pajzs is, előfordulhat ugyanis, hogy extrém nagy tempóról nincs idejük a megengedettre lassítani.
Ár tekintetében magas a szórás a detektorok között, 15-20 ezer forintért is létezik már szenzor, de egy profibb készülék ennek három-négyszerese is lehet. Utóbbiak között GPS-vevős, külső, a rendszámhoz telepíthető lézer-felismerős egyaránt szerepel. A blokkolók már komolyabb 85-300 ezer forint közötti kiadást jelentenek, ám a sokszor dinamikusan autózóknak ezek is bőven megérhetik árukat, pláne, hogy szenzoraikkal akár a parkolást is segíthetik. Az autóhoz passzoló védelemért mindenképp detektor-specialistával érdemes konzultálni, a blokkolókat úgyis szakműhellyel kell beépíttetni.