Vissza a földszintre - Nissan Pulsar menetpróba

Hogy ne legyünk gonoszak, nem a nagyon csúnya és ezen kívül semmi másról nem emlékezetes Tiidát hozzuk fel. Legyen inkább a Sunny és az Almera a gondolati fonal, amikor a Nissan visszatéréséről értekezünk. 2007-ben a C és D szegmensben nem az addig ismert, hagyományos autóit újította meg a japán cég, hanem egészen más irányba indult. A kifutó kompakt Almera és a nála eggyel nagyobb, már szintén öreg, bamba arcú Primera helyett a megemelt padlószintű, terepjárós beütésű Qashqai lett az új "vedd meg" Nissan. Az ötlet bejött, a Qashqai sikeres lett, már a második generációjában készül, ami sokkal jobb az elsőnél - így adnak el belőle sokat.[BANNER type="1"]

A crossover divat persze azóta sem csillapodott, de közben a nagy válság után újraélénkülő összeurópai újautó-piacon továbbra is a kompaktokból fogy a legtöbb. Golf, Auris, Focus, Astra, 308 - ugye ismerős a sor? A Nissan nagyon japánosan állt hozzá a hagyományos felépítésű Golf konkurensének kifejlesztéséhez. Csinálhattak volna bármit, rámehettek volna a minőségérzetre, és bár ezen a téren sem rossz a Pulsar, de nem ebben kiemelkedő. Rajzolhatták volna a legszebbre. Csak remélni tudom, hogy ez sem volt fő prioritás, mert ez bizony nem jött össze. Milyen autót akartak? Gazdaságosat, kényelmeset, ami sokat ad, de szolidan lehet árazni és a lehető legnagyobb belterű.

Ez utóbbi rovására kissé ráment a külső, mert az extra hosszú tengelytávval nagyon furcsák az arányai, amit a hátsó lámpák kitüremkedése és a nem túl lejtős tetőív csak fokoz. Így viszont sikerült több középkategóriás hátsó lábterénél is nagyobbat pakolni a Pulsarba, megfelelő fejtérrel és egy katalógusérték szerint nem a leghatalmasabb de, érzésre bőven jó méretű csomagtartóval. Gyakorlatilag a C szegmens Skoda Superbje lett (szemre még a Skoda Octaviáénál is nagyobb a Nissan által is a kategória legjobbjának mondott hátsó lábtér). Ha lenne belőle kombi, akkor az lenne az ideális taxi. Így meg azoknak a családoknak megoldás, ahol a szülők két langaléta kamasszal maguk mögött utaznának és a Qashqai kicsi lenne nekik. Vagy csak egyszerűen nem akarnak a magasban ülve autózni, hanem köszönik, de maradnának inkább a földszinten.


A Pulsar nem csúnya autó, de én biztos nem a formái miatt venném. Bele kell ülni és menni kell vele, akkor igazolja minden pozitív előítéletünket. Ez a Nissan is egy nagyon kellemesen, stresszmentesen vezethető kocsi. Könnyű kormánnyal, puha kuplunggal, nem túl lágy, de a hazai úthibákat mégis hatásosan kiszűrő futóművel. Ergonomikus, de a mai trendnek megfelelően kissé magas vezetői pozíciójával a legtöbb autós minden igényét kielégíteni hivatott, és tényleg kielégítő csomag ez. És annál persze még jóval több. A Nissan Aktív Biztonsági Pajzsnak nevezett, a legmodernebb vezetéssegédeket tartalmazózó pakkja a Pulsar esetében sávelhagyás-figyelmeztetéssel, holttérfigyelővel, mozgó tárgyak észlelésével és vészfék asszisztenssel operál, ahogy az ma ebben a kategóriában elvárható. Ha meg ezekre nincs szükség, csak kell egy méretes modern új autó, akkor már 4,39 millióért el lehet vinni a benzines alapmodellt.



Volt szó sportosságról az autóról szóló prezentációban, ez persze inkább marketingvicc. A Pulsar egy teljesen kellemes, semleges karakter, ami persze az indokolatlanul gyors kanyarokat és a már bunkóságba hajló nyomulást is zokszó nélkül végrehajtja, ha épp az kell. A nehezebb dízel nyomatékból nagyon jól megy, de a benzinest kiforgatva is teljesen jókat lehet autózni, és az kevesebb orrtolással veszi az ívet. A jókat autózni persze azt jelenti, hogy gyorsan és kényelmesen, mert a kormányzás érzetre nagyon szintetikus, azaz a kerekek és az út kapcsolatáról sok visszajelzést nem közvetít. Az elöl gólyalábas, hátul csatolt hosszanti lengőkaros felfüggesztéssel a kategóriaátlagának megfelelő és jó a Pulsar viselkedése, de a sportos jelzőt hagyjuk meg például házon belül a 370Z-nek.

A Pulsart természetes könnyedséggel lehet terelgetni, van aktív nyomvonal-szabályzás, ahogy a vele szerkezetileg is rokon Qashqai-ban. Ez az elektronika az egyes kerekek fékezésével modellezi a komolyabb, többlengőkaros futóművek passzív önkormányzását és ezzel javítja a kanyarodási képességet. Ebből a gyakorlatban nem sokat érezni, egyszerűen jó minden részegység. A váltó pontos, nem jár hosszú úton és a jól áttételezett hatodikkal a dízel olyan 2200, a benzines meg 2700-as főtengelyfordulat körül pörög 130-nál. Tág határok között állítható a vezetőülés, meg a kormány és még az A oszlop sem takar ki vészesen sokat a panorámából. Az első ülésekhez nincs gerinctámasz, de anélkül is elég kényelmesek. Érdekes, de a bőrhuzatosnál az én hátam a sima szövetkárpitosat jobban szerette, pedig formára ugyanazok. A bőrkárpit a leggazdagabb felszereltséghez rendelhető kevés extra egyike, ára 290 ezer forint.


Míg a közvetlen előd Tiidát kinevette mindenki, és tényleg csak nyugdíjasok vették, addig a Pulsar nagyon is ajánlható családi autónak. Nem pont úgy mint a Qashqai, nem annyira trendin, de ha szabad ilyet írni, sokkal bölcsebben. A Qashqai tesztjében már leírtakra csak kontrázni tudok: az is jó, de szerintem még mindig ez az autószerűbb, magamnak ezt választanám. Mert belül nagyobb és bár literben kisebb, de formára használhatóbb a csomagtartója, olcsóbb és ráadásul kevesebbet is fogyaszt. Biztos vagyok abban is, hogy lesz akinek meg kifejezetten tetszik majd a külseje is és az is, hogy megint csinál úgymond rendes autót a Nissan.