Zöldségen élő nagyvadak

Egy csapat, de két nagyon különböző játékos. Hiába tűnik úgy, hogy az egyaránt zöld rendszámot viselő Audi Q7 e-tron, illetve a Volvo XC90 T8 konkurens modell, hiszen mindketten konnektoros hibrid nagyméretű SUV-k, valójában két külön világot képviselnek. Az Audi dízel, míg a Volvo benzines. Mindkettőben van persze villanymotor is, az Audié az erősebb, de nem csupán ezért tűnik az inkább villanyautónak, hanem azért is, mert jóval nagyobb, 9,2 helyett 17,3 kWh-s lítiumion akkumulátorával komolyabb, 56 kilométeres hatótávot ígér. Igaz, kisebb akkumulátorával a Volvo 40 kilométeres emissziómentes hatótávja nagyobb szó. A gyakorlatban a Volvóval 30-35, míg az Audival 48-50 kilométeres elektromos hatótáv adódott. Utóbbival jóval nagyobb az esély arra, hogy ne kelljen beindítani a Volvo 2,0 literes benzinesénél másfélszer nagyobb, 3,0 literes V6 TDI-t, de ezeknél természetesen jóval több köztük az eltérés.[BANNER type="1"]

Méretkülönbségek. Bár a Volvo a szögletesebb forma, az Audi drabálisabb, 10,1 centivel hosszabb, ugyanakkor 4 centivel keskenyebb, tengelytávja 1 centivel nagyobb. Ahogyan szélességben, magasságban is a Volvo a nyurgább, utóbbiban 3,4 centi a többlete. A szögletesebb Volvo csomagtérből is méretesebbet ad. Mindenképp szélesebb a Volvo puttonya, s bár az összes hátsó ülést a padlóba hajtva az Audi is 2,1 méter hosszú rakteret ad, az XC90-é hosszabb 5 ülés mögött, még a leghátsó ülések kihajtogatása esetén is egészen nagy, 56 centi hosszú.
Ülésrend. Alapvető különbség az e-tron és a T8 között, hogy míg utóbbihoz a kisebb akkumulátor miatt megmaradt a hétülésesség opciója, a konnektoros Q7 csakis ötüléses lehet. Mivel mindkét modell a prémiumszegmens vevőiért indul, nem meglepetés, hogy az ülések kényelemére sok panasz nem lehet, de a két modell közül az első ülések kapcsán egyértelmű győztes hirdethető, az pedig a Q7.

Méretesebb, formázottabb, jobban személyre szabható az Audi fotele.

Helykínálatával is jobb az Audi, hiába keskenyebb kívülről, belülről tágasabb, belső szélesség és belmagasság kapcsán is, nagyobb tengelytávjával a második sori lábtér is nagyobb. Bár a hátsó ülések mindkét autóban függetlenek, az XC90 középső helye kompromisszumosabb. Egyébként a Q7 esetén is igaz, hogy nem a szélsőkkel egyenértékű a középső ülés, de azért a Volvóénál szélesebb. A Q7 ráadásul középen és az első utasülésnél is ad Isofix csatlakozót, míg az XC90 csak középső sorának szélső helyein.
Ízlés és konfiguráció kérdése. Legalább annyira egyéni ízlés, mint az adott darabok konfigurációs kérdése, hogy belülről melyik modell szimpatikusabb. Esetünkben az Audi komor fekete, a Volvo barátságosabb mogyoróbarna bőr kárpitozásával alapvetően különbözött, ez talán még jelentősebben befolyásolja a beltér hangulatát, mint a formavilág, ami adott. Az Audi mindenben egy fokkal minőségibb, műanyagjaival, összerakottságával és csendjével is. Legalábbis a tesztautók esetén ez egyértelműen kirajzolódott. Adott az is, hogy bár mindkét autó menürendszere magyar nyelvű, az Audi infotainmentjének grafikája szebb, de még kezelhetősége is jobb, kevésbé megszokást igénylő.
Eltérő hajtásláncok. Hiába beszélünk egyaránt konnektoros hibridekről, hajtásláncban bizony nagyon különböző a két SUV. És nem csak azért, mert az Audiban egy 3,0 literes V6 TDI (258 LE, 600 Nm) dolgozik - szemben a Volvo 2,0 literes, négyhengeres, turbós benzinesével (320 LE, 400 Nm). Hanem azért is, mert az Audi a nyolcfokozatú automataváltó házába építette 128 lóerős, 350 Nm nyomatékú villanymotorját, hogy a két motor együttesen hajtson a hagyományos Torsen differenciálműves quattro összkerékhajtáson keresztül. A Volvo viszont a hátsó kerekekhez rakta a maga 87 lóerős, 240 Nm nyomatékú villanymotorját. Van neki továbbá még egy villanymotorja, ami egyben generátor és önindító is, elöl. Így aztán lóerőben a Volvo ad nagyobb számot (407 vs. 374 LE), míg nyomatékban az Audi a nyerő (700 vs. 640 Nm). Ennek megfelelően a Volvo egy picikét nagyobbat tud lépni. Ha igazán odalépünk neki, akkor 5,6 másodperc alatt 100 km/órára ér, míg az Audinak ahhoz 6,2 másodperc szükséges. Viszont tisztán elektromosan használva erősebb villanymotorjából adódóan az Audi az élénkebb.

Mozgásukkal is nagyon mások. A gyakorlat igazolja az elméleti jellemzőket. Ha csak finoman, netán tisztán elektromosan kívánunk autózni, a Q7 erősebbnek tűnik, ha viszont alaposan meg kívánjuk hajtani a nagyméretű SUV-kat, akkor már kijön az amúgy is könnyebb XC90 nagyobb teljesítménye. De vajon tényleg arra van szükség? A hétköznapi autózásban többre tartható, hogy bár mindkét autó légrugós volt, az Audi fényévekkel szebben rugózott. A szintszabályzás, a pakoláshoz leengedhető far persze a Volvónál is megvan.
Melyik a biztonságosabb? Az Euro NCAP töréstesztje szerint mindkét autó ötcsillagos (már a tavaly frissített szempontrendszer szerint), viszont hajszálnyi előnyt mutat a Volvo. Ez aligha fog dönteni a két autó között, az viszont már talán, hogy bár a Volvo élénkebb, jobb a gázreakciója, de több mint 100 kilogrammal szerényebb tömege is mellette szólhat. Az Audi pedig csendesebb, kényelmesebb, illetve a márka által csúcsra járatott minőségérzetben is jobb. Ugyanakkor veszélyesebb. Ha egy kicsit is provokáljuk - amit a mogyoródi Groupama Tanpályán tettünk meg - akkor azonnal kitör a feneke. A Volvónak sokkal messzebb van a tűréshatára. Az viszont mindkét autóra igaz, hogy ha egyszer megcsúsztak, akkor ember legyen a talpán, aki összeszedi őket, közel 2,5 tonnás tömegükkel.

Hiába sugároznak jelentős biztonságérzetet, alázatot követelnek, a fizika ezekkel az autókkal sem kivételezik!

Mindkettőjükben van persze baleseti vészhelyzetre felkészítő rendszer. Az Audi már kisebb megcsúszásnál is finomabban megfeszíti az övet, láthatjuk a műszerfalon, hogy dolgozik az Audi pre safe, míg az eleve csak később megcsúszó Volvo valóban csak vészhelyzetben feszíti öveit, akkor viszont olyan erővel, hogy hetedik hónap után járó kismamáknál azonnal indulhat a szülés.

Lehet győztest hirdetni? Ma már szinte minden kategóriában igaz, hogy tagjai között szinte csak az ízlés kell döntsön, és ez itt fokozottan így van. Ha a két tesztautó közel 24 millió forintos alapárát nézzük, akkor is a Volvo az olcsóbb, de a konkrét példányok közül az Audi már közel 9 millió forinttal drágább volt. Ez akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük nagyobb kapacitású akkumulátorát, feláras 7,2 kW-s töltőjét, illetve érezhetően jobb minőségét. Ha viszont azt nézzük, hogy az Audival nem nehéz 50 kilométert is megtenni csupán árammal, míg a Volvónál 35 kilométer körül alakult a maximális elektromos hatótáv, már bőséggel elgondolkoztató lehet a Q7 is. Pláne úgy, hogy lemerült akkumulátorával is takarékosabb volt 1 literrel, mint az XC90 - a Tanpálya eco körén 7,1 vs. 8,1 l/100 km adódott. De nézhetjük úgy is, hogy ahol a Volvo már lemerült, ott az Audi még tud menni emissziómentesen vagy hibridként is, utóbbi esetben (szintén az említett tesztkörön 3,6 l/100 km gázolaj, plusz még 13,6 kWh/100 km áramfogyasztással. Nincs tehát csoda, fogyaszt az Audi is bőséggel, csak nagy az akkumulátora.

Ezek az autók nem a spórolásról szólnak, egyikőjük sem.

Viszont a Q7 mindenképp sokkalta jobb hatótávot tud (könnyedén 1000 kilométer felettit, míg a Volvónál az 500 km is csoda), ha tehát nem kell a hatodik, hetedik ülés, a legtöbb szempont szerint sokkalta jobb autót kapunk a négykarikásoktól. A szimpátia, valamint az egyedi ajánlat kérdése persze mindenkinél másképp adódik. Aki ilyet venne, próbálja ki mindkettőt, kérjen ajánlatot, ne feledje, hogy ott a szintén zöld rendszámos BMW X5 is, de egyet kérünk, senki se gondolja, hogy ezek - az esetlen hazai törvényi szabályzáson túl - környezetkímélő autók. Továbbá bármelyiket is vegye, hajtsa ésszel és nagy óvatossággal, mert lehet ám velük jókorát esni, amit nem közúton, hanem ahogyan mi is tettük, tanpályán érdemes kipróbálni.