Középkategóriás dízel kombik 3 millióért

Ahány ház, annyi szokás, ettől függetlenül az autóvásárlásban igenis vannak olyan tipikus igények és elvárások, amelyek egy-egy nagyobb kört alkotnak. Az egyik ilyen kétségtelenül azoknak a tábora, akik családjuk utaztatására középkategóriás, kombi karosszériás, dízelmotoros kocsiban látják az ideális megoldást, amely keveset fogyaszt, a benzineseknél tekintélyesebb forgatónyomaték miatt dinamikusan mozog, méretéből adódóan pedig kényelmes, és akár nyaralni is könnyedén elviszi a famíliát. Mindezek alapján a szűrés nem tűnt első hallásra egyszerűnek, de a Használtautó.hu professzionális keresőjén most sem tudtunk kifogni: maximum 6 éves, 150 ezer kilométer futott, 2,0 literesnél nem nagyobb erőforrással rendelkező, középkategóriás dízel kombikra vadásztunk, hárommillió forintos felső értékhatárral. A klasszikus német prémiummárkákat most szándékosan kerültük, de igyekeztünk a lehető legszélesebb spektrumon belül mozogni, Alfától a Volvóig. Fontos információ, hogy az általunk megszabott futásteljesítmény miatt azokat a lehetőségeket nem vettük figyelembe, ahol - érthetetlen módon - titokban maradt a megtett kilométerek száma.

Kétség sem férhet hozzá, ez a szegmens a Mondeo, a Passat és a Vectra felségterülete, így mi is ezzel a három típussal kezdtük a gyűjtést. A legjobb ár-érték arányt a Ford középkategóriás kombija mutatta fel, és máris tegyük hozzá, a belső helykínálat, a kényelem is a Mondeóban a legnagyvonalúbb. Egy 2007. novemberi, 99 ezret futott, világoskék metál, Trend kivitelű autóra 2,69 millió forintért akadtunk rá Budapesten. A német triónkból ebben a legszerényebb a motor, az 1.8 TDCi csak 100 lóerős, ám a felszerelésre nem lehet panasz: a seregnyi légzsákon kívül ESP, tempomat, kétzónás automata klíma is benne foglaltatik a stafírungban, és nem jöhet rosszul a plusz tartozékként adott gyári tetőcsomagtartó sem. A Mondeo eme generációjával műszakilag nincs különösebb baj, az értékét jól tartja, a használtpiacon a kombi uralja a kínálatot, és mérvadó lehet, hogy a használói vélemények alapján a tulajdonosok bő 60 ezer kilométeres átlagos futással összességében 4,1-es osztályzattal értékelték a modellt, ami jobb, mint a Passat (3,4) és a Vectra (3,75) minősítése – igaz, a Mondeóval mentek a legkevesebbet.

Évjárat szerint az Opel felé billen a mérleg nyelve: a német hármas fogatból a 2008. áprilisi, 2 998 000 forintért árult Vectra Caravan 1.9 CDTi Edition Plus a legfiatalabb, a Mondeónál kevesebb 83 ezer kilométerrel. Itt már 120 lóerőnek parancsol a jobb láb, a váltó a Fordhoz hasonlóan manuális, de hatgangos, és a hasonlóan gazdag biztonsági és kényelmi ellátmányt bőr-szövet kárpitozású ülésekkel is megdobja. A használtpiacon leginkább dízel szedánok találhatók, de igen magas a kombik részaránya is, tehát bőséges a választék az ideális autó megtalálásához. A Fordhoz képest a tulajdonosok szerint kevésbé tartós konstrukció, igaz, az aktuális Mondeo már az Insigniával van partiban, a Vectra C közel tízéves, 2002-es típus. Megjelenése ennek a legsematikusabb, a középkategóriás Opel nem parancsol tekintélyt, és ajánlott észben tartani, hogy a Vectra a céges flottavásárlások egyik legnépszerűbb modellje volt, nagyon sok a széthajtott, vállalatoktól levetett példány.
A Passat Variant dominanciáját mi sem mutatja jobban, hogy a találati listán e modell képviselteti magát a németek közül a legöregebb, 2006. júniusi példánnyal, ezzel futottak a legtöbbet (130 ezer km), 2 999 000 forintos árával azonban arányaiban mégis ez a legdrágább. A 140 lovas dízel még nem common-rail, hanem adagolófúvókás (pumpe düse) PD TDI – a meghibásodásokkal (gondok a turbóval, adagolóval, hengerfejjel) kapcsolatban keringenek rémtörténetek, de a tulajdonosok leírása szerint a CR TDI érzékenyebb szerkezet. A Passat futóműve, utazási komfortja, kidolgozási minősége jó, ez a kocsi ráadásul automataváltóval kényeztet, ám ez nem csak kényelmesebb vezethetőséget, újabb hibalehetőségeket, drága javításokat is jelenthet. Az elhanyagolt, és emiatt hibát hibára halmozó példányok feltámasztása komoly összegekbe kerül, az alkatrészek ára és a szerviz egyaránt drága. Nagyon fontos, hogy szinte önálló sportág ezeknek a dízeleknek a sokszor gagyi színvonalú, kivagyiskodási célzatú csiptuningja – ha ilyen kókler, rendszerint kormot okádó autóval akadunk össze, nagy ívben kerüljük el. Mielőtt bárki magára veszi a nem rá való inget, természetesen lehet minőségi tuninggal is találkozni, de úgy véljük, egy családi kombinál ez nem elsődleges szempont.

Nem kérdés, hogy a német autókon kívül is van élet, ezért is jönnek most például a francia kombik. 2007. júniusi Renault Laguna Grandtour 1.9 dCi Expression, 105 ezer kilométerrel, 2,79 millió forintért. Ez még a korábbi generáció, amelynél akadtak ugyan kidolgozási hiányosságok, de a 130 lovas erőforrással kellemes párost alkot a nagy csomagterű, jól vezethető autó, amely különösen hosszú utakon remekel. Jegyezzük meg, az Expression a belépőszint, így csak manuális a légkondi, és nincs elektronikus menetstabilizáló sem. Komolyabb, de ezzel párhuzamosan drágább választás a Peugeot 407 SW, amelyből egy fekete 2008-as, nagyon gazdagon kibélelt, 2.0 HDi Premium Pack akadt fenn a szűrön, 72 ezer kilométerrel, ezer forint híján hárommillióért. A 136 lovas négyhengeres gázolajos régi, jól bevált motor, jelen esetben manuális váltóval, de a Peugeot szerkezetei nem a pontos kapcsolhatóságukról híresek, mint ahogy hiába tekintélyes méretű a karosszéria, a belső helykínálat - különösen hátul - elmarad a remélt tágasságtól. A berendezés azonban igényes, puha műanyagok, néhol apró zörgések, de általánosan jónak mondható összeszerelés, és adott esetben hatalmas üvegtető gondoskodik a különleges hangulatról.

Körképünkből nem maradhattak ki a japán márkák sem. A Honda Accord Tourer a 2,2-es motorja miatt kizárta magát - előre szólunk, mielőtt a hondások a fejünket akarják -, így a Mazda6 és a Toyota Avensis került képbe. Utóbbi, egy Avensis Wagon 2.0 D-4D tűnik olcsóbb vételnek: a 2005. júliusi autó csak 2,59 millió forint, futásteljesítménye 105 ezer km. Sol komfortszintje a leggazdagabbnak számított, így a kazettás magnós hifi (2005-öt írtunk anno) mellé CD lejátszó és kormányvezérlés is járt, kétzónás az automata klíma, van ESP, fedélzeti számítógép, bőrözött a volán, tehát amit kell, azt tudja a Toyota. A márka megbízhatósága legendás, ez már önmagában is bizalomgerjesztő lehet, és ezt csak megerősítik az Avensis használói véleményei. A Mazda6 első generációja sportosságával robbant be, mint a zoom-zoom filozófia képviselője, így hiába fut már javában a második generáció, még mindig vonzó jelenség – pláne az általunk felfedezett GT kivitel. A 2006. júliusi modell 78 ezer kilométerrel, 2 999 000 forintért várja új gazdáját, akit átvitt értelemben a tenyerén hordoz majd. Többek között fűthető bőrülés, xenon fényszóró, BOSE hifi, automata légkondicionáló jellemzi a kétliteres, 143 lóerős motorral szerelt példányt. A dízeleknél egyébként jelentős a motorzaj, és a kuplung némiképp alulméretezett, erre érdemes figyelni, mert az olcsó szerviz nem a Mazda erőssége.

Végezetül három különlegesség, hogy valóban teljes legyen a választék. Van, aki nem esik hasra a német és japán autók fetisizmusától, és a franciákért sem rajong – nos, ők találhatják meg a számításukat egy Alfa Romeo 159 SW, Saab 9-3 Sport Combi, vagy Volvo V50 megvásárlásával. Ezek a modellek egyaránt nyomába sem érnek egy hangárméretű Mondeo helykínálatának, csomagterük is számottevően kisebb, ellenben stílusosak, kevésbé hétköznapiak, és ez ugyanúgy vételi szempont lehet. Olasz típushoz illően az Alfa 159 Sportwagon igazán különleges, a hatlámpás frontrész a mai napig vonzza a tekintetet, és még a német tesztekben is kidomborodott, hogy a kocsi remekül vezethető. Az 1,9-es, 150 lovas JTD dízel kerregős, de erős és jól fogyaszt, a Distinctive ellátmány pedig mindent megad, a hurkás bőrülésektől kezdve a maximális komfortig és biztonságig. Az általunk talált példány 2006. júniusi, órájában 96 ezer km olvasható, és ugyan a 159-es sem tökéletes, de már nem széthulló vacak, így 2,89 millió forinttal egész jól tartja az árát a többiekhez mérten.

A biztonságukról híres svéd különítményben egy győri Saab 9-3 Sport Combi 1.9 TiD Linear Sport Edition kelleti magát: egy évvel fiatalabb az Alfa Romeónál (2007. júniusi), 144 ezer km, 120 LE és a kategóriában szokásos tartozékok közül döntően minden megvan, így a hirdetésében szereplő 2 699 000 forintos áron meggondolandó vétel lehet. A Volvo V50 Momentum négy hónappal a Saab-nál is fiatalabb (2007. októberi), sokkal kevesebbet, csupán 86 ezer kilométert használták, ezért nem meglepő, hogy 300 ezerrel drágább (2 999 000 Ft), de az sem mellékes, hogy csak 1,6-os dízelmotorja van, 109 lóerős teljesítménnyel.
Összességében elmondható, hogy nem reménytelen az általunk meghatározott paraméterek szerint jónak tűnő, a kategóriához mérten jól is felszerelt, dízel kombit találni, sőt, hozzátehetjük, hogy Alfából, Opelből, Peugeot-ból és Volkswagenből gazdag a választék. Ám most sem hallgathatjuk el, hogy a 4-6 éves kor ellenére az állapot a legfontosabb, és ezt legfőképpen akkor tartsuk észben, ha egy extrákkal kevésbé kitömött, de korrekt, leinformálható példány akad az utunkba.