Még ma is sokkalta jobb az átlagnál! Ford Focus I használtteszt
Olcsó autót keresel, mármint tényleg olcsót? A Ford Focus első generációját ne hagyd ki a keresésből! Egy 13 éves, hazai példányt próbáltunk.
Megjelenésekor futurisztikus volt, ma már egy kicsit megöregedett, de még mindig egyedi a "New Edge" dizájn
A KSH legújabb adatai szerint már 13,4 év a hazai személyautópark átlagéletkora. A piac átlagára pedig hajszálnyit 1,5 millió forint feletti. Hát mit akarhat az, aki félmillió forintért szeretne autót, pláne Fordot? Szerencsére van keresnivalója. Lehet találni akár félmillió forintért vagy kevéssel fölötte is jó autót. Erre jó példa ez a Ford Focus is, amelyet egy olvasónk mutatott meg az 1998-ban megjelent, az 1999-es Év Autójának választott első Focusból. Ez a példány már a frissítés utáni kiadás, láttunk már hasonlót kombiként (frissítés előttit pedig háromajtósként), viszont ennyire szép 13 éves autót, pláne több mint 260 ezer kilométerrel ritkán lehet lelni.[BANNER type="1"]
Magas a far - az utastérből nem is látható. Viszont legalább nagy, a Focus I-eseken belül a legnagyobb, 490 literes csomagteret rejti
Mi volt a titok? Alapvetően két dolog, a kapcsolatrendszer, a meglévő infók, olvasónk családi tapasztalatok alapján döntött a Focus keresése mellett. Szolgál másik két példány is a testvéreinél, azokkal sem volt gond, így hát egy elsőgenerációs Fiat Puntótól fájdalommentesen megválva (örömmel szabadulva) kifejezetten Focust keresett. Hazai kereskedőnél talált a hazai és első tulajdonosa által beadott, 1.4-es Ambiente alapverzióra, amibe extraként a klímát azért belerendelték. Ez az autó persze nem a félmilliós Focus volt, 700 ezer forintért hirdették, amit annak ellenére nem ért meg, hogy belseje - korához képest - szinte makulátlan állapotú. A rozsda ugyanis egy-két helyen már megjelent rajta, egy küszöbsérülés is van, az első lökhárító alsó koptatócsíkja már lekopott, s maga a plasztik is lötyög. A jól informáltság mellé tehát némi kompromisszumképesség is kellett. Hogy elölről volt koccanás, azt mutatja a lötyögő hűtőmaszk, s a mindkét oldalt hegesztett fényszóróláb, melyek közül az egyik már elengedett. Ezekkel nem is lehet jól beállítani a lámpákat, úgyhogy már rendelés alatt van két új bontott fényszóró. Viszont ennél komolyabb törése nem volt az autónak, hátul is csak a facelift előtti lökhárító mutatja, hogy azt bizony cserélhették, a lemezeken viszont gyári a fényezés. Apróbb karcolások, egy-egy ajtórányitás természetesen van. 13 éves autó ennyi nélkül csaknem elképzelhetetlen.
A habosított műanyag kormánykerék már erősen málladozik. Ez az autó bizony nem egy garázsban tartott példány. A többi, az ajtókon puha plasztik jól bírja az UV-t és az idő múlását. Összességében nagyon jó állapotú az utastér
Jól látható: nagy a hátsó lábtér, a fejtér is korrekt. Elöl meglepően jó a belső szélesség, nem rosszak, de nem is kifejezett tartást adók az ülések. Az alap Focusban csak sofőroldali légzsák volt
Miként használhatták ezt, ha ilyen szép a beltere? Vajon hosszútávfutó volt az 1.4-es alapmotoros szedán? - kérdezem a második, aktuális tulajt. Elvileg nem, győri volt, sokkal inkább rövid távokra jártak vele, erre utal a kopott motor is. A műszaki vizsga emissziómérésén nem bukott ugyan meg, de 1000 kilométerenként kér egy liter olajat az előírt 5W-30-asból. Az 100 kilométerenként nem vészes, 1 deci, sok esetben ennyi a gyári - még elnézhető - norma. Benzinből pedig a mostani hőmérsékleten, igaz, a masszív dugókat elkerülve 6,8 liternyit kér - zömében városban. Országúton egy erdélyi túrán tudott egy 5,5 literes átlagot, a legrosszabb téli fogyasztás is 8 l alatt volt - ezek bizony nem rossz számok egy kompakt modelltől.
Őszinte, poros, olajfolyás nélküli a motortér. Az olajat a motor fogyasztja
A menetdinamika természetesen visszafogott az alapmotorral. Városban, pláne egy-két személlyel azért nem rossz, de a 14,4 másodperces 100 km/órára gyorsulás már mutatja, hogy az előzések az átlagnál jelentősebb tervezést igényelnek. A piac is tudja, hogy a legjobb választás az 1.6-os benzines, az erősebb, de nem torkosabb, azért az 1.4-es is használható. Autópályázni is ésszel kell, 110 km/óránál épp 3000 1/perc a főtengelyfordulat a viszonylag hosszú ötödikben, ha ezt nem lépjük túl, akkor megvan a 6 liter körüli fogyasztás és a még viszonylag csendes üzem. 130-nál már bőven van motor- és szélzaj is, a fogyasztás pedig 7-8 liter közé megy. Pláne klímával, ami azért érezhetően folytja a motort, viszont ma is hűt.
Ma is szépek az üléskárpitok, a váltógomb és a kézifékkar sincs elkopva. A műszerfal formái is különlegesek, az utastér legjelentősebb kopásai az első kilincseknél és az ajtóbehúzókon láthatók - ezek bőven elnézhetőek
És ez a Focus ütőkártyája, hogy hűt-fűt, pöccre indul, egészen kulturált megjelenésű, a teljesen vonalban lévő, gyári szerelésű lemezeken nem is feltűnő, hogy egy-egy helyen, például az ajtók aljánál már megjelent a rozsda. Vezetni is jó, alap volt hozzá a szervokormány. Ma is jól vezethető, multilink hátsó futóműve korszakos alkotás: kényelmes és stabil. Belülről pedig tényleg döbbenetesen szép ez a példány. Az Ambiente picit sprőd üléskárpitja jobban bírja a gyűrődést, mint a Ghia plüssöse. Az ülések zömén újszerű a huzat, kopás igazából a vezetőén sem látható, inkább csak némi nyúlás. Érezhető, hogy a sofőrülés az utasénál picit kiültebb, de könyörgöm, több mint 260 ezer kilométer van az autóban, s legalább még most sem rossz a gyárilag kemény ülés tartása. A több mint 180 centis tulaj kicsit panaszkodik a nem kellően leengedhető ülésre, de azért megjegyzi, el lehet vele lenni, a kormány legalább már az alapmodellben is szabályozható volt. És van elektromos első ablak, kulcsfejbe épített távirányítós központi zár is. Oké, utóbbinál a távirányító már nem megy, marad a kulcs forgatása, mert egy új kulcs több mint egy tank benzin ára. (Azért én ajánlottam egy helyet, ahol saját Renault Scénicem okoskártyáját is javították, talán megbirkóznak majd a Ford kulcsával is.)
Szűk nyíláson keresztül pakolható, még szűkebb utastéri átjáróval növelhető a 490 literes csomagtér. A kombié hajszálnyit kisebb, ám sokkalta jobban kihasználható
Rövid a cserére szorult elemek listája, ilyen a katalizátor, ami a jelentős olajfogyasztás mellett nem is meglepő. Döbbenetet inkább az okozott, hogy közel 13 év és bő negyedmillió kilométer után még a gyári volt bent. A futóműben egyetlen szilentet és egy lengőkart kellett cseréljen a mostani tulaj az elmúlt egy év és 20 ezer kilométer alatt. Áldja az elsőt: műszakilag úgy néz ki, korrektül tartotta a márkaműhelyben csak 50 ezer kilométerig vezetett szervizkönyvű autót, s inkább a külsőségektől vonta meg a pénzt. Ezért lehetett egészen jól alkudni rá, amit meglepő módon egyedül a mostani tulaj tett meg. A kereskedő elmondása szerint sokan odébbálltak az "ennyiért szebbek is vannak" mondattal. Igen ám, de a használtautó-vásárlás alapszabálya, hogy nem megjelenést, hanem állapotot kell keresni. Tessék próbakörre, átvizsgálásra menni, és persze alkudni! De persze azt is elfogadni, hogy ez nem egy félmilliós autó, a vételár kifizetése után kellett költeni az átírásra, a "nullrevízióra" (olajak, szűrők, szíjak, vízpumpa, fékbetétek cseréje), valamint egy téli és egy nyári gumigarnitúrára. Az alkatrészek szerencsére olcsón beszerezhetők, a 185/65 R14 gumiméret is olcsó, így ezekkel együtt is nagyjából csak kiírt árára, nem sokkal 700 ezer forint fölé nyúlt a teljesen korrekt Focus bekerülési költsége.