Mit tud egy Astra bő 1,5 millióért? Megmondja a használtteszt!

Kétségtelenül nem ma volt, de 1998-as megjelenésekor az Opel Astra (még a Kadettel, 1937-ben kezdődött „betűzés” szerinti) G-nemzedéke maga volt a modernség. Nem csoda, hogy fogyott rendesen (itthon például évekig vezette az alsó-középkategória népszerűségi listáját), s az sem, hogy az Opel az első, azaz F Astránál már bevált recept szerint Classic modellként is megtartotta. Utóbbi már szűkített palettával, Lengyelországban, de egészen 2009-ig, azaz addig készült, amíg az Astra H nem ért Classic-korba. Ennek megfelelően bőven található a piacon. Miként a „csak guruljon” céllal autót keresők számára egyértelmű befutó a Suzuki Swift, az egyel komolyabb, családi használatra is biztosan és biztonsággal bevethető járgányt áhítóknak biztosan képbe kerül a valaha az „Ön igaz barátja” szlogennel hirdetett Astra. A G-nemzedék átlagára a használtautó.hu oldalra, cikkünk írásakor bejegyzett 1149 hirdetés alapján 1 077 916 forint. A legolcsóbb használható példányok 600 ezer forinttól érhetők el, az utolsó évekből valók, vagy a különlegesebb kivitelek, például a vászontetős kabriók pedig akár 2 millió forintot is érhetnek – legalábbis az eladók szerint. De milyen valójában az Astra G? Be kell valljam, erre eddig nem tudtam választ adni, vezettem több első (F) szériást, H-t dögivel és a legújabb J-t is szép számmal, de a G eddig kimaradt.
Pedig igazán talán most érdekes, hiszen napjainkban árával a legnépszerűbb használt-szegmensben tenyészik. Némi nézelődés után egy középutas, józan választást sikerült megkaparintani, 2007-es évjárattal, vezetett szervizkönyvvel, első tulajdonostól, 77 ezer kilométerrel, 1 599 000 forintos hirdetési árral, hagyományos, ötajtós karosszériával és tisztességes, 1,6 literes benzinmotorral. Az AutoPalace Délpest telepéről elkért példányt makulátlannak hirdették meg, és ezt az illúziót a személyes találkozó sem törte össze – ha már törés, a próbált Astra attól is mentes. Nem csak jelenleg, hanem valósan is, fényezése mindegyik elemen a gyári, s budapesti autónál ritka, de a fényezett lökhárítók is sértetlenek. A dukkó – már amennyire a szitáló ködben meg lehetett állapítani még jó fényében van, s óvatos, egyben jól vezető tulajdonosra vall, hogy a gyári dísztárcsák is sértetlenek.

Jellegzetes központi csattanással nyílnak a zárak a távirányítóról, az ajtók finoman nyílnak-záródnak, s ami még fontosabb: az utastér valóban újszerű. A kemény műanyagból épített műszerfal menet közben is döbbenetesen, még tényleg új tesztautókhoz mérten is egyben van. A gyenge tartású (nem kiült, hanem gyárilag ilyen) ülések kárpitja kopás- és koszmentes, ugyanakkor alibiből kiglancolásnak nyoma sincs, érezhető, hogy ez a kocsi sosem volt bepiszkítva. A 77 ezres futással alig kopott a váltógomb, de még az Astra G és az alapjaira épített Zafira A rákfenéjének számító kürtgomb-szakadás sem jött elő. Nem csak az állapot, a helykínálat is korrekt, gond nélkül hozza a mai kompakt osztály szintjét. Pedig az Astra G alapvetően nem nagy, mindössze 4,11 méter hosszú, 1,71 széles, 1,43 magas. Tengelytávja ugyanakkor mai vetélytársaihoz képest sem szerény, 2606 mm. Az eredmény: a hátsó sorban is elegendő fej- és lábtér, 3 felnőtt számára is bevethető szélességű hátsó epedával. Még az is nyugodtan vásárolhatja, aki a ma már 13 éves modell biztonságáért aggódna: 4 Euro NCAP-csillagot kapott – pont a tesztelt példányhoz hasonló konfigurációban, viszonylag mezítlábas ötajtósként, 1,6-os benzinessel, 2 első légzsákkal. [BANNER type="1"]

Fapadossággal persze csak a kényeztető, és valljuk be, a mai magyar valóságtól igencsak elrugaszkodott tesztautók után vádolható az Astra. Van ebben ABS, centrálzár, elektromos első ablak, de még tükör is - fűtéssel, hátul Isofix gyerekülésrögzítő, állítható magasságú szervokormány és liftezhető vezetőülés, valamint légkondicionáló is. Ennél komolyabb ellátmányt teljességgel fölösleges lenne egy 1 599 000 forintért kínált használt autótól elvárni. Ami pedig az igazán lényeges: hiába az alapos vizslatás, nincs, ami nem gyári szinten tenné a dolgát.
Egyetlen alkalommal, a még gyári akkuról táplált indításnál éreződött, ez bizony 4 éves autó. A kissé álmos indítózás után azonban egészen egyszerűen döbbenet a gép: a futómű egyben van, az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros – kategóriátlag – rendszer a viszonylag ballonos, 185/65 R15-ös, még a gyári, de nem elkopott és még nem is túlkoros abroncsokkal egészen jól csillapít, az autó hibátlanul megy egyenesen, s átlagos tempókkal nyugodtan lehet vele kanyarodni is. Lógás, kopogás legkisebb mértékben sem érezhető a futóműből, ahogyan a hajtáslánc is teljesen hibátlannak érződik. Egyetlen nemkívánatos, de a hasonló Opelekhez mérten szokatlannak nem nevezhető zörgés a kuplungpedál forgópontjának nyiszogása, utóbbi azonban már valóban szőrszálhasogatás. Vezetni kifejezetten kellemes az Astra G-t, nem túlérzékeny a gázpedál, a motor azonban könnyedén pörög, és erejével is meggyőző, szemben a mai blokkokkal, az Euro4-es 103 lova menet közben is megvan. Jól adagolható, hatásos a csak elöl tárcsás fékrendszer, s a tapasztaltak alapján a gyári 7,2 l/100 km vegyes fogyasztás ma is tarthatónak tűnik. Városban a gyár szerint is közel 10 l/100 km étvágyra kell számítani, országúton nem kunszt 6 alá vinni az értéket. A menetdinamika ehhez mért: a 0-100 km/órás gyorsítás 13 másodperces szintideje sem rossz, a gyorsulási érzet pedig még kellemesebb. Autópályán a 130 km/órás utazótempó simán tartható, a csúcssebesség 180 km/óra lehet, akkor persze már torkolhat rendesen az ötfokozatú váltóval társított motor…

Utóbbi bárkit érdekel? Remélem, hogy nem, hiszen egy 4 éves, olcsó használt autó csöppet sem az illegális gyorshajtásról, hanem a használhatóságról szól. Így nézzük inkább, mennyire szervizigényes az Astra. Nem egy elpusztíthatatlan japán gép, de talán még az átlagnál kevesebb vele a szívás, az elvi szervizperiódus 30 000 km/1 év, amiből utóbbi a fontosabb. A leggyakoribb tételekkel táblázatunkban összegyűjtött alkatrészek olcsók hozzá, s túlzottan nem is kellenek gyakran. Ennél a motornál például a vezérműszíj cseréjét 150 ezer kilométernél (vagy 10 évnél) javasolja a gyártó. Én bizony simán cseréltetném 100 ezernél, mert annyira kellemes autó a vezetett G Astra, hogy kár lenne egy szíjszakadás miatt elpusztítani a motorját. Ha tehát megkapja a kötelező törődést, az Astra G hosszú távon kellemes partner lehet. Valahai népszerűsége ma az egyik legnagyobb pozitívuma: viszonylag könnyen lehet belőle józan futású, korrektül szervizelt példányt találni. Érdemes keresni, ugyanis józan családi autót keresőknek ideális!