Ne legyen túl öreg, legyen kompakt és német prémium

Már régi gondolat egy nagy márkanév húzóerejével élve eladni valami felvizezett terméket. Gyengébbet, lassabbat vagy kisebbet - ha autókról van szó. A nagy üzlet persze az, ha az autógyárak kisebb modelljeiket sem adják éppen olcsón, hanem kellő prémiumfelárat tudnak kiszedni vevőik pénztárcájából. A kuncsaftok torkán le lehetett nyomni a kicsi prémiumautókat, ami így utólag visszanézve talán nem is volt egy nagy küzdelem. A piac időközben úgy alakult, hogy mára a crossoverek lettek a mindenhatók. A három nagy német, az Audi, a BMW és a Mercedes-Benz is kínál ilyet, de mi most régebbi, és ha úgy tetszik hagyományosabb, kompakt autóik közül szemezgetünk. A kérdés, hogy milyen tíz évnél fiatalabb prémiumkompaktot kapni ma 2,5 millió forintért?[BANNER type="1"]

Tudjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint autóink átlagéletkora 2014-ben már 13,4 év volt, és a magyar használtautó-piac kínálati átlagára 1,6 millió forint. Korábban válogattunk átlagautók közül - jó vételt keresve és e két feltétel szerint - de most a takaró tovább ér, és a vágyaink is mások. Legyen sportos és kék-fehér logó az orrán, vagy inkább lehengerlő technikájú és minőségérzetű, négy egybeérő krómkarikával, esetleg a család büszkesége csillaggal a hűtőmaszkján. Többféle stílus, más-más karakterek és eltérő célcsoport sejlik fel a korszak német prémiumkompaktjai között.



Elnézve a felhozatalt, eléggé látszik az, hogy újkorukban a legtöbben második autónak vették ezeket a relatíve kicsi autókat, emiatt kifejezetten sok az enyhén alulmotorizált darab. Jó példa erre az 1.6-os, 102 lóerős Audi A3 is, aminek a 183 km/órás végsebessége persze azért bőven elég már egy kiadós gyorshajtáshoz. Mégis, a kocsi karaktere így nem igazán csábít a száguldozásra. Aki viszont gyárilag 200 lovas, kétliteres benzinesre, S3-asra vagy 340 lovas, összkerekes RS3-asra vágyik, annak mélyebben a pénztárcájába kell nyúlnia. 3.2-es VR6-os A3 is létezett a 8P kódú második generációból, de olyat sem könnyű találni. Aminek viszont örülhetünk, hogy a pénzünkért már a szebb és modernebb single frame maszkos példányok között válogathatunk. Aki 2005 előtti ilyet lát, az elkezdhet gyanakodni.

Érdekes módon az Audiéval nagyjából mennyiségileg azonos felhozatal mellett jobb ajánlatokat találni az 1-es BMW-k között. Az ár alapvetően a futást és az évjáratot tükrözi, de a drágább extrák közül azért lehet találni nyitható üvegtetőt és bőr sportüléseket is. A sportos sofőröknek nyilván élből szimpatikusabb a hátsókerékhajtású BMW, hiszen míg az Audi A3 "csak egy átmárkázott Golf", addig az 1-es nemesebb génkészlettel rendelkezik. Ő lenne ugyanis a lebutított és szűkre szabott belterű 3-as BMW. Nála 2007-ben jött a ráncok felvarrása és mellé az újabb karosszériaváltozatok. A későbbi és olcsón adott 1-esek emiatt jórészt a kevésbé praktikus háromajtós bódéval kelletik magukat, viszont cserébe szívszorítóan szép, keret nélküli oldalablak is jár hozzájuk. Hogy egy 116i évjárattól függő 115 vagy 122 lóereje elég-e a BMW-érzéshez? Szerintem igen, már ha itthon és nem német autópályán akarjuk használni.

Hogy kerülhet ide a Mercedes-Benz A és B-osztálya? Simán, csak azt kell számba venni, hogy előbbi lefelé, utóbbi meg felfelé feszegeti a kompakt méretet. A második generációs A Merci kicsit feledésbe is merült a jávorszarvasteszten felboruló első után, pedig a maga idejében a menő dizájnnal és a feljavított minőséggel jó értékeléseket kapott. Az ő esetében is igaz, hogy háromajtós példányai lesznek a legolcsóbbak, és nagyon sok a fapadosan felszerelt, plasztik dísztárcsás és szerényen motorizált darab. Az A 150 és a 2009 utáni A 160 alapbenzinesek is 95 lóerősek, ez a teljesítmény a nagyobb B-be már tényleg kevés. A legkisebb dízel az A 160 CDI is kétliteres, de teljesítménye 82 lóerőre vissza lett fojtva. A B-osztályból CNG-s változatot nem, de egy kellemes benzinest már kereken kétmillió forintért is el lehet hozni. Egy újabb, CVT-váltós, 109 lóerős 180 CDI dízelért viszont a teljes keretet ki kéne merítsük.

Ebben az időszakban a Mercedes még egy tulajdonképpen ideillő, de kissé kilógó modellt árult: a C-osztály Sportcoupé változatát. Tengelytávja túltesz az akkori kompaktokén: 2715 milliméteres, hiszen a középkategóriás a W203 kódú C-re épül. Lejtős tetejével és lecsapott farával egyértelműen a korábbi BMW 3-as Compact, azaz a későbbi 1-es ellenfelének szánták Stuttgartban. Nevében a sport jelzőt csak olyan mercedeses mércével kell érteni, de ez már az a korszak, amikor elkezdték majmolni a BMW-t, szóval azért alapból kicsit feszes a futómű. Elég sok az eladó dízel, de létezett benzines V6-ossal, sőt akár 354 lóerős AMG változatban is. Ami talán jobban illik a karakteréhez és használtan is elérhető, az a négyhengeres benzines, kompresszorral. Egy ilyenről olvashatnak pénteki használttesztünkben.