Öreg autó nem vén autó!? - Komfortos négyajtós 1 millióért

Pár napja egy igazi vén róka került a kezeink közé - pénteki használttesztünkben nem csak azt tudják meg, mit tud egy bő húszéves prémium limuzin, hanem azt is, hogy melyik országból érkezik és milyen típus. És ez adta az ötletet, hogy nézzünk körül, mit kapni a környékén, bár a felhozatalt látva az is joggal merülhet fel bárkiben, vajon miért keresne valaki autót ilyen feltételekkel? Ugyanakkor az autóvásárlás az emberek legalább akkora hányadánál érzelmi, mint amennyinél szigorúan racionális szempontok alapján meghozott döntés, úgyhogy most lássunk egyet az előbbiből! [BANNER type="1"]
Nagy, 2-3000 köbcentis autókat keresünk klasszikus 4 ajtós kivitelben, egymillió forintunkért minimum elektromos ablakot és légkondicionálót is kérünk és persze érvényes magyar okmányokat és normál állapotot, hiszen ki akar ezekben a viharos időkben hivatalos ügyekkel vacakolni. És 20-25 év közötti autók között keresgélünk. Miért? Mondjuk, hogy akkor voltunk gyerekek, és ezeket nézegettük legtöbbet az akkori katalógusokban. Feltételeinket a hasznaltauto.hu keresőjébe pötyögve a következő találatokat kapjuk.
Finom kis lista, nemde? Igaz, a derekát elviszik a rogyásig unt német modellek, de azért akad rajta pár csemege. Például Alfa Romeo 75 háromliteres V6-ossal, tökéletes súlyelosztást garantáló transaxle váltóval, 185 pacival, harmonikás lökhárítójú America kivitelben. Szférák zenéjét idéző hang, hátsókerékhajtás, fenomenális élvezet. És folyamatos cumi. Tényleg, még az Alfások is tudják, hogy döntésüket ésszel megindokolni lehetetlen, a csöpögő csövek, érthetetlen elektromos elégtelenségek, indokolatlan inkontinenciák világa ez, kilábalni belőle nehéz, megérteni kívülről még nehezebb. Ha ön Alfa-rajongó, tárcsázzon azonnal, ha nem, olvasson tovább.
A boyracer korszak már elmúlt, kényelemre hajtunk, úgyhogy bármilyen jól hangzott volna régen egy BMW 325i, ma már legfeljebb ix Touringként lenne izgató. De az se olyan nagy, úgyhogy hagyjuk. Akkor már inkább az első generációs, hosszú 100-asból eredeztetett Audi S4 230 turbós lóerővel, természetesen quattro hajtással, 6-os kézi váltóval, elektromos ablakokkal, tükrökkel és napfénytetővel, ABS-szel, állítható kormánnyal, tempomattal. De minek is S, a végletekig hűséges 100-as kapható 2.3-as, 2.6-os és 2.8-as motorral is, sajnos komfortos automata egyikhez sem jár.
Viszont, ráadásul még félmillió forint alatt, akad itt BMW 525i szelepszámtól függően 170 vagy 192 lóerős kivitelben, igénytől függően akár négykerékhajtással, ízlés szerint kézi vagy automata váltóval, vagy, ha azon a pár forinton múlik, gázrendszerrel szerelve. Nem kell sokkal többre nyújtózni egy andalító 8 hengeresért sem, 530i is van 700 000 forintig manuálissal vagy automatával, bőrbelsővel, és még üzembentartóira is odaadják. Ugyanakkor, ha ilyen kicsiben álmodunk nagyot, akkor akár a fullextráig is elnyújtózhatunk. Mit szólnak egy tolótetős, fűtött első szélvédős, rózsafaberakásos, kanyarfényszórós, magas vételára miatt mégis exkuzált 700 000-es 730i-hez? És ha olcsóbb, és még egy robogót is adnak hozzá?
Nagyjából hasonló műszaki, felszereltségbeli és árszínvonalat remélhetünk a fő konkurenciát jelentő Mercedes két évtizedes példányaitól is. C- és E-osztály 130 és 200 lóerő közötti hathengeresekkel, kipörgésgátlóval, a bajoroknál gyakrabban automatával, képek alapján felmérhetetlen, de hihetőnek szánt 250 és 400 ezer közé tett futásteljesítménnyel: ezeket tényleg végig kell járni és alaposan feltérképezni, de így is, úgy is rizikós döntés elé néznek.
Ahogy ez alól az ökölszabály alól a fillérekért vesztegetett Ford Scorpio, a saját korukban biztonságukért rajongott svéd opciók, a Saab 9000 és gyönyörű kocka-Volvók, de még az autós sztereotípiák által megbízhatónak tartott japánok - a fillérekért kínált Mazda 626, Nissan Maxima és a Mitsubishi Sigma sem lehetnek kivételek. Mert ez a kor már nem a bizalomról vagy hitről szól, s mindenki jobban jár, ha csak abban az esetben hoz az itt kínáltakhoz hasonló döntést, ha tényleg töviről-hegyire tudja, mit vállal.

Nem csak arról van szó, hogy az ember kiválasztja a sorból a neki legjobban tetszőt, azzal is érdemes számolni, hogy az mibe fog kerülni a továbbiakban. Érdemes előre felkészülni a nagy fogyasztásra, s nem feltétlenül csak az üzemanyagra, olajra, az alkatrészekre is érdemes gondolni. Feltérképezni a kiszemelt autó típushibáit, az alkatrészek hozzáférhetőségét, árait, és egy megbízható, jól dolgozó, típushoz/márkához értő szerelő is elengedhetetlen lesz. Mert ennyi idős autóknál már bármi, bármikor előjöhet, és nincs rosszabb, mint egy-egy javítás után azon töprengeni, vajon átvertek? Vajon a haverom haverja tényleg fele ennyiből is kihozta volna? Talán meg se kellett volna venni?
Ugyanakkor azért reméljük, hogy ezeket a dolgokat már elégszer elmondtuk ahhoz, hogy teljesen magától értetődőnek tűnjenek. Azoknak viszont, akik csak most ismerkednek a használtautó-vásárlás rejtelmeivel, buktatóival, figyelmébe ajánljuk eddig 3. részéig megjelent, de még számosat hozó használtautó-vásárlási tippeket, tanácsokat adó, általános kisokos sorozatunkat. És ha azt elolvasták, tudni fogják, miért rizikós 20-25 évesek csábítása.