Amíg differenciálmű van egy autóban, tehát a kerekeket nem agymotorral hajtjuk, addig féltengelyekre és féltengelycsuklókra is szükség lesz

Legyen bármilyen modern benzines vagy dízel, akár hibrid vagy tisztán elektromos autónk, ma még kivétel nélkül féltengely, illetve féltengelycsukló viszi át a nyomatékot a differenciálműből a kerekek felé. Egy fokkal egyszerűbb a helyzet, ha nem kormányzott kereket hajtunk, azonban mozogni az is mozog le-fel, az első pedig még kanyarodik is, így ott bonyolultabb szerkezetű féltengelycsuklóra van szükség, ami a több irányban mozgó kereket követi, s úgy viszi át felé a forgatónyomatékot. Ha már a csuklókról beszélünk, az természetesen kenést, speciális zsírzást igényel, s bizony kopik is. A használattól függő mértékben. Magyarán - mint az autó legtöbb alkatrészére, főként a hajtáslánc elemeire - a féltengelyekre is igaz, hogy kopásuk a használati módtól függő. Alapvetően két dologgal terheljük: az autó össztömegével és az általa továbbítandó hajtóerővel. Magyarán minél többet használjuk az autót teljes vagy ahhoz közeli terheléssel, minél többet vontatunk vele, annál hamarabb fog elkopni. Természetesen gyilkolja a padlógázas, hirtelen indulás és a menet közbeni hirtelen gyorsítás is, de leginkább az, ha kitekert kormánynál nyomunk egy kövér "indítógázt", akkor ugyanis a csuklóban eleve feszültebben állnak az alkatrészek - mindez persze csak fronthajtású autók esetén igaz.

A képen a Renault Clio II komplett bal oldali féltengelye külső és belső féltengelycsuklóval, és ha már az egyiket cserélni kell, sokszor érdemes a komplett féltengelyt egyben

A féltengelycsuklók kapcsán meg kell jegyezni persze, hogy belsejüket "csapágyazásnak" nevezni némi sarkítás, de felépítésük valóban egy csapágyhoz hasonló. A külső felén egy bordázott tengelyben végződő féltengelyházba másik oldalról is egy bordázott tengely fut be, s a házban lévő golyópályás agy, valamint a csapágygolyók teszik lehetővé, hogy a kerék elmozdulhasson. Valójában van egy belső, differenciálmű felőli csukló (igen, ez a belső csukló), s van egy kerék felőli, külső csukló, köztük pedig maga a féltengely található.

A minőségi alkatrészekhez saját zsír és bilincs jár. Mivel a csuklók halálát okozhatja egy silány gumiharang is, nem érdemes a legolcsóbb meztelen alkatrészeket választani, a teljes készlet felára minimális

A csuklók kapcsán sarkalatos pont a gumiharang, ugyanis a csukló-cserék zöméért annak szakadása felel, ha ugyanis víz és kosz kerül a golyók közé (az ott lévő speciális zsír helyére), akkor csuklókra gyors kopás, azaz halál vár. Ezért aztán ajánlott évente többször is ellenőrizni vagy ellenőriztetni a gumiharangok állapotát, s azokat már az előtt cserélni, mielőtt kiszakadnak. Árulkodó lehet az apró töredezés, illetve a kikeményedés, de egy elvétet magas járdára parkolás, netán faágon áthajtás is azonnali szakadást okozhat. A harangok kapcsán megjegyezhető, hogy anyaguk nem feltétlenül gumi, hanem akár termoplasztik is lehet, ám gyűjtőnéven ezeket is "gumiharangnak" szokás nevezni. A mind drágább hazai munkaerő - miatt egyre jobban megéri a csuklókat kompletten, akár párban, féltengellyel együtt cserélni, ha ugyanis már elkopott az egyik, akkor jó eséllyel hamarosan a másik is el fog, s a szerelési költség a komplett féltengely cseréjével lesz a legszerényebb.

Belső féltengelycsukló készlet Mercedes-Benz Vitóhoz

[BANNER type="1"] Vajon mik a féltengelycsuklók hibájára utaló jelek?
Szemrevételezéskor nyilván a porvédő szakadása, de jellemzően ritka szerencse, ha épp elcsípjük azt, hogy a harang már szakadt, de a csukló még nem ment tönkre. Jellemzőbb, hogy kattogó, daráló hangot hallunk, először csak kitekert kormánynál, majd később egyre többször. Ennek oka, hogy a golyópálya megkopik, s a golyók lötyögni, zörögni kezdenek. A féltengelycsukló extrém kopásának végeredménye, hogy már nem képes átvinni a nyomatékot, de ezt több okból sem érdemes megvárni. Az egyik az, hogy nem kellemes az út szélén maradni a mozgásképtelen autóval, a másik viszont az, hogy mivel a féltengelycsukló is a hajtáslánc része, ha az kikopott, lötyögésével káros rezonanciákat okoz, így károsítja a differenciálművet és a sebességváltót is. További káros hatás, hogy a széthulló csuklóból a kenőanyag a fékre is kerülhet, ami balesetveszélyes, illetve mindenképp takarítandó.

Bár a csere - megfelelő emelővel és szerszámokkal - akár otthon is elvégezhető, s ehhez a GSP készlete még jól követhető ábrasorral is segít, a féltengely és főként a csuklók cseréjét érdemesebb szakműhelyre bízni

Miként cseréljük?
Míg a KGST piacos autók esetében nem volt ritka, hogy maguk a féltengelyek is el tudtak törni, ma ez már alapesetben nem jellemző, inkább csak durva baleset során kerül rá sor. Ennek ellenére érdemes lehet a féltengelycsuklókat féltengelyestül cserélni, s ez egyre gyakoribb szokás. Ugyanis a munka legnehezebb része a csukló féltengelyről való lehúzása, majd az új beszerelése. A két körben cseréléshez mérten a munkadíj fele megspórolható, ha egyben cseréltetjük a csuklókat, így a végösszeg még akkor is kedvezőbb lehet, ha féltengelyestül tesszük. Messze nem csupán a gyári alkatrészek áraival érdemes számolni. A Bárdi Autó például az elmúlt években - a mind jelentősebb féltengelycsukló-kereslet mellett - azt tapasztalja, hogy kimagasló az érdeklődés a kedvezőbb árú, de jó minőségű GSP készletekre. A kurrensebb autókhoz így aztán bőséggel tartanak is készleteket, amikhez pedig esetleg nincs, azokhoz záros határidőn belül tudnak beszerezni a márka németországi, hamburgi központjából.
Összefoglalásul elmondható, hogy érdemes a harangokat legalább a szezonális abroncscserék alkalmával, azaz évente minimum kétszer ellenőriztetni, a terepezést és a magasabb járdákat is kerülni – a gumiharangok megóvása érdekében, valamint kitekert kormánnyal nem adni kövér gázt, azt ugyanis maga a csukló bánhatja. Ha már elkerülhetetlen a csere, vásároljunk készletben, gumiharanggal és zsírral csuklót, s nézzük meg a komplett féltengely árát is, ugyanis sok esetben annak a cseréje a gazdaságosabb választás.

Ár példák a Bárdi Autó GSP féltengelycsukló és féltengely kínálatából

Mihez jó?	Gyártási év:	Megnevezés	Bruttó kisker ár (Ft)
Renault Clio II 1.4	1998 - 2005	Bal féltengely	29.349
Toyota Corolla 1.4 - 1.6	2002 - 2006	Bal féltengely	37.607
Mitsubishi L200 2.5 TD	1996 - 2007	Jobb féltengely	41.280
Opel Astra F 1.4i	1992 - 1998	Belső féltengelycsukló készlet	9.419
Mercedes Vito 108 -112 cdi	1999 - 2003	Belső féltengelycsukló készlet	19.618
Volkswagen Golf III 1.9d	1991 - 1997	Külső féltengelycsukló készlet	7.834
Suzuki Swift 1.0 - 1.3	1989 - 2001	Külső féltengelycsukló készlet	7.976
Audi A4 1.9 TDi	1995 - 2000	Külső féltengelycsukló készlet	10.392

*A táblázat a www.bardiauto.hu webshopban található árak és termékek felhasználásával készült.

Ma is fogyóeszköz a féltengely és a féltengelycsukló