Hátranézve így látja elődeit a LaFerrari. Balról jobbra az Enzo Ferrari, az F50 és az F40. Mindnek a fejlesztésében részt vett az olaszok szenior tesztpilótája

A Ferrari videójában négy autót látunk, amik külön-külön is érdekesek. Bár a felvételen együtt mozognak, de ez csak egy trükk, úgy montírozták össze a köreiket. A látvány jó, a szemfényvesztésnek viszont itt vége is. A közös a négy autóban, hogy mindenek a fejlesztésénél ott volt Dario Benuzzi tesztpilóta, aki 1969 óta az olasz sportkocsigyár alkalmazottja. Benuzzi úr felidézi emlékeit, amiket az elmúlt három évtized szupersportkocsijaival szerzett.[BANNER type="1"]

Még több videóért iratkozz fel a YouTube csatornánkra itt!

Az F40-est egy 2,9 literes, duplaturbós V8-as mozgatja, aminek 485 lóereje ma már nem is hat túl soknak. Az egykori B-csoportos ralizáshoz kifejlesztett 288 GTO utódja 1987-ben jelent meg és évekig a világ első számú álomautója volt. Ahogy az lett az F50-es is, ami már V12-es szívómotorral tudott 520 lóerőt. Forma-1-es technikája mellett különlegessége, hogy csak 349 példányban épült. A 2002-ben megjelent Enzo Ferrarit minden idők legjobb sportgépének építették, hogy méltó legyen arra, hogy a cégalapító nevét hordja. Így a LaFerrari megalkotása a szuperlatívuszok fokozását kellett jelentse - emlékszik vissza tesztpilóta. A Ferrari első hibrid szupersportkocsija 963 lóerős és 350 km/h feletti a végsebessége.

Így csapat az őszes úr, aki a Ferrari csúcsgépeit teszteli