Sok mai autónál csak a hűtőfolyadék kiegyenlítőtartályát érjük el szerelés nélkül. A folyadék szintjének és fagytűrésének ellenőrzéséhez persze ez is elegendő

Az autók téli felkészítésének egyik legfőbb és sokat szajkózott pontja a fagyálló, azaz a hűtőfolyadék ellenőrzése. Ennek azonban leginkább azoknál az autóknál van jelentősége, amelyeknél időről időre pótolni kell a folyadékot. Nyáron ugyanis nem feltétlenül fagyálló kerül a hűtőbe. Csapvízzel remélhetőleg senki sem tölti fel a hűtőrendszert, az ugyanis a vízkőlerakodás miatt hamar tönkretenné azt (azáltal ugyanis csökken a hűtő hőátadó-képessége, romlik a hűtés, megfőhet a motor), de visszakanyarodva a fagyveszélyhez, a nyáron ioncserélt vízzel feltöltött hűtőközeg dermedéspontját is ellenőrizni kell tél előtt.

A legegyszerűbb fagyállómérő mindössze 520 forintba kerül a Kauffernél

Viszont ma már 10-ből legalább 7 autó esetén akkor sincsenek hűtőrendszeri problémák (szivárgás, vagy a nem kellő hűtés miatti vízforralás), hogy az autók átlagéletkora továbbra is emelkedőben van, a KSH tavaly év végén már 13,7 éves adatot közölt. Ennek megfelelően év közben sem kell a hűtőhöz nyúlni, és a tél elején is sokan hajlamosak is megfeledkezni a fagyálló ellenőrzéséről, hiszen már jó ideje megszokhatták: azok annyira jók, hogy még az 5-10 éve nem cseréltek is bírják a fagyot. Az persze más kérdés, hogy a hűtőfolyadéknak sem csupán fagyállóság szempontjából kell jónak lennie, a jellemzően etilén-glikol, ma már számos esetben kevésbé mérgező propilén-glikol alapú hűtőfolyadékok nem csak a fagyáspontot csökkentik hanem a forráspontot is növelik, ezért a forráskor fellépő, kavitációnak nevezett erős korróziós hatást is kizárják. Ezért tehát azt mondhatjuk, hogy a fagyálló előírt időközönkénti cseréje nem elhanyagolható, s nagyjából biztosak lehetünk abban, hogy élettartamát a hűtőfolyadék megfelelő dermedésponttal fogja végigszolgálni.

A pumpás fagyállómérőben egy úszó mutatja - de csakis fagyálló esetén -, hogy hol van a folyadék dermedéspontja

Mivel azonban nagyon komoly következményei vannak annak, ha a hűtőfolyadék fagyáspontja mégsem jó, a fagyálló ellenőrzése mégis ajánlott. A hűtőközegben kialakuló fagytömb a keringést gátolva a motor megfőzését is eredményezheti, de a teljesen megfagyó hűtőközeg a hűtőt is szétrepesztheti, a motorblokkot jellemzően nem, hiszen azt a legtöbb esetben fagydugó védi. Aki ezt végiggondolja, az tél előtt minden bizonnyal szereti látni, hogy fagyállója megfelelő. Minden téli átvizsgálásnak alapvető lépése ez, de ehhez elegendő egy mindössze 520 forintos - legalábbis a Kauffer webshopjában ennyiért kínált - eszköz is. A pumpás fagyállómérő etilén-glikol és metilalkohol fokolására képes. Nem egy túl komoly rendszer: az anyag fajsúlya alapján mutatja meg (etilén-glikol esetén a zöld skálán, metilalkoholnál a fehér skálán) a folyadék fagyáspontját. [BANNER type="1"]

Amennyiben a szélvédőmosó fagytűrésére is kíváncsiak vagyunk, ahhoz már drágább műszerre, refraktométerre van szükség

A hűtőfolyadék ellenőrzése tehát otthon és olcsó eszközzel is elvégezhető. Van azonban még folyadék autónkban, ami télen megfagyhat, ez pedig a szélvédőmosó. Sokszor javasolják, hogy tél előtt spricceljük ki a tartályban lévő nyárit, majd töltsük fel a rendszert télivel. Ez azonban nem túlzottan takarékos és környezetbarát. Ha már úgyis létezik téli szélvédőmosó koncentrátum, érdemesebb ilyennel feltölteni a rendszert. Nem nehéz matekozni a keverési arányokkal hiszen jellemzően látszik is a szélvédőmosó tartályán, hogy az meddig van. De a kisördög persze mindig ott van az emberben: vajon tényleg tud annyit a hígított folyadék? Ennek megméréséhez már nem elegendő a legolcsóbb pumpás fagyállómérő, hanem olyan profi műszerre van szükség, amit a szervizekben is használnak, ez pedig a titokzatos nevű refraktométer, közérthetőbb nevén optikai fagyállómérő. Bár egy nevesebb gyártótól ez 30-40 ezer forintos tétel is lehet, a Kauffernél akciósan 7 800 forintért is megkapható, a fagyálló és a szélvédőmosó fagyáspontján túl akkumulátorsav mérésére is használható.

A refraktométer vizsgálóüvegére elegendő néhány csepp folyadék is, hogy lássuk annak fagyáspontját

A refraktométer megvásárlása persze így is csak a garázsmesterek és komolyabb autóbubusok számára ajánlott, számukra viszont akár kiváló karácsonyi ajándék is lehet. Használata egyszerűbb, mint a pumpás fagyállómérőé, hiszen itt minimális, néhány cseppnyi mintát kell csak a folyadékból venni, s azt a vizsgálóüvegen szétkenni. A közszolgálatiság jegyében megnéztünk három téli szélvédőmosót, illetve azok hígított verzióit is, hogy tudják-e azt, amit ígérnek. Mindet literes kiszerelésben, 480-1380 forintos áron találjuk a Kauffernél. A belépőt jelentő JP Téli Szélvédőmosó Folyadék mínusz 20 Celsius fokig jó, hígítása olyannyira nem javasolt, hogy a forgalmazó meg is jegyzi, „A folyadék használatra kész hígításban van. A folyadék továbbhígítása esetén fagykárok fordulhatnak elő.” Amit ígér, azt tudja a JP szélvédőmosója, de nem nehéz kitalálni, bár a trióból ez a legolcsóbb, nem a leginkább gazdaságos.

Három szélvédőmosót is megmértünk, mindegyik tudta azt, amit ígér, ám árverseny szempontjából a középső rózsaszín Castrol a legdrágább. Bár literárra olcsóbb a JP Autó szélvédőmosója, egy liter mínusz 20 Celsius fokig jó szélvédőmosót olcsóbban kapunk a hígítható SCT Mannoltól

Az alig drágább SCT-Mannol 5024 Scheibenreiniger téli szélvédőmosó koncentrátum ugyanis önmagában mínusz 70 Celsius fokig jó. Ez természetesen mérési tartományon kívüli, ellenőrizhetetlen, az viszont biztos, hogy még 1:1 arányban hígítva is tudja a mínusz 20 Celsius fokot, sőt, a műszer szerint valamivel többet is. Ezzel tehát 2 liter mínusz 20 Celsius foknyi fagyállót kapunk, a literes flakon 603 forintos árából kiindulva alig több mint 300 forintért. Illatozásával is kellemesebb a Mannol, mint a JP folyadéka, de ez persze szubjektív.

Hogyan lesz a -70 Celsius fokig jó szélvédőmosóból csak -20-ig jó?
A dermedéspont egyáltalán nem lineárisan változik a hígítási aránnyal. Már kevés vízzel is hirtelen emelkedik, ezért jönnek ki ilyen, első olvasatra fura hígítási arányok. Ezt fontos szem előtt tartani, ugyanis a flakonokon (a fagyállóén és szélvédőmosóén is) feltüntetett arányokat érdemes elolvasni, és nem fejben számolni valamit, ami vagy igaz lesz, vagy nem. Utóbbi a jellemzőbb ugyanis

Nem kell feltétlenül méregetni, fokolni a szélvédőmosót, ha nagyjából annyi koncentrátumot töltünk bele, mint amennyi nyári folyadék volt benne, akkor nemigen járhatunk pórul, de azért érdemes figyelni az arányokat

Egyértelműen prémiumterméknek mondható a Castrol gyümölcsillatú szélvédőmosója, ami alapvetően ugyanazokat a keverési arányokat adja, mint a Mannolé. Azaz 1:1-gyel -20, 2:1-gyel -10 Celsius fokos folyadékot kapunk. Ha kevesebb ráhagyással, mint a Mannol, de ez is felülteljesíti az ígért számokat. Az viszont biztos, hogy az édeskésebb illatért és a folyadék rózsaszín árnyalatáért nem javasolt a több mint kétszeres ár. A próbált szélvédőmosók közül tehát egyértelműen a Mannol nyeri a versenyt. Ha abból akár csak 2:1 arányban (azaz jellemzően csupán egy flakonnyit) töltünk autónk szélvédőmosó-tartályába, már jó eséllyel nem fog az szétfagyni.
Ha elmulasztjuk a szélvédőmosó téliesítését, nem csupán a tartály, akár még a folyadékszivattyú is fagykárt szenvedhet, ami szintén jelentős tétel. Ahogyan a hűtőfolyadéknál, úgy a szélvédőmosónál is érdemes túltervezni a fagyállóságot, például azért, hogy a folyadék a hideg szélvédőre spriccelve se fagyjon meg.

Sóher is vagyok, de a fagytól is félek. Ez itt a megoldás nekem!