Használói véleményekkel kapcsolatos játékunk fődíjának, a Galleria Ferrari múzeumlátogatással egybekötött négynapos olaszországi utazásnak a nyertese, Halász Péter és párja december 4-én, szombaton kelt útra, és miután kedden hazaérkeztek, Péter eleget tett ígéretének, úti beszámolót küldött nekünk, és természetesen az olvasóknak. Fogadják szeretettel az élménybeszámolóját!
Tisztelt Szerkesztőség!
Először is szeretném megköszönni, hogy a nyertese lehettem ennek a csodálatos élménynek, amiben részem volt! Röviden összefoglalnám az elmúlt napok eseményeit.
Szombat

Párommal mindketten nagyon izgultunk, hiszen az utazás döntően repülőgéppel történt, és mi még sosem utaztunk ilyen formában. Ismerősöm vitt ki minket Ferihegyre, és különös izgalommal vártuk a felszállás pillanatát, mivel ez egy megszokást igénylő, de különleges érzés. Bolognától nem messze, Forliban szálltunk le, és a kiszállásnál már az első kellemes meglepetés ért minket: az érkező terminálnál egyből az AVIS autókölcsönzőjével néztünk farkasszemet, nem kellet kérdezősködni, keresgélni, és minden úgy zajlott, mint a karikacsapás. Néhány perc papírmunka után közölték velünk az autó parkolóhelyének a számát, és kisvártatva egy Ford S-Max fedélzetén találtuk magunkat – nem semmi! Mivel rendszeresen autózom külföldön, a GPS-t most sem hagytam otthon, de az olaszok vezetési stílusa meglepett, mert irányjelzőt nem használnak, száguldoznak, szemtelenkednek. Estére már Bolognában voltunk, és annak ellenére, hogy nem beszélünk sem angolul, sem olaszul, könnyen megértettük magunkat a négycsillagos Top Park Hotel recepcióján. Ha már Olaszország, úgy gondoltuk, egy igazi pizza lesz a vacsora, így bementünk a városba, ahol nagyon finomat ettünk – sok feltét, vékony tészta, nem olyan volt, mint otthon.
Vasárnap
Pompás reggeli után egész nap Bolognával ismerkedtünk. Templomok, terek, szobrok, könyvtár – hihetetlenül szép ez a város! Mire mindent megnéztünk, alig éreztük a lábainkat, hulla fáradtak voltunk, így eltettük magunkat hétfőre, a „Nagy Napra”.
Hétfő

Reggeli után Maranello felé vettük az irányt, a Galleria Ferrari múzeumba. Ahogy közeledtünk, egyértelmű volt, a Ferrari jelentése itt mindennél többet ér, pedig a város átlagos, maximum annyi a különbség, hogy mindenhol Ferrari zászlók lobognak. A múzeumhoz érve, a belépés után azonnal egy shopban találtuk magunkat, csillagászati áron kínált ruhák, kellékek, egyéb csecsebecsék között. A belépés után viszont… BUMM! Azt sem tudtam, merre nézzek! Autók, motorok, különféle ereklyék, képek, amerre csak a szem ellát, és minden önmagáért beszél. Egy másik teremben videó ment, Enzo Ferrarival, korábbi Formula-1 győztes versenyzőkkel, a kivetítők alatt pedig igazi autók sorakoztak. A rajongó ember szeme szinte könnybe lábad… Megtaláltuk a 2008-as Magyar Nagydíj trófeáját egy üvegkalitka alatt, naná, hogy egyből kattintottam a fényképezőgépet. Maga a teljes gyűjtemény egyébként nem túlzottan nagy, hamar körbejárható, de az igazat megvallva, egész nap elnézegettem volna.

A kijáratnál újabb szolgáltatás lehetősége, de a Test Driver nem fedi a valóságot, mert vezetni nem lehet, csupán utasként körözni, a beugró 10 percre 60 euró, a maximum pedig 2 óra – potom 600 euróért. Maranellóból a szállásra mentünk vissza, persze, a nap hátralevő részében csak a múzeumban látottakról beszélgettünk, a pontot az i-re pedig egy stílusos vacsora tette fel: bolognai spagetti Bolognában.
Kedd
Reggel eljöttünk a kényelmes szállodából, de a repülőgép indulásáig még rengeteg időnk volt, ezért Riminibe mentünk, a tengerpartra. Kagylókat gyűjtöttünk, és élveztük mindazt, ami a helyieknek természetes, a tenger zúgását, a nyugalmat. Bár nagyon jól éreztük magunkat, azért fejben készültünk a hazautazásra, mert igaz a mondás, miszerint mindenhol jó, de a legjobb otthon. A bérautó leadása után repülőgépre szálltunk, gondolatban búcsút intettünk Olaszországnak, de biztos, hogy visszatérünk még. Arrivederci legközelebb!
Lejegyezte:

Játékunk nyertese a Ferrarinál járt