Az új Golf GTD kipufogóján már az jön ki, amit ígérnek - 10 éve nem volt ez így

Az Európai Bizottság 875 millió eurós (nagyjából 311 milliárd forintos) bírságot szabott ki a Volkswagen-csoportra és a BMW-re, írja a BBC. A büntetés kiváltó oka, hogy 2009 és 2014 között a Mercedes-Benz anyavállalata, a Daimler, valamint a BMW és a Volkswagen-csoportból a Volkswagen, a Porsche és az Audi megbeszéléseket folytattak, hogyan lehetne közösen a lehető legalacsonyabban tartani a károsanyag-kibocsátási normák teljesítéséhez szükséges technológiák költségeit. Az autógyártók az előírásoknak meg is feleltek így, de az Európai Bizottság szerint kartellezést követtek el azáltal, hogy megegyeztek, hogy a jogszabályi előírásoknak éppen hogy csak eleget tesznek - az ilyen megállapodások nélkül viszont lehetséges lett volna, hogy versenyeznek egymással azon, melyikük tudna a károsanyag-kibocsátást még inkább leszorító technológiát a piacra dobni. [BANNER type="1"] Az érintett technológia az AdBlue adalékanyag, amit a német autógyártók közösen fejlesztettek ki azért, hogy a dízel autók nitrogénoxid-termelését lejjebb szorítsák. A Totalcar nyomozására hivatkozva a 24.hu szerint bő egy évtizede a német márkák inkább a tiszta dízelmotorokban látták a jövőt a hibrid autók helyett, ehhez viszont szükség volt az AdBlue-ra. A baj onnan indult, hogy a három nagy konszern megállapodott, csak akkora méretű AdBlue tartályokat szerelnek modelljeikbe, amik éppen hogy teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Nagyobb tartályokkal tisztább lehetett volna a dízelmotorok működése, és a járművek tulajdonosainak sem kellett volna túl gyakran utántölteni az AdBlue-t, így viszont autónként 80 eurót is spóroltak a gyártók a költségeken.

A nitrogén-oxidot bontja szét az AdBlue adalékanyag a kipufogógázokban

Az Egyesült Államokban a hatóságok eleve nem engedélyezték a kisebb (8 literes) tartályokat, helyettük 16 literesek kerültek az amerikai modellekbe, Európában pedig az Euro 6-os normák lehetetlenítették el az addigra már beszerelt 8 literes tankokat. Erre született a csalószoftveres megoldás, ami hatósági teszteléskor a megfelelő mennyiségű AdBlue-t fecskendezte be, hétköznapi használatkor viszont spórolt vele, hogy elegendő legyen a kisebb tank. Lényegében tehát az eredeti kartellezés tette részben szükségessé a csalószfotver alkalmazását - helyette ki lehetett volna cserélni az AdBlue tartályokat, vagy eleve elkerülhették volna az érzékeny információk cseréjét egymás között. Utóbbi esetben a piaci versenytől való félelem arra késztethette volna a gyártókat, hogy nagyobb tankokat szereljenek be, mert a riválisok is lehet, hogy így tesznek majd. A BMW része a büntetésből 373 millió euró, a Volkswagené pedig 502 millió euró - a Daimlernek nem kell fizetnie semmit, mert ők tanúskodtak az Európai Bizottság előtt az ügyben. A BMW elfogadta a büntetést, a Volkswagen még fontolja a fellebbezést. Nyilatkozatukban a Bloomberg szerint azt állítják, a találkozókon megbeszéltek végül nem kerültek alkalmazásra, a vásárlókat így kár nem érte. Szerintük az eset jó példa arra, hogy a jogalkotóknak világosabb útmutatásokat kéne adni arról, mi számít jótékony együttműködésnek a kutatás-fejlesztés terén, és mitől lesz valami kartellezés.

Bő 300 milliárd forintnyi bírságot kap a BMW és a Volkswagen