Elődjei igen jellegtelenek voltak, ez a Carens viszont már ki is néz valahogy. Lehet hétüléses is, s egy másik hetes, a garanciára vonatkozó szintúgy a Kia mellett szól

Talán innen a legmutatósabb

Mifelénk nem nagy túlzással akár teljességgel ismeretlennek is nevezhető a Carens. Az a Carens kompakt egyterű, amely pedig már negyedik generációjával van köztünk, s amelyről korábban szinte mindent megírtunk: a koreaiak Touran-riválisával kapcsolatban tehát itt lehet jól kiokosodni. A bemutatón sajnos vezetni csak módjával lehetett az újdonságot, úgyhogy tesztünk elsősorban arról szól, milyen is a gyakorlatban a VW mellett jellemzően Opel Zafirában, Ford C-Maxban, Renault Scénicben, Citroën C4 Picassóban vagy Toyota Versóban gondolkodó családfők ötüléses, józan felszereltségű, de kellően erős dízelmotorral szerelt Kiája. [BANNER type="1"] Először is: egész jól néz ki (főleg hátulról), csak a sziluettjét vizslatva tűnik fel, hogy egy 4,5 méter hosszú és 1,6 méter magas kombin ma már nevetségesen aprónak tűnnek a 16 colos kerekek. Sebaj, ez a kategória über alles a praktikumról kell, hogy szóljon, bár azt azért senki nem vitathatja, hogy apának egy rusnya autó vásárlására anya, a csemetéit őrző-féltő anyatigris sem fog engedélyt adni. Még szerencse, hogy a modern Kiáknak tigrisorruk van, legalábbis ezt szeretnék velünk elhitetni a drága marketingeseik.

Ennél se nagyobb, se jobb nem kell. A gumitálca szuper. A jobb oldali képen egy hétüléses verzió rakterében látszik, hogyan dugható el a kalaptartó

Ami az utas- és a csomagteret illeti, tesztautónk ötüléses volt bitang 536 literes, bővítve 1,7 m³-es raktérrel. (Nyilván van hétszemélyes kivitel is 250 ezres felárral, a harmadik sorban szerény kényelemmel és mögötte csöpp hellyel - igazából keveseknek kell ez az opció.) Utóbbival kezdve remek, hogy az ötödik ajtó emelése-zárása nem nehéz. Remek, hogy a kalaptartót használaton kívül ügyesen el lehet rejteni a padló alá. Remek, hogy a nyílás nagy, a perem alacsony, a gumitálca meg kivehető, s könnyen takarítható.
Az is remek, hogy a hátsó három ülés különálló, sínen tologatható és állítható támlájú, kevésbé örömteli, hogy az ülőlapjuk rövid. Isofix-gyerekülésrögzítő a két szélsőn van. A sofőrét leszámítva minden ülés támlája lehajtható, a padló alatt dugifiókok rejtőznek, ahogy kell. Friss levegő a hátsó utasoknak is jár, ahogy kell. A láb, a fej- és a válltér is szuper, ahogy azt el is várjuk egy ekkora családi mindenestől.

Elöl kimondottan kényelmesek, hátul közepesen komfortosak a rövid lapú, de különálló, sínen tologatható és állítható támlájú ülések. Helyből minden irányban
sok van így, hogy "csak" ötszemélyes az utastér

Elöl persze sokkal komfortosabbak az ülések, a sofőré egész mélyre is engedhető. Természetesen így is magasabban trónol, mint egy mezei kombiban, de nem vészes, tériszonyosoknak is elfogadható. A kormány tengelyirányban is állítható, még jó. Széria a négy elektromos ablak, pompás, hogy mind le-föl automata. Az anyagok minőségi hatásúak, pakolórekeszekben nincs hiány. A könyöklő sajnos fix, cserébe öblös.
Csak néhány szóban az így-úgy már érintett felszereltségről: egyebek mellett széria (LX) a menetstabilizáló elektronika, a 6 légzsák, a manuális légkondi, a sebességhatárolós tempomat, a LED-es nappali menetfény és a statikus kanyarlámpa. Félmilliós lépcsővel az EX ellátmány többek között tetősínt, alufelnit, tolatóradart, bőrhatású ajtókárpitot, zongorolakk-dekort, bőrkormányt, sötétített üvegezést, kétzónás automata klímát, esőszenzort, telefonkihangosítót ad. Külön vagy csomagokban meg még majd' minden rendelhető navigációtól az automata váltón, a tolatókamerán vagy a panorámatetőn át az ülésszellőztetésig. A divatosnak tartott modern sofőrsegédek közül sávelhagyásra figyelmeztetés szerepelhet.

Érzetre jó minőségű, korrekt kidolgozású és strapabíró anyagokból épített a belső

Amúgy is sok a gomb, de az egyik, a rásegítés állítója teljesen fölösleges. Na nem is ez a baj, hanem az élettelen kormány

És akkor következzen a feketeleves, amivel már a Carens vezethetőségére tértünk: a három fokozatban hangolható rásegítésű kormány. Ami ugye szintén széria, s ami egy orbitális melléfogás a Kiától, s akkor még finoman fogalmaztunk. Mert egy eltalált hangolás kéne, nem három borzalom. Sport, Normal, Comfort módok választhatók, az viszont sajnos nem, hogy menjen-e egyenesen az autó, avagy folyamatosan kóricáljon az úton. És kóricál. Az sem eldönthető, hogy kanyarból a volán visszataláljon-e középre, avagy a kormányt elengedve valamelyik irányba le akarjon-e vinni az aszfaltról. Le akar. Azt is szívesen venné az ember, ha autópályán, de már országúton is nem kéne konstans korrigálnia, de kell. Reméljük, hogy nem az összes Carens-kormány ilyen, ám a tesztautóé ilyen volt, szörnyű és szomorú.

Az 1.6-os benzinesnél sokkal, a kétliteresnél alig drágább az 1.7-es dízel. A 136 lovas 150 ezerrel kerül többe a 115-ösnél

Amennyiben erről sikerült megfeledkezni (maximum pillanatokra), akkor az 1,7 literes dízelmotor izmosabbika, a 136 lóerős és 330 Nm nyomatékú CRDI vígan és halkan vitte az üresen is 1,5 tonnás bódét. Mármint túl a kezdeti erőlködésen, a turbólyukon. Induláskor fulladásra hajlamos, kuplungcsúsztatós. És hamar el is fogy a kraft, na de pont így van ez a normál kisdízelek túlnyomó többségénél... Szóval ezzel még simán együtt lehet élni, éljen vele együtt az, aki a nyomatékra és/vagy a drága spórolásra voksol.
Igen-igen, akármennyire is jó az ára a Carensnek, a dízel esetében is drága spórolást jelent. Hiszen az 1.6 GDI benzines 700 ezerrel olcsóbb, s ezt a különbséget kiautózni kb. lehetetlen még akkor is, ha az mondjuk vegyesben 8-at, ez meg 6-ot fogyaszt. A gyári 5,1-et nem is sokkal megfejelő átlagunk különben úgy lett 5,8 l/100 km, hogy a tesztút fele ráérős, és klíma nélküli országúti kocsikázás volt alig terhelten Budapest és a Balaton között.
Na de tényleg jó az ára a Carensnek? Tényleg, mert az említett 1.6 GDI LX felszereltséggel már 4,75 milliótól hazagurítható, s voltaképp az 5,45 milliós belépő dízelár sem rossz. A 115-tel szemben 136 lóerő és a 260 kontra 330 Nm 150 ezres plusz. Ha már dízelre szavaz a kedves vevő, inkább erre költsön, mint az elektromos kézifék/ülésfűtés elöl-hátul, kormányfűtés 250 ezres kombójára.

Alapára 4,75 millió, a dízel 5,45 millióról indul. Tesztautónk 6,55 milliós volt józan felszereltséggel, "semmi extrán". Nem olcsó, azonban
a konkurensek hadánál még így is kedvezőbb az ára

Egyszer tán a Carens név is lesz olyan sokatmondó, mint a cee'd

Végül pár apróság: a 6 fokozatú váltó korrektül kapcsolható (csak hát az esedékességjelző egyedül fölfelé javasol váltani, ami emelkedőn, de lejtőn is "érdekes" helyzeteket teremthet), a futómű kényelemre optimalizált, fekvőrendőrökön puhán átlépő (csak hát így muszáj némi billegéssel és dülöngéléssel kalkulálni), a fék adagolhatósága jó, a felárasan elektromos kézifék meg helytakarékos, de gázra igazán oldhatna automatán is... Az előre-oldalra kilátást duplán is korlátozza az A-oszlop, a tükrök ellenben méretesek, s a parkolás is gyerekjáték a radarral megtámogatott hasábformának köszönhetően. Ej, csak ezt a fránya kormánycsorbát köszörülné ki a Kia, akkor nyugodt szívvel ki lehetne jelenteni, hogy a Carens ár/értékben kiváló alternatívája a Tourannak és társainak.

Kéne egy jó kormány. Kia Carens teszt