1985. július 3-án jelent meg az amerikai mozikban a Vissza a jövőbe, Doki és Marty már 35 éve vannak velünk

Kevés olyan mozifilm született az iparág virágzása óta, ami több 10 év elteltével is képes megtölteni egy mozitermet, vagy parkolót. A Vissza a jövőbe első része képes rá, hetekkel ezelőtt teltházas vetítést tartott az egyik budapesti autós mozi, a film pedig éppen most 35 éves.

Robert Zemeckis és Bob Gale filmje letarolta a ’80-as évek végét, és azóta szedi az újabb rajongóit generációkon keresztül.

A Vissza a jövőbe zseniális történettel, különleges szálakkal, színészi játékkal és fergeteges dialógusokkal színesítette meg az életünket és fogja ezt tenni a jövőben is. Tökéletes példája annak, amikor egy ötletet kemény erőfeszítések árán és a nyomásnak nem engedve valósítanak meg élvezetből és alázatból. A végeredmény pedig egy olyan mű, amiben a sok századik újranézéskor is észreveszünk új jeleket, részleteket, utalásokat, amik a film egy teljesen más pontjával állnak összefüggésben. A Vissza a jövőbe 35. évfordulójára egy nem épp rövid, de annál inkább színesebb gyűjtéssel készültünk érdekes kulisszatitkokról, részletekről, amik eddig talán fel sem tűntek és a megalkotás előzményeiről. Tudom, nehéz ügy, de még ez a 35 érdekesség is kevés ahhoz, hogy minden kedvenc részletemet átadjam a filmmel kapcsolatban, amit úgy zártak le az alkotók, hogy még véletlenül se lehessen folytatása, és ezt innen is köszönjük! [BANNER type="1"]

Eredetileg az időutazáskor annyira lehűlt az autó, hogy körbefagyott, ezt olyan körülményes volt imitálni, hogy az első utazás után már csak nagyon kis mennyiségben imitálták rajta a jeget

1. A film ötlete Bob Gale fejéből pattant ki, aki szüleinél látogatóban megtalálta édesapja egyik középiskolai évkönyvét. Azt lapozgatva jutott eszébe, milyen érdekes lenne saját édesapjával egyidősen iskolába járni, barátkozni vele, megismerni, így a megalkotott sztoriban lényegében saját álmát élte meg, ezért is figyelt minden apró részletre.
2. A Universal Studios vezetőségének első körben nem tetszett a film címe. Azt mondták, eddig bármelyik film, amelyiknek a címében szerepelt a jövő, erősen leszerepelt, így ők javasoltak egy újat, ami Spaceman From Pluto lett volna. Szerencsére Bob Gale egy pillanatig nem gondolkozott a válaszon, azt mondta, hogy az ő filmjével majd más lesz a helyzet, és igaza is lett. Apró érdekesség, hogy a magyar cím tökéletes tükörfordítás, nem adtak neki mást, ami egyébként jellemző a hazai film és szinkroniparra.
3. Negyvenszer dobták vissza a film terveit több stúdióból, mielőtt a Universal megvásárolta volna a jogokat. A Disney-nél is járt a szkript, de náluk nem ment át a rostán az a részlet, hogy saját édesanyja beleszeret Marty-ba és meg is csókolja 1955-ben. A világ a Disney-nél is sokat változott, a Star Wars jogait gond nélkül felvásárolták, pedig az eredeti trilógiában is van hasonlóan kifogásolható szál, amikor Luke és Leia csókolóznak, pedig testvérek.
4. Eredetileg az időgép egy hűtőszekrény lett volna és az időutazáshoz nukleáris robbanásra lett volna szükség. Ehhez Marty-nak Nevadába kellett volna utaznia, hogy egy katonai gyakorlatra beosonva juthasson vissza 1985-be. Túl költséges lett volna a Universal számára és szerencsére volt is jobb ötlete Bob Gale-nek az autóval. A hűtő ellen szólt az is, hogy a gyerekek esetleg Marty bőrébe bújnának majd és bezárkóznának otthon a hűtőkbe, ami veszélyes.
[BANNER type="2"] 5. A hűtőszekrényes nukleáris robbanásos jelenet annyira tetszett George Lucasnak és Steven Spielbergnek, hogy eltették későbbre. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságához használták csak fel.

John DeLorean utólag megköszönte Bob Gale-nek, hogy megvalósította az álmát és kultuszautót csinált a DeLoreanből

6. Miért pont a DeLorean? Egy már nem létező márka autóját használni jogilag kicsit egyszerűbb, és valljuk be, keresve sem találhattak volna futurisztikusabbat. A DeLorean Motor Corporation 1982-ben csődbe ment, a vezért drogügyletbe és ezzel a vesztébe kergették. A film megjelenése után John DeLorean köszönőlevelet küldött Bob Gale-nek, hogy az ő autóját használta, lényegében kultuszt épített köré.
7. Lehetett volna Ford Mustang is, ha a Universal érdekei érvényesülnek, de Bob Gale ezt sem hagyta. A film tervezési fázisában a stúdió termékelhelyezésért felelős osztálya kapott egy ajánlatot a Fordtól, hogy akkori áron 75 000 dollárt fizetnének, ha Mustang szerepel a filmben. Erre Bob Gale csak annyit válaszolt, hogy "Brown Doki nem jár Mustanggal."
8. Marty szerepére már az első tipp is Michael J. Fox volt, de a Vissza a jövőbe tervezett forgatása egybeesett egy éppen futó és nagyon sikeres tévés sorozatának forgatásaival. Ezért új színészt kerestek, Eric Stoltz lett a befutó, akivel számos jelenetet fel is vettek, de messze volt a teljesítménye attól, amit Bob Gale elképzelt.
9. Michael J. Fox reggeltől estig forgatott, egy interjúban elmesélte, hogy az a kábé három hónap úgy nézett ki, hogy egy sofőr felvette a házánál reggel 9-kor és bevitte a Family Ties forgatására, majd délután 5-kor hazavitte. 6-ra érkezett egy másik sofőr, aki elvitte a Vissza a jövőbe forgatására, ahol napkeltéig dolgoztak, majd hazavitte, és kezdődött elölről. Egy idő után kulcsot adott a sofőröknek, hogy menjenek be, ébresszék fel és tegyék be az autóba.
10. A színészek mind imádták a forgatást és a filmet is, kivéve a Marty apját alakító Crispin Glovert. Hozzájuk képest magának való, zárkózott, fura figuraként jellemezték, és ő sem érezte magát jól a szerepében, ettől függetlenül a szerep, amit játszott, hibátlanul illik a filmbe. [BANNER type="3"]

A film főcímdalát is szerző Huey Lewisnak annyira tetszett a film, hogy akart benne szerepelni, ő állítja le Marty-t a színpadon azzal, hogy túl hangosak

11. Glovernek nem tetszett az első rész befejezése, szerinte az, hogy a McFly család tehetőssé válik és sikeressé, ezzel boldogabbá, mint korábban, nem jó üzenet. A folytatásért irreálisan nagy gázsit kért, amit nem fizettek ki neki, ezért nem is szerepel a második és harmadik részben.
12. Dublőrrel és már leforgatott jelenetekkel helyettesítették Crispin Glovert a folytatásban. Jeffrey Weissman, az elmaszkírozott színész sem élvezte túlzottan a helyzetet, a forgatás alatt nehezen akarták megtanulni a nevét, Lea Thompson például csak úgy emlegette, hogy "a Crispint játszó srác".
13. A film zenéjét Alan Silvestri szerezte, de számos jellegzetes dallamért Huey Lewis volt a felelős. Annyira szerette a filmet, hogy szerepelni is akart benne, és akadt még hely. A film elején ő állítja le Marty-t a hangosbeszélővel a tornacsarnokban azzal, hogy túl hangosak. A jelenet pikantériája, hogy Marty épp az ő egyik dalára nyúzza a gitárt.
14. Kevesen tudják, hogy Doki és Marty honnan ismerik egymást. Egy interjúban Bob Gale elárulta, hogy az előtörténet szerint, ami már nem fért volna bele a filmbe, Marty betör Dokihoz 14-15 évesen és annyira elámul azon, amiket lát, hogy megfeledkezik magáról, ám Doki közben hazaér. Dokinak tetszik, ahogy a srác imádja a találmányait és állást ajánl neki, a segédje lehet, pakolásszon, rendezkedjen és viselje gondját Einsteinnek.
15. Einstennek hívják az 1985-ös Doki kutyáját, ám eredetileg az őrült tudós imidzshez csimpánz volt az elképzelés háziállatnak. Maradjunk annyiban, hogy nem passzolt volna a sztoriba.

Eredetileg Michael J. Fox nem tudta vállalni a szerepet időhiány miatt, aztán inkább reggeltől hajnalig forgatott miatta, ő volt a tökéletes a szerepre

16. Miért pont 88 mérföldes sebesség? Az interneten többféle ötlet született már rá, amikből a legnépszerűbb, hogy ha létezik féreglyuk, akkor pont ez a legalacsonyabb tempó, amivel még épp átérünk rajta, ameddig nyitva van. A valóság az, hogy az alkotók szerint kellően jól mutat a sebességmérőn a 88.
17. A film részleteinek egyik érdekessége, hogy az első időutazáskor Marty a Twin Pines Mall pakolójába érkezik Dokihoz, majd visszatérve 1955-be, az akkor ott álló Peabody farmon lekaszál kettőből egy fenyőt, amik egymás mellett állnak. A film végén, ismét 1985-ben, ismét ugyanabban a JC Penny parkolóban viszont a hirdetőtábla már Lone Pines Mall-t ír.
18. Hasonló apró összefüggést láthatunk a film elején Doki laborjában is, ahol az órák között egy képen egy óra percmutatóján kapaszkodó kis figura szerepel. Ezt a mutatványt később Doki is bemutatja az óratornyon. A jelentősége egy egyszerű utalás és főhajtás egy 1923-as némafilm, a Safety Last! előtt, melyben a híres amerikai színész, Harold Lloyd szerepelt. Érdekes részelt, de a Dokit alakító Christopher Lloyddal csupán névrokonok.
19. Számtalan korabeli és eredeti cégér jelenik meg a trilógiában, a díszlet színes és nagyon valósághű, de csak egyetlen olyan van, ami mindegyikben megjelenik. A Statler név először a Toyota pickup oldalán tűnik fel, a második részben a Statler vállalja az autók repülőképessé alakítását a hirdetés szerint, de még a vadnyugaton is találkozunk Joe Statler nevével, aki lovakat árul.
20. A hanghatások kedvéért egy picit feltuningolták a DeLoreant, de csak utómunkával. Saját V6-os motorja nem szólt elég morcosan, egy klasszikus amerikai V8-as hangját keverték rá.

Hat DeLoreant használtak, a vadnyugati egy Bogár alvázas buggy volt, de készült üvegszálas karosszéria is

21. Hat DeLoreant használtak fel a forgatáshoz. Egyet a végén megsemmisít az elzúgó (két vagonos) tehervonat, ami meg sem áll, kettő eltűnt a forgatás után, jelenleg három pontos helyét és tulajdonosát ismerjük.
22. A harmadik részben használt autó egy bogár alvázra épített buggy volt, hogy bírja az úttalan használatot és a menekülést az indiánok elől. Ez került elő legutoljára borzalmas állapotban a forgatás után, súlyos összegekért helyreállították, és most ez az egyetlen eredeti autó, ami magánkézben van. A két másik eredeti a Universal tulajdona, az elsőszámú autó a Petersen autómúzeumban van kiállítva.
23. A film bakijai közé tartozik az első időutazás snittjeinek részletessége. Ha alaposan figyelünk, a sebességmérőt háromszor mutatják, mindegyik alkalommal más futásteljesítményt láthatunk.
24. Bár a film részletei sokszor beleköthetetlenek, akik a zenei világban mozognak, láthatnak nem odaillő kelléket. 1955-ben, amikor Marty a Johnny B. Goodot játssza, egy Gibson ES-345 húrjait tépi, amit 1958-ban mutattak csak be. Apró érdekesség, hogy Michael J. Fox csak a film kedvéért tanult meg gitározni, hogy hitelesebb legyen, de a felvételen nem ő játszik, ahogy hangját is dublőr, Mark Campbell adta.
25. Amikor Marty beöltözik sugárvédő öltözetbe, hogy Darth Vaderként az apjára ijesszen, walkmanjébe betesz egy kazettát, amin Edward Van Halen neve szerepel. A Vah Halen zenekar ügynöksége nem engedte, hogy használják az együttes nevét, de a banda frontembere beleegyezett, hogy az övét ráírhatják, mert azzal ő rendelkezik.

Számos modellt használtak, a harmadik rész vonatos jeleneteinek egy részét méretarányosan vették fel

26. Igyekeztek tökéletesen hozni, amit csak lehetett, így a második részben, amikor 1955-ben az idős és a fiatal Biff az autóban hallgatják a rádiót, ott az eredeti, valóban megtörtént meccset közvetíti a rádió.
27. Az óratornyot és Hill Valley főterét díszletként rakták össze a Universal Studios területén és más filmekhez is felhasználták később, például a 2003-as Jim Carrey főszereplésével készült Minden6óban.
28. A színészgárda tekintetében későbbi sikeres, akkor még szárnyait bontogató szereplővel is találkozhatunk a trilógiában. A második részben például, amikor Marty belép a bárba, odalép két kisfiúhoz, akik a játékgépet üzemelik be éppen. Közülük az egyik Elijah Wood, a későbbi Gyűrűk ura Frodója, ez volt az első filmes szereplése.
29. A harmadik részben feltűnik egy ismert zenekar, a ZZ Top, akik a Doubleback-et játsszák erősen áthangszerelt változatban. A forgatáson annyira jól érezték magukat, hogy random koncertet adtak a stábnak, amíg egy rossz lámpa miatt leállt a forgatás kis időre. Billy Gibbons saját könyvében ír róla, hogy a szünetben Michael J. Fox kérdezte meg tőlük, nem-e játszanák el a Hey Good Lookin-t, két órával később még mindig jammelt a banda.
30. Láthatunk még ismert zenészt a második részben. A Red Hot Chili Peppers basszusgitárosa, Flea játssza a Needles, Marty jövőbeli főnökének szerepét.

Michael j. Fox a hiteles alakításért megtanult gitározni, de nem az ő játékát, és nem az ő hangját halljuk a Johnny B. Goodban

31. 2015. október 21. Marty ezen a napon érkezett meg a jövőbe, ami nekünk már sajnos a múlt. Ezen a napon a rajongók szerte a világon tematikus Marty váró bulikat szerveztek a film tiszteletére, Magyarországon pedig több mozi is műsorra tűzte a trilógia első részét.
32. Bár a film eredeti hangja, dialógusai és a színészi játék is fantasztikus, a magyar szinkronos verzió is megállja a helyét a szinkronszínészeknek köszönhetően. Rudolf Péter, Marty hangja korábban egy interjúban elárulta, hogy Rajhona Ádámmal (Doki) nem ismerték a sztorit előre. A hangfelvétel alatt látták először a filmet és élték meg először a sztorit, amit annyira élveztek, hogy alig bírták abbahagyni a munkát. Már csak ezért is érdemes az eredeti szinkronos verziót nézni, mivel később újraszinkronizálták a jobb minőség miatt.
33. Az első film végén látható To Be Continued… felirat a moziban nem volt látható, ez csak a VHS kazettákra került rá, mivel a premier után egyeztek meg csak a folytatásról. A harmadik film végére is került szöveg, a The End, ami szerencsére kizárja, hogy bármiféle modern kori folytatással készüljön esetleg negyedik rész.
34. Az akkori amerikai elnök, Ronald Reagen neve felmerül a filmben, és Doki nem épp jól vélekedik róla. Az elnök mégis annyira szerette a filmet, hogy szerepelni akart benne, rá is írták az 1885-ös Hill Valey elnökének szerepét, végül ez meghiúsult. Reagen viszont nem felejtette el az alkotók kedvességét, az egyik állami ülésen szónoklatába belecsempészte a híres mondatot: "Where we're going, we don't need roads."
35. Az első rész vége és a második rész eleje ugyanazzal a jelenettel kezdődik. Vagy mégsem? A Jennifer Parkert játszó Claudia Wells nem vállalta a második és a harmadik részt, de az első már a mozikban volt. Az első részt is ugyanazzal szerették volna kezdeni, ezért a teljes jelenetet leforgatták újra Elizabeth Shue-val.

Jennifert más alakítja a második részben, mint az elsőben, újravették a közös jelenetet a csere miatt

A Vissza a jövőbe trilógia világméretű kultuszt ért el, a film alapján gyártott termékek, mint az Almanac, a légdeszka, Marty piros mellénye, kabátja mind beszerezhető. Bob Gale a mai napig aktívan részt vesz a rajongói klubéletben, a forgatási helyszínek nagy része pedig még mindig látogatható. Bár a szövevényes történet miatt javarészt nem is autós film, a DeLorean kultuszához viszont nagyban hozzájárult, John DeLorean meg is jegyezte a Bob Gale-nek küldött levelében, hogy sikerült megvalósítania az ő álmát. De ez már a múlt, mármint a jövő, a film töretlen sikere még sokáig kitarthat, annyi biztos, hogy ahányszor fogják játszani még moziban, mi annyiszor leszünk ott.

1985 legsikeresebb filmje volt és elérte a 200 millió dolláros bevételt is, generációk imádják még ma is

35 tudnivaló az éppen 35 éves Vissza a jövőbe filmről