1972-től 2012-ig 7 nagy lépésben

BMW i3 Coupé Concept: 3 ajtó, 170 LE, 250 Nm, karbonszálas műanyag karosszériában

A BMW első elektromos kisautója, az i3 három ajtóval egyelőre Coupé Conceptként a kiállításokat járja, ennek ellenére a bajorok már nyár közepén megnyitották a londoni Park Lane-en található BMW- és Mini-szalonjaik mellett az első i Store-t, ahol majd a valóra vált i3 és annak ötajtós, plug-in hibrid verziója is kapható lesz. S bár soha nem verte nagydobra ez irányú fejlesztéseit, a BMW is legózgat egy ideje akkumulátorokkal és villanymotorokkal, ennek első megvásárolható eredménye mindenképp az i3 nagyon közeli rokona lesz. [BANNER type="1"]

Az 1972-es müncheni olimpián mutatkozott be az első villanyos BMW, egy átépített 1602-es

Lefutotta a maratont

40 évvel ezelőtt, az 1972-es müncheni olimpiára küldött flottában vetették be első két elektromos prototípusukat, melyek fejlesztését még 1969-ben kezdték el. Hajtásukat a Bosch által kifejlesztett 43 lóerős egyenáramú villanymotor, és autónként 12 darab, sorba kötött 12 voltos ólomsavas Varta akkumulátor biztosította, ezeket raklapra - nem EUR - rögzítve helyezték el a motortérben. 350 kg-os tömegével a cellacsomag nem volt túl jó hatással az autó vezethetőségére, de könnyen ki lehetett cserélni frissen feltöltött egységgel, és villanymotorjuk generátorként is funkcionált, bár nyilván nem túl hatékonyan. Azon izgultak, hogy vajon meg tudja-e majd tenni a 42 km-es maratoni távot, ahova kísérőkocsinak szánták: sikerült.

Régi szép idők

1975 júniusában a legnagyobb titkolózás közepette építették második villanyautójukat: egy leselejtezett 700-asba szereltek villanymotort, és 10-re csökkentették az energiát adó Varták számát. Ebbe már a töltőberendezést is bekábelezték, így a celláit otthoni hálózatról is fel lehetett tölteni, ehhez 14 óra kellett.

Csak a kiindulópont volt X, az elektromos 325-ök csak elöl hajtottak

Benzinkút ikon százalékjellel

1981-ben fogtak bele egy nagy hatótávú elektromos jármű kifejlesztésébe, ez végül 1987-re hozta meg gyümölcsét: 8 darab 325 iX-et elsőkerekesre alakítottak, beléjük pakolták az ABB (Asea Brown Boveri) által akkor direkt e célra, azaz e-autók hajtására szánt nátrium-kén akkumulátorokat, villanymotort és vezérlést, és remélték, hogy a korábbiakhoz képest háromszoros kapacitású akkumulátorokkal elért súlycsökkentés elegendő lesz: nem így lett. Egy darabig használt egy kombit a német posta, állami szervekhez is került pár, de ekkor már tudták, hogy a működő villanyautóhoz sokkal durvább megszorításokra lesz szükség.

Az E1-ben már működött a manapság már minden BMW-ben meglévő fékenergia-visszanyerés

Konnektorról tölthető

1991-ben a Frankfurti Autószalonon állították ki az i3-ra döbbenetesen hasonlító E1 tanulmányt, majd egy évvel később Los Angelesben az E2-t. Ők voltak az első teljes egészében villanyautónak épített BMW-k. Karosszériájuk sajtolt alumínium elemekből, motorháztetejük és csomagtérajtóik alumíniumból, külső héjuk pedig újrahasznosított műanyagokból készültek. Az akkumulátorokat a hátsó ülések alatt helyezték el, míg az immár saját fejlesztésű villanymotort a váltóval együtt a hátsó tengelyre illesztették. A töltési idő 220 voltos hálózaton 6 órára csökkent, és 2 órás gyorstöltőt fejlesztettek hozzá. Az autó hatótávja már a maiakkal megegyező 160 km volt, bár ezt nyilván nem olyan kényelemmel és üzembiztonsággal hozta, mint a most forgalomban levő - forgalomban levő? - villanycsodák. Két év alatt kiderült, hogy a nátrium-kén akku nem a legbiztonságosabb, melegszik, bizonyos körülmények között kigyulladhat, vagy felrobbanhat, így '93-ban Frankfurtban már ZEBRA típusú nátrium-nikkelklorid akkukkal feljavított verziót prezentáltak, mely mind hatótáv, mind teljesítmény tekintetében felülmúlta az eredetit.

A 90-es évek elejére már viszonylag gyors töltést is tudtak a 60 lóerős teljesítményt leadó BMW electric modellek

Az első nagyszabású valós tesztre küldött villanyautó

A sikeres tanulmány után '92-ben ismét szériakocsikkal is kísérleteztek, 25 darab E36 325-ösből lett BMW electric. Közülük 8-an a fejlesztési és technológiai minisztérium által támogatott, mindennapi használaton alapuló teszten, 6-an pedig a bajor tartományi kormány flottájában kötöttek ki. Időközben ezeket is kén-nikkelklorid akksikra állították át, a villanymotorok 60 lóerős teljesítményt értek el, újabb gyorstöltőik pedig 40 perc alatt már 75%-os töltöttséget garantáltak. 2008-ban készült el a Mini E, az első nagyszabású mozgó tesztlabor 200 lóerős aszinkron motorral és 35 kWh-s lítium-ion akkumulátorral. 8,5 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra, de óvatos használattal akár 250 km-t is megtesz: Európában és Amerikában összesen 600 példány fut belőle magán és céges felhasználók kezei közt, az innen begyűjtött adatokat pedig a Megacitynek indult, mára i3 Conceptté szelídült villanyautó fejlesztésénél használták fel.

2013 az i3 éve lesz. Valószínűleg

1-es kupé, 1 lépésre az i3-tól

2010-ben az 1-es kupéból ActiveE lett, a több mint 1000 legyártott példányban már az i3-ba kerülő alkatrészeket tesztelik. 170 lóerős, 250 Nm-es hajtásláncát, 160 km-es hatótávot adó lítium-ion akkumulátorait úgy hajtogatták, hogy utasterének méretei semmiben sem térnek el a belsőégésű motoros kétajtós 1-esektől. Folyadékhűtésű akkumulátorai 4-5 óra alatt töltődnek tele, légkondija van, szervokormánya, 200 literes csomagtere, emissziómentes, 9 másodperc alatt gyorsul 100-ra, végsebessége 145 km/h, fékezés közben önmagát tölti: ez már tényleg az i3 előszobája, 40 évvel az első elektromos BMW után. A 41. évre várhatóan az szériakész i3 is megérkezik.

Együtt a család

40 éve gyárt elektromos autókat a BMW - vagy nem?

Tesztelőit meggyőzte a Mini E