Laurens Van den Acker a pozsonyi földalatti találkán - a Renault új arca

Laurens van den Acker, a Renault dizájnért felelős vezérigazgató-helyettese Pozsonyban, a vár tövében, egy mélygarázs legalsó szintjén tartott szeánszot a régió újságíróinak. Laurens az elmúlt pár évben teljesen új arcot adott a francia márkának. 1965-ben született, a Delfti Műszaki Egyetemen tanult, a Ford és a Mazda után 2009-ben csatlakozott a Renault-hoz, ahol 2010-óta tagja a menedzsmentnek is. Az alkalom, hogy Szlovákiába látogatott, az új arcú, tavaly ősszel ráncfelvarrott (már itthon is kapható) Mégane helyi premierje volt.[BANNER type="1"]

A Renault gazdag történelméből volt hova visszanyúlni - a képen az Alpine A110 1961-ből és a már új arcot hordó stílustanulmány az 50 évvel korábbi
legenda sziluettjével

A tanulmányautókról tudni lehet, hogy az őket övező lelkesedés fontos a piaci igények felméréséhez, de nagyon sokszor a koncepció leginnovatívabb elemei nem kerülhetnek át a sorozatgyártásba. Elég ha a szén-dioxid-kibocsátásra, a gyalogosvédelemre vagy a gyártási költségekre gondolunk. Ettől függetlenül minden koncepcióautó leleplezése nagy dolog, mert ezeken a formatervezők a lehetséges jövőt kóstolgatják, miközben a vásárlókat és a szakmát provokálják.

A 2010-es DeZir tanulmánnyal kezdődött minden. Vad megoldásaiból szinte semmi, stílusából annál több került át a mai Renault-kra

A legújabb Renault-k a Twizy és a negyedik generációs Clio óta nagy szájat hordanak, amit azóta megkapott a Koleos, a Twingo, a Mégane és a Fluence is. Van den Acker hangsúlyozta, hogy nem akartak abba a hibába esni, amit a prémiumgyártók már többször elkövettek. Nem akartak egyenorrot, hanem egy egységes márkaarculatot, aminek központi eleme a mintegy kétszeresére növelt méretű, amúgy már több mint 100 éves logó. El akarták kerülni a Mercedes dizájncsapdáját; a németek 1993-ra minden autójuk elejét azonos jegyekkel ruházták fel a frontális homogenitás jegyében. Mire művük kész lett, rájöttek, hogy túlzásba estek, és drasztikus lépéshez nyúltak: kihozták a négylámpás E-osztályt 1995-ben. A Renault dizájnfőnöke valószínűleg nem tartja sikernek azt, hogy a kétezres évek elejére az összes konkurens Peugeot óriási cápaszájat hordott, amitől alig voltak megkülönböztethetőek, ugyanez mondható el a korabeli single frame hűtőmaszkos Audikról. Ha megnézzük egymás mellett a hamarosan leköszönő Twingo, a most frissített Mégane, vagy a szinte új Clio orrát, akkor a nagyon erős hasonlóság mellett kitűnik, hogy teljesen más karakterek. Ott egy krómbajusz, egy nyílás a lökhárítón, egy nappali menetfény, és rögtön nem ugyanazt látjuk.

Captur az új Renault-arccal. A ködlámpák, az alsó ezüstkeret és a felhúzott, kissé macis tekintet jól azonosíthatóvá és egyszerre tipikusan Renault-ssá teszik

A Renault mára kialakult dizájnfilozófiáját Laurens van den Acker vezetésével alakították ki. Központi eleme az, hogy az ember, tehát a vásárlók teljes életciklusát szeretnék lefedni megfelelő járművekkel. 2010-óta az összes koncepciójukat erre a gondolatra fűzik fel, és a bemutatkozó új modellek is megfelelhetőek ennek. Egy margaréta leveleihez hasonlatosan építik fel ezt a kört a fiataloknak szánt életmódautóktól a családi modelleken át a hangsúlyozottan környezetbarát autókig, és ebbe beleférnek a sportos modellek, valamint a professzionális haszongépjárművek is. Egy újságírói kérdésre válaszul Van den Acker megjegyezte, ez a sor persze bővíthető, és folyamatosan keresik az olyan piaci réseket, mint például a kis a szabadidő-autóké, ahova a Clio-alapú Capturt küldték harcba.

A Renault 16 inspirálta a '90-es években Laurens elődjét, Patrick Le Quément-t is. Máig hivatkozási alap, ez volt az egyik első nagy szériás ferdehátú autó

Kérdésemre, hogy melyik sorozatgyártásban megvalósult autó a kedvence, Van den Acker mosolyogva, de kitérő választ adott: "egy szülő sem rangsorol gyermekei között". Egyetért azzal, hogy egy tanulmányt nem lehet ma már változtatások nélkül az utcára engedni, és minden apró részlet értékes, ami a sorozatváltozaton megmaradhat. Ha nem kötné semmi a kezét, és csak a forma számítana, akkor nagyon kevés praktikum maradna az autókban. Annyit azért elárult, hogy számára az igazi kihívás egy olyan lendületes, klasszikusan szép autó megalkotása, mint a lapos és sportos DeZir volt.

A Renault 5 Turbo a maga idejében merész lépés volt,
ma már kultikus - a fődizájner egyik kedvence

Bár az előadása és a munkái alapján nem tűnik egy múltba révedő embernek, de van több régi Renault is, amit szeret. Az ős-Alpine, a bakancs 4-es vagy a Robert Opron tervezte kocka 9-es formájukkal mind nagyon meghatározóak voltak, de az is közös bennük, hogy megfeleltek a célnak, amire kitalálták őket. Ma a Renault nem autócentrikus, sokkal inkább embercentrikus gyártó, és ahogy az 1980-as Renault 5 Turbo se volt a legszebb, mégis olyan volt, mint „egy kisgyermek óriási szívvel”.

Laurens van den Acker az Initiale Paris koncepcióval - az Espace-t váltó nagy családi autó prémium egyterűként az új csúcsmodell lesz

Cége jövőjét szem előtt tartva két nagyon fontos pillért emelt ki. Az első egyterű. Az Espace aktuális, negyedik generációja több mint 10 éve van már piacon, így leváltása mára elodázhatatlanná vált. A monospace koncepciót természetesen továbbviszik, de nem egy hagyományos családi utazóautót fognak csinálni, mint eddig, hanem egy luxusfelszereltségű, luxus szolgáltatásokat nyújtó prémium egyterűt ígérnek. Ennek az előfutára az Initiale Paris koncepció. De nem szeretnének a Fiat cipőjébe se bújni. Az olaszok, bár hagyományosan a kisautókban erősek, nagyautó-kínálatukat elhanyagolták. A következő Laguna 2016-ban érkezik, nevét sem biztos, hogy megtartja, mivel teljesen új koncepció szerint építik majd fel. Nagy valószínűséggel szakítanak a ferdehátú kialakítással és egy, a korábbinál följebb pozicionált limuzin fog érkezni. Az autót már fejlesztik, a cégcsoporton átnyúló Samsung-Nissan vegyes technikára fog épülni. A Renault elnökhelyettes fődizájnere szerint a D-szegmens (a középkategória) presztízskérdés, mivel ma Európában ez a méretosztály a polgári luxus jelképe, és a céges megrendeléseknek is az egyik éllovasa.

A Renault a méltatlanul kevés figyelmet kapott Safrane után újra a prémiumstátusz felé céloz - a képen az Initiale Paris tanulmány

Van den Acker úr előadásával új támpontot adott a Renault Drive the change, azaz vezesd a változást szlogenjének értelmezéséhez. És hogy mit vezet a tornacipős újító a szürke hétköznapokon? Egy, a saját kézjegyét magán viselő Clio RS volánja mögé szokott ülni.

A Renault új arca - találka a Renault dizájnfőnökével