Különös mérést dolgozott ki az ICCT, a járdán mérték az elhaladó autók által kibocsátott káros anyagokat, az eredmény egészen más, mint azt az egyes autókról állítják

A környezetvédelmi szabályozások hátteréhez szükséges műszaki és tudományos elemezések elvégzésére létrehozott nonprofit szervezet, az ICCT (International Council on Clean Transportation) egy olyan, új károsanyag-kibocsátási mérési normát dolgozott ki, amely nem laboratóriumi, hanem valós körülmények között elemzi a gépjárművek NOx- kibocsátását. Több mint 700 ezer autót, összesen mintegy ötezer, Európában forgalmazott típust mértek meg az út mentén elhelyezett (tehát nagyságrendileg a járdán tapasztalható szintet mutató) szenzorok segítségével, és az eredmények siralmasak voltak. A vizsgálatok tanúsága szerint nem csak az Euro 3, 4 és 5 besorolású, idősebb dízelmotorok teljesítménye bizonyult gyengének, de az Euro 6-os dízelek sem teljesítették a törvényben meghatározott NOx-emissziós normát. A 2014-ben bevezetett károsanyag-kibocsátási norma szerint minősített autók egyes korai példányai négyszeresen lépték túl az NOx-határértéket, de még a legtisztábbnak mondott, új modellek kipufogócsövén is kétszer annyi távozott az egészségre rendkívül káros anyagból, mint amennyit a jogszabályok engedélyeznek (azaz 80 mg/km a dízel- és 60 mg/km a benzinmotorok esetében).

Dízelekből, a legújabbakat is beleértve, egy sem kapott jó minősítést, benzines oldalon kicsit jobb a helyzet

Az ICCT, amely annak idején kulcsszerepet játszott a Volkswagen AG egyes dízelmotorjaiban felfedezett, emissziós értékeket meghamisító szoftver leleplezésében, három lépcsőben minősíti a mért gépkocsikat. Zöld (jó) minősítést kaphatnak azok a járművek, amelyek kilométerenként kevesebb mint 90 mg NOx-ot bocsátanak ki, sárga (megfelelő) szín jelöli a 90-180 mg/km között teljesítő motorokat, és végül a piros, azaz rossz kategóriába esnek azok, amelyek átlépik a 180 mg/km értéket. Ez utóbbi érték egyébként megegyezik a 2009-es Euro 5 szabványban előírt maximummal. Az tehát, hogy a vizsgált dízelautók közül egyetlen egynek sem sikerült „jó” minősítést szereznie, azt jelenti, hogy a laboratóriumi sikerek ellenére a valóságban közel tízéves lemaradásban van a dízel technológia.
[BANNER type="1"] Jóval kedvezőbb képet mutatnak ugyanakkor a benzinmotorok: a 2005 előtti Euro 3-as erőforrások kivételével mindegyik vizsgált motor legalább „megfelelő” minősítést szerzett, a legmodernebb Euro 6-os motorok többsége zöldet kapott a vizsgálaton. Az ICCT most azon dolgozik, hogy a TRUE (The Real Urban Emissions, azaz a valós városi károsanyag-kibocsátás) névre keresztelt normát meghonosítsa a piacokon. Ebben olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint a tiszta, fenntartható közlekedés nemzetközileg elismert élharcosai, az FIA Foundation vagy a Transport & Environment, a világ legnagyobb városainak környezetvédelmi érdekeit közösen képviselő C40 Cities és a törésteszt-programjáról ismert, de az autó környezetvédelmi teljesítményét is szívén viselő Global NCAP.

A nagyvárosok levegőjét a belvárosból kitiltott dízelautókkal szeretnék javítani, az ICCT felmérése alapján ez teljesen hihető

A TRUE kezdeményezés bevezetése egyébként nem várt módon igazolta, hogy az autósokat valóban foglalkoztatja járművük károsanyag-kibocsátása: a mérési eredményeket közzétevő weboldal, a trueinitiative.org a rendkívül nagy forgalom miatt megnyitását követően pár órán belül összeomlott. Az oldalt azóta rendbe rakták és gördülékenyen működik, mindenki kikeresheti saját járművének kibocsátási értékeit és annak valós besorolását aszerint, hogy a környezet ténylegesen mennyit érez a kieregetett káros anyagokból.

A járda mellett mérték meg az autók károsanyag-kibocsátását