Közelebb, mint hinnéd

"Objects in mirror are closer than they appear (a tükörben megjelenő tárgyak közelebb lehetnek a képüknél) - bizonyára többen találkoztunk már ezzel a szöveggel tengerentúli vagy épp távol keleti autók külső visszapillantó tükrében. Még biztosabb, hogy már mindenki élt át olyan szituációt, amikor - jellemzően sávváltáskor vagy parkoláskor - hirtelen a semmiből, azaz a holttérből felbukkant egy másik autó, motor, kerékpár vagy egyéb "tereptárgy", inkluzíve gyalogos, aztán vagy szerencsésen megúszta, vagy koccanás, törés, baleset lett a vége. A modern autókból amúgy is egyre nehézkesebb kilátni, a tempó megnőtt, rohanunk, stresszelünk, a kor vívmányai, extrái közül az egyik legjobb, a holttérfigyelő rendszer pedig még nem terjedt el kellő mértékben.

Jól látható, mennyivel más, szélesebb képet ad a diszkógömb inspirálta domború tükör

Hajlított lap, sok-sok kis tükör szépen összecsiszolva

Egy amerikai professzor a philadelphiai Drexel Egyetemről, R. Andrew Hicks szabadalmáról a minap számolt be a sajtó: a tudós egy olyan külső tükröt talált fel és szabadalmaztatott, amely torzításmentes, ugyanakkor a hagyományosnál háromszor akkora (a szokásos 15-17 fokhoz viszonyítva 45 fokos) képet ad. Visszapillantóját a diszkógömb ihlette meg, azaz a holttérmentes tükör voltaképp nem más, mint finoman hajlított üveglapon számos apró tükör egymás mellé illesztve és összecsiszolva, a teret mind-mind különböző szögben mutatva. A képeken remekül látható, micsoda differencia van találmányának és a hétköznapi tükörnek a képe között, viszont ripsz-ropsz ezzel együtt sem fog elterjedni, hiszen - legalábbis az Államokban - csak az utasoldali visszapillantónál engedélyezett a hajlított tükörlap használata (az említett Objects are... figyelmeztetés megjelenítésével). Az európai vagy például az ázsiai piac bezzeg lecsaphatna rá - ha akarna... [BANNER type="1"]

Holttérfigyelő a Mazdában: kis piktogram jelzi a tükörben, hogy épp nem nagyon kéne sávot váltani

De nem valószínű, hogy akar, mert épp mostanság kezd szélesebb körben is ismertté és elérhetővé válni a kamerákkal dolgozó holttérfigyelő rendszer, a modern vezetőtámogató berendezések egyik, ha nem a leghasznosabb kelléke, s ezt nyilván komolyabb árréssel lehet értékesíteni, mint holmi tükröt. Mit is csinál, hogyan működik ez a cucc? A visszapillantók foglalatának alsó részére biggyesztve azt a területet pásztázza, amelyet a tükör nem mutat, a veszélyre villogó fényjelzéssel és csipogással hívja fel a figyelmet, így párhuzamos közlekedéskor szépen megkönnyíti a vezető dolgát. A lusta és figyelmetlen vezető dolgát, aki arra sem veszi a fáradságot, hogy az ülésből kicsit oldalra vagy hátra kifordulva a saját szemével győződjön meg arról, szabad a pálya, nem tör össze senkit és semmit. A rendszer természetesen a másik szemszögből nézve is szuper, mert ezzel a megfelelő körültekintés, ész nélkül sávot váltók potenciális áldozatai is nyugodtabban vehetnek részt a forgalomban.

Balra egy kiegészítő tükrös megoldás, középen és jobbra a Volvo kamerás rendszere - lényeg, hogy csökkenjen vagy eltűnjön a holttér, s kevesebb legyen a baleset. Más kérdés, hogy közben lőrésnyire szűkültek az ablakok, mind vastagabbak a tetőoszlopok, és nem kevés modellből semmilyen irányban sem lehet tökéletesen, biztonságosan kilátni...

A passzív biztonsági rendszer egyik fontos elemének tekinthető, "szériafelszereléssé" közel 100 esztendeje, Ray Harroun autóversenyző ötletén alapulva 1914-től váló visszapillantóból egyébiránt mifelénk csak a 80-as évek közepén kezdett elterjedni a kétoldali külső, még régebben, a századelőn egész egyszerűen az anyósülésen helyet foglaló (hölgy) irányította a (pipere)tükröt arra, amerre éppen a gépkocsivezető kérte. A belső tükör fejlesztésében a kismillió autóipari szabadalmat jegyző Barényi Béla is szerepet játszott, az ő nevéhez fűződik a már kis erő hatására is letörő, az utasok fejére ártalmatlan tükör.

Olcsó és ötletes: tükrök mindenütt a Honda N Boxon. Zseniális

Volt holttér, nincs holttér

A mai tükrök általában nagyobbak (és formatervezettebbek) a korábban használtaknál (miként az autók is nagyobbak és formatervezettebbek ugye), emlékezzünk csak, milyen filigrán darabok voltak még a 90-es években is úgy a keleti, mint a nyugati típusokon (csak két példa: Trabant 601, Fiat Uno). Elektromosan állítható, nyitáskor-csukáskor akár programozottan ki-behajló, elektrokróm, azaz fényre sötétedő, vakításmentes, parkoláskor le, a padkához néző, fűtött, házában irányjelzős, kilépőfényes, aszferikus, tehát egy konvex, hajlított felülettel is rendelkező, illetve a már említett holttérfigyelő rendszerrel, kamerákkal kiegészített - ilyen a modern külső tükör. A szintén elektrokróm belsők egyes modelleknél, tolatáskor kameraképet is adnak.
Hogy meddig tartanak még ki a tükrök, mikor nyugdíjazzák őket végleg a kamerák? Megjósolhatatlan - koncepcióautókat már rég szerelnek és mutogatnak csak kamerákkal a tükrök helyén és helyett. Igazából mindegy, lényeg, hogy kevesebb legyen a baleset: amilyen borzasztóan vezetünk - mélységes tisztelet a kivételeknek -, minden hasznos megoldást értékelni kell. A kameráknál olcsóbb trükkös tükröseket pláne: a tavaly látott Honda N Box-félét no meg az aktuális diszkógömböset is.

Diszkógömbbel csökken a balesetveszély