Legutóbb elkészült makettem ez a kabrió E36-os 3-as BMW. A karosszéria nagy része 3D modellből származik, de egyedi építésűek az M-es lökhárítók és tükrök, valamint a kerekek és lényegében minden más, ami nem metálszürke

A makettezés sosem kap túl nagy visszhangot, nem is a feltűnésért csináljuk, ez inkább amolyan csendes őrület. Most mégis megosztanám néhány legutóbbi munkámat veletek, hátha szükség van némi ötletre a rövid karácsonyi szünet eltöltéséhez és kedvet kaptok esetleg egy kis modellezéshez. Több műfaj próbálása és rengeteg műanyagkészlet megépítése után végül megtaláltam azt, amiben a legnagyobb lehetőséget látom. Bármiféle különleges anyag helyett a legegyszerűbb, mindenhol megtalálható és milliófelé alkalmazható alapanyagból dolgozom. Papírból építem az autóimat.

A belső általában rejtve van egy makettnél, pedig az is olyan részletes, mint a külső, ezért építettem nyitott tetővel a 3-ast

A lámpaburák melegítéssel és húzással készülnek a mesterdarab alapján. Szinte minden autónak jól állnak a pókhálós BBS felnik, az E36-hoz meg kötelező darab. A küllőknél van kis csalás, drótból van kirakva

Kezdtem az egyszerűen letölthető, kinyomtatható, kivágandó és összeragasztható dobozmodellekkel, egy idő után viszont elfogyott a választék. Kerestem egy olyan módszert, amivel lényegében olyan autót építhetek, abból a modellből és abból az évjáratból, olyan kiegészítőkkel, amilyenekkel én szeretném. Ez egy fokkal bonyolultabb, mint bemenni a boltba és megvenni egy készletet, de már csak az is külön élmény, hogy megtaláljam a megfelelő 3D-s modellt a feladatra. Lehet sajátot is rajzolni, de lényegében minden modell megtalálható letölthető formában.

M-es ülések a jellegzetes világosszürke árnyalatban, valamint háromküllős M-es kormányt is kapott. A fotós felszerelés csak kis ráadás, így életszerűbb az összkép

Nagy falat volt a '71-es Skyline, ekkorában talán még senki nem épített ilyet, 1:14-es méretarányú, ahogy a többi is

Több programon mennek keresztül a modellek, mire nyomtatható állapotba kerülnek a kiterített alkatrészek, amiket keményebb papírra, vagy éppen kartonra nyomtatok. Általában a végletekig leegyszerűsítem a 3D-s modellt, az apróbb kiegészítők, alkatrészek és kerekek nélkül kezdem az építést, lényegében csak a pőre karosszéria érkezik a számítógépből. Kivágás, ragasztóval keményítés, csiszolás és persze ezek sokszori ismétlésével végül megkapom a csupasz karosszériát, ami a végleges fényezés előtt épp úgy néz ki, mint az az utolsó generációs Toyota Supra, ami jelenleg készül nálam. Autók fényezéséhez is használt szórógittet alkalmazok a festés előtti finomításhoz, mivel nagy mennyiségben kell, ugyanis a modelljeim jellemzően 1:14 és 1:16-os méretarányban készülnek.

Nem teljesen eredeti az épített állapot, jóval későbbi motort, az R34-es Skyline híres RB26-os blokkját építettem meg hozzá, két turbóval megfújva. Nem hibátlan, de kézzel készült

[BANNER type="1"]

Komplett padlólemez és hajtás is van alatta, a csomagtartóban versenytank és a hozzá tartozó üzemanyagrendszer található az akkumulátorral együtt. Természetesen a sárvédőkre erősített külső tükrök sem maradhattak el

Mikor kész a karosszéria, elkészülnek a beltér elemei, jellemzően ennek főbb darabjai is a nyomtatóból érkeznek, de például az 1971-es Hakosuka Skyline komplett beltere saját készítés, a Supránál pedig csak a műszerfal nem az. Tulajdonképpen nincsenek formai határai a papírnak, mivel pillanatragasztóval keményítem, csiszolni és festeni is korlátok nélkül lehet, így bármi megépíthető belőle. Az apróbb alkatrészek, mint például a lámpák, a belső kezelőszervek, vagy éppen a Hakosuka teljes motortere és hajtása saját kézből épültek. Utóbbira meglehetősen büszke is vagyok, ugyanis nem csak a motortér, de a motor és az összes hozzá tartozó alkatrész is saját munkám. Tisztában vagyok a hibáival is, ami sajnos a karosszérián és főleg a festésen is található rendesen, mégis örülök, hogy egy ilyen ritka autót sikerült látványosan elkészítenem. Alapvetően mindent szeretek gyárihoz közeli állapotban megépíteni, de ide a Skyline R34 GT-R RB26-os duplaturbós blokkját terveztem, hogy némi csavar is legyen az összképben.

Korábbi építés, ma már máshogy csinálnék néhány dolgot, és akkor nem lenne megcsavarodva a karosszéria. A Bosozoku-stílusban bedöntött kerekek szinte hozzátartoznak, a kipufogódob kis csalás, a megfelelő hatás miatt sörösdobozból készült, mára kicsit korrodált is

A japán autók a becsípődésem, így készült kétféle Nissan 200SX is az egymást követő S13 és S14-es generációból. Itt-ott némi kiegészítővel is feldobom az autókat, hogy kicsit életszagúak legyenek, ezek felkutatására ajánlom a galériát. Legutóbbi büszkeségem az E36-os szériából való 3-as BMW, abból is a kabrió. Szerettem volna, ha egy modellemnél maradéktalanul látható a beltér is, és az M-es ülésekkel szerelt világos kárpitozású kabrió igencsak látványos számomra. A fényezés is ennél sikerült a legjobban, miután megkapta a metálszürke réteget, két körben lakkal fújtam át, így mélyebb és fényesebb hatást értem el. Palackos festékekkel és lakkal dolgozom, vannak korlátai, de eddig még közöttük sikerült maradnom. Emellett folyékony pillanatragasztó és átlátszó plexi lap az, amit boltból szerzek be, meg persze a papír, de minden, amiket az autókon láttok, saját építés.

A legfrissebb projekt egy utolsó generációs Toyota Supra. A karosszéria épp készen, véglegesre csiszolva, szórógittel lefújva várja a fényezést. Kivehető targatetővel, sokküllős felnikkel és bukócsővel álmodtam meg, valamint hófehér fényezéssel

A beltér főbb alkatrészei, a lámpák, burák, kilincsek és tükrök, valamint a tető és a jellegzetes hátsó szárny is elkészült már a Suprához. Mindegyik véglegesítésre és festésre vár

Jelenlegi projektem egy utolsó generációs Toyota Supra, most a kész karosszériánál tart. Készen állnak a kerekek és a beltér nagy része, de még hiányoznak belőle az ülések, a műszerek, a kormány, valamint egy kisebb bukókeretet is tervezek a hátsó ülés helyére. Készülnek a fényszórók, a hátsó lámpák, valamint az ablakok üvegezései, amit fél milliméteres plexilapból alakítok ki. Először elkészítek egy mesterdarabot papírból, ami például a lámpabura megfelelő alakja, majd belenyomom a felmelegített plexilapba, pillanatok alatt kihűl és kivágható a bura. A kerekeket szinte tömör papírtekercsből formázom, csiszolás és szórógitt után szintén festést kapnak. Hogy mennyi idő alatt készül el egy ilyen papír autóm? Sajnos sok. A BMW egy évet vett igénybe, a Skyline másfél évig készült, a Supra jelenleg újabb egynél tart, de ebben volt egy jelentősebb szünet is, nagyjából 3-4 hónap múlva talán elkészül. Hosszú meló, de ahogy elkészül a Supra, kezdem is az újat.

Ez az S13-as Silvia volt az első, amit ezzel a technikával építettem, sok ponton elég kezdetleges, valamint kis tuningot itt is belevittem az összképbe

Gyengém a '90-es évek folyamikavics-formája, a 200SX S14 ennek tökéletes megtestesítője. Igyekeztem megtalálni a gyári bordó árnyalatot, amihez jól passzolnak a metálszürke felnik

Papírból kabriót - BMW és Nissan makettek